Szabad most csapvizet inni Budapesten?

Az ajkai timföldgyár zagytározójából 2010. október 4-én kiömlő, körülbelül egymillió köbméternyi vörösiszap elöntötte a Veszprém megyei Kolontárt és Devecsert. A világon eddig sohasem tapasztalt csapás halálos áldozatokat követelt, és ökológiai katasztrófát okozott a térségben.

Az erősen maró, toxikus hatású anyag elérte a Marcalt, a Rábát, a Mosoni-Dunát és a Dunát is, kiterjesztve ezzel a veszélyes zóna övezetét.

A timföldgyártás mellékterméke

A bauxitból timföldet - más néven alumínium-oxidot -, abból pedig alumíniumot gyártanak. Az előállítás során melléktermékként keletkezik az úgynevezett vörösiszap. A porrá őrölt bauxitot erősen lúgos hatású nátrium-hidroxiddal reagáltatják, így kioldódnak az alumíniumvegyületek. A keletkezett alumíniumlúgot ülepítéssel, majd szűréssel választják külön a magas nehézfémtartalmú vörösiszaptól.

Az iszapból a lúg nagy részét igyekeznek visszanyerni, a maradékot - mely ilyenkor is magas nátrium-hidroxid és nehézfémtartalommal bír - zagytározókba teszik.

Ökológiai és egészségügyi hatások

A több tízmilliárd forintos kárt okozó ipari katasztrófa jelentős ökológiai következményekkel is jár. A lúgos szennyezés elsősorban a Marcal és a Rába élővilágát érintette.

Bár a pH-érték normalizálása érdekében a Marcalba gipszet és ecetsavat öntöttek, a folyó halállománya teljesen kipusztult, és a növényzetet sem sikerült megmenteni.

A bőrrel érintkezve a maró lúg hatásai nem rögtön, csak órákkal, esetleg napokkal később mutatkoznak meg. A magas pH-érték elsősorban a bőrre, a nyálkahártyára és a szemre jelent veszélyt, égési sérüléseket okoz. Gyulladást, fekélyt, elhalást okoz az érintett bőrfelületeken. Az emésztőrendszerbe jutva hasonló károkat okoz.

Iható a csapvíz

Valószínűleg felmerült benned, hogy a fővárosi ivóvíz minőségét mekkora mértékben érinti a folyókba kerülő vörösiszap. A szakemberek szerint a lúgos kémhatású szennyező anyag a Dunába jutva oly mértékben felhígult, hogy nem veszélyezteti a csapvíz minőségét.

A fővárosi ivóvízellátást biztosító kutak úgynevezett parti szűrésűek - ez azt jelenti, hogy a vizet a medernél mélyebben nyerik a folyóból. Ennek köszönhetően sem juthat a vörösiszap a vízvezetékekbe. Ugyanakkor biztonsági okokból a szennyeződés teljes levonulásáig csak a Dunától távolabb eső kutak vize jut a vízvezetékekbe.

Az október 21-én kiadott WHO-közlemény szerint az ivóvíz minősége már az érintett falvakban - Kolontáron és Devecserben - is megfelelő, ám a megfigyeléseket tovább folytatják.

Itt tájékozódhatsz a vízminőségről!

Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség honlapján tájékozódhatsz a folyók aktuális vízminőségéről. A szakemberek folyamatosan figyelik az eredményeket, és frissítik a táblázat adatait. Az ellenőrzési pontok a Mosoni-Dunán, a Dunán, a Rábán és a Marcalon vannak.

Elsősorban a víz pH-értékét és oldott iontartalmát mérik. Természetes vizeink pH-értéke 6,5-8 között tekinthető egészségesnek, míg az oldott iontartalomnak - vagyis a vezetőképességnek - a 400-500 µS/cm közötti tartományban kell mozognia.

• víz
• veszélyes anyagok
• Életmód