Az alattomos petefészekrák tünetei

Mi az a petefészekrák?

A petefészekrák a petefészek rosszindulatú daganata, mely a nőkben előforduló rákos megbetegedések több mint 5%-át teszi ki. Szerencsére a petefészek különféle daganatainak csak körülbelül 15-20%-a rosszindulatú.

Mivel a petefészek többféle sejtállományból áll, ezért a petefészekrák elég sok formában előfordulhat. Mindegyik sejtállományban kialakulhat rosszindulatú daganat, tehát így többféle rák létezik. De mivel az előforduló betegségek 95%-át a petefészek felszínén képződő – csírahámból eredő rák alkotja, ezért nem orvosi értelemben ezt szoktuk petefészekráknak nevezni.

Kiket érint?

A petefészekrák értelemszerűen a nőket érinti, és inkább idősebb korban jellemző. Fiatalkorban, illetve fiatal középkorban – tehát húsz és negyven év között – a petefészkeknek inkább csak a jóindulatú megbetegedései jellemzőek. A rákos betegség 50 és 80 év között gyakori.

Mitől alakul ki?

Ahogy általában a rákos megbetegedések esetében lenni szokott, a sejtek rákos elváltozásának oka nem ismert. De vannak olyan – a petefészekrák esetében kifejezetten érdekes – tényezők, melyek befolyásolhatják, pontosabban növelhetik a kialakulás kockázatát.

Az évek során az orvosok és a kutatók azt figyelték meg, hogy a férjezett nők között kevesebb a petefészekrákban szenvedők száma, mint a hajadon vagy elvált nők között. De ugyanilyen érdekes statisztika az is, hogy ha valaki nem szül, vagy 35 éves kora fölött szül, akkor is nagyobb esélye van a betegségre, mint korábban szülő társainak. Ezen kívül a legújabb kutatások azt vélik feltételezni, hogy a teafogyasztásnak is köze van a betegség előfordulásához. Egy svéd kutatóintézet közel 62 ezer nőt figyelt meg a betegség és a tea ivás tekintetében. Azoknál a nőknél, akik naponta legalább két csésze teát elfogyasztottak, 46%-kal kisebb arányban fejlődött ki a betegség, mint azoknál, akik egyáltalán nem ittak teát.

Ezeken kívül fontos tudni, hogy bár maga a betegség nem örökölhető, a hajlam igen. E betegség esetében azoknál, akiknél a szűk rokonságában több petefészekrák fordult elő, komolyan megnő a kialakulás esélye.

A petefészek egy páros női szerv, mely a méh két oldalán helyezkedik el. Születéskor kicsik, de peteállományuk már akkor is jelen van. A teljes, kifejlett méretüket serdülőkorban érik el, amikor is a nők ivaréretté válnak – azaz elkezdenek menstruálni. Ilyenkor egy petefészek 5 és 8 gramm között van, méretét tekintve pedig leginkább egy datolyához hasonlítható.

A betegség tünetei

A betegség azért számít alattomosnak, mert a kezdeti stádiumban semmilyen tünettel nem jár. Ennek pedig az a súlyos következménye, hogy csak a kifejlett állapotában fedezik fel, amikor már szinte teljesen szétterjedt a hasüregben.

De ezek a tünetek sem olyan jellegzetesek, hogy megjelenésükkor a beteg egyből rákra gyanakodjon.

• Hasi panaszok: főként teltségérzet és étkezéskori gyors jóllakás.
• Kismedence táji fájdalom.
• Ha a daganat már kifejlett, akkor okozhat székrekedést vagy vizeletürítési zavarokat – attól függően, hogy milyen szerveket nyom.
• Köldöksérv, melyet a hasban felgyülemlett folyadék általi nyomás okozhat.

Hogyan előzheted meg?

Hiába a sok statisztika, ebben az esetben a megelőzés nyilván nem a súlyosbító tényezők kiküszöbölését jelenti, ezért nem jelent védelmet, ha férjhez mész, vagy gyereket szülsz.

Az egyetlen megoldás, ha rendszeresen jársz nőgyógyászhoz, hiszen a petefészekrák a petefészkek megnagyobbodásával jár, melyet az orvos a rutinvizsgálatok során biztosan kitapint. Így esélyed van arra, hogy még nagyon hamar elkapjátok a bajt.

• rák
• női egészség
• Életmód