Új esély a rákos betegeknek - Így lehet hozzájutni a jövő gyógyszereihez
Egy jogszabályváltozás révén már elérhetőek lehetnek.

nagykep?cikkid=161699&kep=dr-petak-istvan-portre-lead
Ez is érdekelhet

Európa legnagyobb interaktív vasúti élményparkja (x)

Nyaralj korlátok nélkül! (x)

Szünidei élményhegység - Aktivitás mindenkinek a nyári Magas-Tátrában. (x)

Már ne a barna szószt keressük! - Ismerd meg Németország kulináris különlegességeit! (x)

Ünnepelj együtt a dm-mel! Nagy meglepetéssel készül a napokban a dm – Te se maradj le róla! (x)

beauty and style

Könnyen lelapult a haja, ezért belevágott: csodás frizurát kapott »

Van egy kis tokád? Így tűnhet el sebészkés nélkül »

Pofonegyszerű partismink, ami tágra nyitja a szemeket: nem tudod elrontani »

retikül.hu
Top olvasott cikkek
bmi kalkulátor
nem

A te BMI-d:

Alultápláltságot jelent. Mindenképp fordulj orvoshoz, hogy feltárd az okokat!

A testsúlyod ideális, törekedj a mostani alkatod megőrzésére.

Fokozottan vagy kitéve az infarktusnak és más betegségeknek. Csökkentened kell a testsúlyodat!

Veszélyeztetett kategóriába tartozol, mielőbb fogyókúrába kell kezdened!

Az egészséged közvetlen veszélyben van. Azonnal orvos által felügyelt diétába kell kezdened!

számolújraszámol

Egy közelmúltbeli jogszabályváltozásnak köszönhetően most már Magyarországon is kezelhetőek még nem törzskönyvezett gyógyszerekkel azok, akik valamilyen súlyos, illetve ritka kórban szenvednek. Mindez egy újabb esélyt jelent azon daganatos betegek számára, akik esetében semmilyen más kezelési lehetőség nem áll rendelkezésre. Kik és hogyan juthatnak hozzá az új gyógyszerekhez? Dr. Peták Istvánnal, az Oncompass Medicine tudományos igazgatójával beszélgettünk.

Dr. Peták István, az Oncompass Medicine tudományos igazgatója
Oncompass Medicine

Az Oncompass Medicine hazai alapítású innovatív start up vállalkozás, amely az onkológiai új területével, a precíziós onkológiával foglalkozik. Molekuláris diagnosztika mellett orvosi döntéstámogatással és ehhez szükséges informatikai fejlesztésekkel foglalkoznak, amelynek segítségével az orvosok ennek az új területnek az előnyeit a betegek számára elérhetővé tehetik.

Bizonyított biztonság

A jogszabályváltozás révén legalább az úgynevezett egyes fázisú gyógyszerpróbákon túlesett és már kettes fázisú vizsgálatokban tartó orvosságokhoz juthatnak hozzá ezentúl a magyar kórházakban a betegek. De mit is jelent pontosan az, hogy egyes és kettes fázis?

- Ezeket a gyógyszereket az Európai Unió területén még nem hozták forgalomba - elképzelhető, hogy az Amerikai Egyesült Államokban már igen -, de esetükben már legalább lezárultak a fázis egy vizsgálatok, amelyeknél meghatározták a biztonságos dózisukat, illetve folyamatban vannak a fázis kettő vizsgálatok, amelyeknél a hatékonyságukat nézik - magyarázza dr. Peták István. - Így már van valamiféle tudományos bizonyíték arra, hogy a betegeknek egy bizonyos csoportjánál az adott gyógyszer hatásos, még akkor is, ha egyelőre nem történtek meg a fázis három vizsgálatok, amelyek során az adott gyógyszert más gyógyszerekkel hasonlítják össze.

