Stroke, az alattomos gyilkos

Az elmúlt évben országszerte csaknem 120 ezer beteget kezeltek stroke-kal. Ebbe a számba olyan páciensek is beletartoznak, akik már másodszor vagy harmadszor kerültek kórházba a betegséggel. A stroke ma jellemzően a hatvan év feletti korosztályt érinti, ám a betegek 25%-a hatvan év alatti, az Egészségügyi Világszervezet becslései szerint pedig 2020-ra a stroke, valamint a szívbetegségek vezetik majd a rokkantsági és haláloki listát világszerte. Mindez mutatja, hogy a probléma elhanyagolása milyen könnyen válhat veszélyessé.

A stroke két fajtája

A stroke - vagyis agyi érkatasztrófa - kialakulása kétféle okra vezethető vissza. Az esetek 80%-ában agyi infarktusról van szó, melynek hátterében az agyat ellátó ér vagy erek elzáródása áll. A fennmaradó 20%-ban pedig agyvérzés okozza a betegséget. Ilyenkor egy agyi ér megrepedéséről van szó.

A stroke előjelei

• Kettős látás.
• Nyelészavar.
• Beszédzavar.
• A száj félrehúzódása.
• A mozgás ügyetlensége.
• Féloldali végtagzsibbadás.
• A beszéd megértésének zavara.
• Egyensúlyzavar, a járás bizonytalansága.

Figyelj a tünetekre!

A maradandó agyi károsodással járó állapotot megelőzhetik a fent felsorolt, de csak átmenetileg fennálló tünetek, melyek percekre, néhány órára jelentkeznek, majd maguktól megszűnnek.

Ez az úgynevezett átmeneti agyi keringési zavar, mely súlyos problémát jelent. Ha ilyenkor a beteg nem kerül azonnal kórházba, gyakran előfordul, hogy a következő hasonló tünet már egy maradandó, végleges károsodás jele. A stroke következtében kialakulhat például féloldali bénulás vagy beszédzavar, illetve legsúlyosabb esetben a beteg halálát is okozhatja.

Az agyi érkatasztrófa kockázati tényezői

A stroke nem máról holnapra alakul ki. Hátterében jellemzően az egészségtelen életvitel miatt bekövetkező érelmeszesedés áll, melyért például a magas vérnyomás, a cukorbetegség vagy a dohányzás tehető felelőssé.

Magas vérnyomás – hypertonia

Az érelmeszesedés, az agyi infarktus és az agyvérzés legfontosabb kockázati tényezője a magas vérnyomás. Magas vérnyomás betegségről akkor beszélünk, ha legalább három alkalommal, nyugalmi állapotban a vérnyomás 140/90 Hgmm felett van. Ha megállapították a problémát, további vizsgálatokra, rendszeres kezelésre és ellenőrzésre van szükség. A hypertonia gyakorisága a kor előrehaladtával növekszik, de egyre sűrűbben fordul elő a fiatalabb korosztályban is.

Magas vérzsírszint – hyerlipidaemia

A vér emelkedett koleszterin- és zsírtartalma, valamint az érelmeszesedés és a szívbetegségek kapcsolata jól ismert tény. A vérzsírok összetevője az összkoleszterin – káros: LDL, védő: HDL koleszterin – és a triglicerid. Ha az összkoleszterinszint 5 mmol/l felett van, meghaladja a normál értéket, ilyenkor hyperlipidaemiáról beszélünk. A magas zsírszint oka lehet a helytelen, zsírban gazdag étrend, de a szervezet fokozott zsírtermelése is. Míg a nem megfelelő táplálkozás okozta magas értékek zsírszegény étrenddel – hal, zöldségek, gyümölcsök fogyasztásával – befolyásolhatóak, addig a fokozott zsírtermelés csak megfelelő gátlógyógyszerek szedésével rendezhető.

Cukorbetegség – diabetes mellitus

A cukorbetegség szintén az agyi infarktus kialakulásának kockázati tényezője. A cukorbetegek szervezetében ugyanis felgyorsul, illetve már fiatalabb korban is kimutatható az érelmeszesedés. Diabéteszről akkor beszélünk, ha az éhgyomri vércukor magasabb 6 mol/l-nél. Megfelelő diétával, valamint gyógyszeres kezeléssel azonban a cukorbetegség súlyosabbá válása, valamint a szövődmények – így a stroke – kialakulásának kockázata is csökkenthető.

Az elhízás kockázata

Az elhízás - korunk egyik népbetegsége - javarészt a mozgásszegény életmód következménye. Ráadásul a probléma sok esetben társul magas vérnyomással, cukorbetegséggel és magas vérzsírértékekkel. Az érbetegségek kialakulásának a veszélyét elsősorban a hasi elhízás fokozza. A testsúly és az elhízás meghatározásához a szakemberek a testtömegindexet használják, ami egyszerűen számolható ki: a kilogrammban mért testsúlyt elosztod a méterben mért testmagasság négyzetével. Az eredmény normál értéke 20-25 között van. Túlsúlyról 25-30 között, elhízásról 30 felett beszélünk. A megfelelő testsúly elsősorban életmódbeli változtatással, az energiabevitel csökkentésével és a testmozgás ésszerű növelésével érhető el.

A dohányzás veszélyei

A dohányzás az érelmeszesedés kiemelt rizikófaktora. A belélegzett dohányfüstben több száz mérgező anyag van, melyek közül talán a legkárosabb a nikotin, a szénmonoxid és a kátrány. A dohányzás hatására megváltozik a vér összetétele, növekszik a vérrögök kialakulásának veszélye, a szervezetben csökken a védő koleszterin szintje. Ezen összetett hatása miatt az erős dohányzás – napi több mint húsz szál cigaretta – körülbelül ötszörösére emeli az agyinfarktus gyakoriságát. Ráadásul a veszélynek nem csupán a dohányosok, hanem a passzív dohányzók is ki vannak téve. Épp ezért szerencsés még időben letenni a cigarettát.

A dohányzás abbahagyása után egy évvel jelentősen csökken a koszorúér-betegségek kockázata, öt-tíz évvel pedig a stroke kialakulásának veszélye már akkora, mint akkor, ha az illető soha nem dohányzott volna.

• betegség
• megelőzés
• tünet
• stroke
• érelmeszesedés
• tünetek és betegségek
• Életmód