Egyre többen eszik meg, pedig nagyon veszélyes lehet: agykárosító hatása lehet a zöld növénynek

Veszélyekkel járhat a parlagfűkészítmények hosszú távú fogyasztása. Ezt mutatták ki a Szegedi Tudományegyetem kutatói vizsgálatsorozatukban, amelynek eredményeit a PLoS One tudományos folyóiratban ismertették.

A közlemény szerint a világ első száz invazív, kártékony és veszélyes növénye közé sorolta a parlagfüvet az Európai Élelmiszerbiztonság Hivatal - EFSA.

A parlagfüvet gyógynövényként használják

Ennek ellenére a parlagfüvet egyre többen nem veszélyes gyomnak, hanem "értékes gyógynövénynek" tekintve, a hajtását szárazon vagy nyersen különféle betegségek kezelésére és megelőzésére alkalmazzák. A parlagfű nem tartozik a korábbi évszázadokban szélesebb körben alkalmazott gyógynövények közé, gyógyászati alkalmazása elsősorban az utóbbi évek, évtizedek divatja.

A kockázatokat nem tüntetik fel a gyártók

Az ebben rejlő üzleti potenciált felismerve több gyártó parlagfűtartalmú termékekkel is megjelent a piacon. A parlagfű hosszú távú fogyasztásának hatását, kockázatait ennek ellenére eddig senki sem vizsgálta. Ezt felismerve az SZTE Gyógyszerésztudományi, illetve Általános Orvostudományi Kar kutatói olyan vizsgálatba kezdtek, amely során elsőként tanulmányozták a növény tartós alkalmazásának veszélyeit egy állatkísérletben.

Agykárosító hatást is kimutattak

A vizsgálatsorozatban tapasztalt agy- és vesekárosító hatás megkérdőjelezi a parlagfű hosszú távú humán fogyasztásának biztonságosságát. A szegedi kutatók cikkükben kitérnek arra, hogy a vizsgálatok azt nem bizonyítják, hogy a parlagfű állatkísérletekben észlelt mérgező hatása embernél is kialakul, de a vegyületek toxikus hatásai általában minőségileg hasonlóak.

Ezért a parlagfű emberi fogyasztása nem tekinthető biztonságosnak egészen addig, míg további, széleskörű toxikológiai vizsgálatok ezt nem támasztják alá.

• tünetek és betegségek
• gyógynövény
• gyógyszer
• kutatások
• parlagfű
• Életmód