Annak a betegnek, akinél a standard kezelési lehetőségek kimerültek, és semmilyen alternatív terápia nem áll rendelkezésre, plusz esélyt jelenthet egy olyan hatóanyag, ami már mutatott valamilyen aktivitást a klinikai vizsgálatok során, és ismerten nem veszélyes, illetve ismertek a mellékhatásai. Az új törvényi szabályozás alapján pedig már hozzá is férhet, amennyiben a gyártó úgy dönt, hogy azt térítésmentesen bocsátja rendelkezésére - megvásárolni nem lehet, hiszen a kettes fázisú gyógyszerek még nincsenek forgalomban, így áruk sincs. Ugyanakkor a gyártó nem kötelezhető az adományozásra, illetve az adott készítmény alkalmazásához szükség van az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) engedélyére is.

A jövő gyógyszerei már itt vannak

Az orvostudomány fejlődésével évről évre javulnak a betegek túlélési esélyei. Manapság éppen azért élnek tovább a betegek, mint tíz vagy húsz éve, mert az akkoriban tesztelt gyógyszerek már forgalomban vannak. Azok tehát, akik már most megkaphatják az új gyógyszereket, nagyobb valószínűséggel élnek majd tovább. Nem biztos, hogy egy-egy új gyógyszer mindenkinél hatni fog, azonban a statisztikák alapján kijelenthető, hogy ezek a betegek nagy átlagban jól járnak.

A jövő gyógyszerei hozzáférhetőek lehetnek az Európai Unióban vagy Magyarországon zajló klinikai vizsgálatok keretében, illetve ha arra nincs lehetőség, a fent említett módon, azaz az engedélyezés előtti alkalmazás révén. A legkevésbé sem „kísérletezésről” van szó - ilyenkor a beteg valójában a tudomány mai állása szerinti legnagyobb valószínűséggel hatékony kezelésében részesül, vagyis a már bizonyított gyógyszerek mellett megkapja azt is, ami az eddigi kutatások alapján számára a legjobb.

- Ezt az utat a gyártók is preferálják, hiszen nagyon fontos, hogy minél több kontrollált adatuk legyen arról, hogy az adott gyógyszer kinél mennyire hatásos. A daganatos betegeknek készült új gyógyszereket pedig mindig daganatos betegeknek adják, ellentétben más készítményekkel, amelyeket egészséges embereken is tesztelnek. Ezeknek a gyógyszereknek általában több mellékhatása van, és a várható előnynek nagyobbnak kell lennie, mint a kockázatnak, várható előnyről pedig logikus módon csak daganatos betegek esetében beszélhetünk - világít rá a tudományos igazgató.

Hogyan hatnak a jövő gyógyszerei?

A jövő gyógyszerei többségükben célzott terápiák és immunterápiák. Ahhoz, hogy megértsük ezeknek az új, úgynevezett biológiailag célzott gyógyszereknek a működését, ismernünk kell a daganat kialakulásának folyamatát.

A daganat minden esetben egy vagy több gén - azaz a sejtmag kromoszómáiban lévő nukleinsavszakasz - meghibásodása miatt alakul ki. Az eddig is rendelkezésre álló kezelések, mint a sugár- vagy a kemoterápia nem a betegség okára, vagyis a génhibára vannak befolyással, hanem annak következményét, azaz a sejtosztódást hivatottak akadályozni. Növelhetik a túlélést, illetve teljes tünetmentességet is eredményezhetnek, mivel azonban nem célzottak, sok a mellékhatásuk.

Az 1990 és 2003 között zajló humán genom projekt során, amely a teljes emberi genomot, azaz a szervezet örökítő információját határozta meg, kiderült, hogy 25-30 ezer génünk közül nagyjából 500, úgynevezett driver gén játszhat közvetlenül szerepet a daganat kialakulásában. Ezen az ismereten alapul az onkológia legújabb területe, a precíziós onkológia, amely hatalmas előrelépést jelent mind a diagnosztizálás, mind a kezelés terén.

A diagnosztizálás keretében eleve azokat a géneket vizsgálják, amelyek felelősek lehetnek a betegség kialakulásáért - ilyenkor a szakemberek lényegében a daganatban lévő DNS-szekvenciát hasonlítják össze a normális DNS-szekvenciával egy genomszekvenátor nevezetű készülék segítségével. Ami pedig a kezelést illeti, már jelenleg is 50-60, egy-egy konkrét célpontra - azaz nem a sejtosztódásra - ható célzott gyógyszer van forgalomban, több százat pedig éppen tesztelnek - és ez utóbbiak is hozzáférhetőek lehetnek klinikai vizsgálatok keretében, illetve most már az engedélyezés előtti alkalmazás révén is.

A célzott kezelések mellett hatalmas az áttörés az immunterápiák területén, amelyek segítségével az immunrendszer nemcsak felismeri a daganatokban keletkező hibás fehérjéket, hanem hatékonyan meg is támadja a daganatsejteket. Azonban ezeket a terápiákat is személyre szabottan kell alkalmazni. Ezek tükrében pedig a molekuláris diagnosztika szerepe még inkább felértékelődik, hiszen tudni kell, hogy az adott betegnél lévő génhibára van-e olyan új, célzott gyógyszer, amelyet a fenti módok valamelyikén jelenleg tesztelnek.

Több információ, jobb döntés

- Könnyű belátni, hogy a betegeknek minél gyorsabban hozzá kell férniük az új gyógyszerhez - folytatja dr. Peták István. - Éppen ezért azok klinikai vizsgálata során gyakran össze is vonják a fázis egyet a fázis kettővel, azaz közvetlenül a biztonságos dózis meghatározása után már a hatásosságot nézik.
A legfontosabb azonban az, hogy tudjuk, egyáltalán olyan daganattal rendelkezik-e a beteg, aminél várható bármilyen terápiás eredmény. Nagyon fontos, hogy a leginkább személyre szabott kezelési stratégiát javasolhassa a kezelőorvos, illetve az onkoteam a betegnek. Minél több információ áll rendelkezésre, annál nagyobb eséllyel lehet jó döntést hozni az adott beteg esetében - ez persze triviális állítás, de tudományos bizonyíték is alátámasztja.

Nem arról van szó, hogy mindenkinek célzott gyógyszert kell kapnia, hanem azt kell eldönteni, hogy kinek érdemes kapnia, és kinek nem. Előfordulhatnak olyan génhibák, amelyeknél a jelenleg elérhető célzott gyógyszerek hatékonysága olyan alacsony, hogy valamilyen más terápiás lehetőség, például az immunterápia, vagy akár a kemoterápia és a sugárterápia sokkal ígéretesebbnek tűnik. A nagy kérdés az, hogy hogyan tudjuk a terápiás lehetőségeket sorrendbe rakni és súlyozni.

Ezt megkönnyítendő folyamatosan frissülő, naprakész adatbázis-kutatást végzünk, abban segítve az orvosokat, hogy a rengeteg információból rövid időn belül ki tudják szűrni a lényeget. Így ők már nemcsak a törzskönyvezett gyógyszerekben gondolkodhatnak, hanem a klinikai vizsgálatban lévő vagy az ilyen új, különleges engedéllyel hozzáférhető hatóanyagokban is. Várhatóan ebben egyre inkább segítséget fognak nyújtani a dinamikus döntéstámogató orvosi szoftverek - amilyet az Oncompass Medicine is fejleszt -, és a hippokratészi eskü, miszerint mindig a tudomány mai állása szerinti legjobbat kell ajánlani, a mindennapok túlterheltsége és a tudomány fantasztikus fejlődése mellett is realitás maradhat.

3 millió mutáció

Az 500 driver génben eddig 3 millió mutációt, illetve ezek kombinációit írták le, az orvosnak pedig azonnal el kell tudni dönteni, hogy a betegnél jelen lévő mutációnak lehet-e köze a daganat kialakulásához, és ha igen, van-e rá akár már törzskönyvezett, akár tesztelés alatt álló célzott gyógyszer.

Mesterséges intelligencia

- Az Oncompass Medicine-nek is van egy ilyen rendszere, a Precision Medicine Calculator, amelyben egy általunk fejlesztett, szabadalmaztatott öntanuló algoritmus működik, ennek köszönhetően pedig mindig a legújabb és legfontosabb adatok kapják a legnagyobb súlyt. Lényegében egy mesterséges intelligenciáról van szó. Mindemellett ez egyetlen olyan rendszer, amelyet egyszerre használhat több onkológiai centrum, és ezáltal hoz létre egyfajta kollektív tudást.

Minden mutációt és kezelést lefedhet

A Precision Medicine Calculator, tekintve, hogy évente 15 millió rákos megbetegedést regisztrálnak a világban, belátható időn belül gyakorlatilag minden mutációt, illetve minden, azoknak megfelelő kezelést lefedhet. Maga az információ a betegek és az orvosok számára egyaránt ingyenes. Bővebben itt lehet olvasni róla.

- A közelmúltban - tudomásom szerint egyetlen magyar tulajdonban lévő cégként - részt vettünk a világ legnagyobb onkológiai konferenciáján, az ASCO-n (American Society of Clinical Oncology - Amerikai Klinikai Onkológiai Társaság), ahol bemutattuk a rendszerünket, és sikerült érdeklődést kiváltanunk. Egyre több európai és egyesült államokbeli centrum gondolkozik abban, hogy ezzel indítaná el a precíziós onkológiai programját: azaz helyben vizsgálnák a géneket - minél többet -, majd a molekuláris tumor board - amely genetikai tanácsadóból, molekuláris biológusból, patológusból, onkológusból, biomatematikusból áll - a rendszer segítségével értékelhetné ki az eredményeket, és a leghatásosabbnak ígérkező terápiás stratégiát javasolhatná.

Itt, Magyarországon is egyre több onkológiai centrummal kötünk együttműködési megállapodást, aminek éppen az a lényege, hogy a naprakész információ integrálódjon a szakértői teamek munkájába, így azok a lehető legjobban dönthessenek. A döntés persze nagyon sokféle lehet - akár az is, hogy a beteget azonnal megoperálják, mert a molekuláris információ alapján nem várható terápiás válasz semmilyen elérhető gyógyszerre. Vagy például az, hogy mivel egy bizonyos gyógyszernek valószínű a hatásossága, érdemes vele először zsugorítani a daganatot, hogy a műtét kevésbé legyen majd kockázatos.

ASCO - 2016

Izgalmas újdonságok az onkológiában

Mint dr. Peták István elmondta, az ASCO-n három nagyon izgalmas újdonságról is szó volt. Először is megjelentek a második generációs célzott gyógyszerek, amelyek sikeresen alkalmazhatóak, ha az első generációs célzott gyógyszerekre a daganat rezisztenssé vált, mert egy új mutáció alakult ki a génben - hasonlóan az első és második generációs antibiotikumokhoz. Emellett a génhibákat egyre inkább ki lehet mutatni a vérből, mivel azok a DNS-darabkák, amelyek a mutációt hordozzák, bekerülnek a keringésbe. Mindez óriási lehetőség azon betegek számára, akinek nincs elérhető biopsziás mintájuk, vagy nehéz lenne tőlük mintát venni.

A fentieken túl az immunterápiák területén is előretörés figyelhető meg. Tudni kell, hogy a daganatban lévő mutáns gének mutáns fehérjéket termelnek, amelyeket az immunrendszer felismer, illetve meg is próbálja elpusztítani a daganatot. A daganat viszont védekezik ez ellen: olyan anyagokat kezd termelni, amelyek kikapcsolják az immunválaszt. Most viszont megjelentek olyan új gyógyszerek, amelyek „kikapcsolják a kikapcsolót”, ezzel pedig visszakapcsolják az immunválaszt. A kihívást az jelenti, hogy egyes betegek nagyon jól reagálnak az immunterápiára, míg mások egyáltalán nem - tehát itt is fontos szerepet játszik a precíziós onkológia, amely segít eldönteni, hogy kinél mit érdemes alkalmazni. Egyre szélesebb a paletta, amiből az orvos választhat - arra is vannak vizsgálatok, hogy a különféle lehetőségek egymással kombinálhatóak lehessenek.

Hogyan érhetőek el a kettes fázisú gyógyszerek?

A tudományos igazgató azt javasolja, hogy a beteg első körben forduljon hozzájuk, és ők veszik fel a kapcsolatot a beteg kezelőorvosával, hogy tájékoztassák a lehetőségekről és a segítségről, amit nyújtani tudnak.

- Azért van erre szükség erre, mert a mindennapokban az orvosoknak leginkább arra van idejük, hogy a szakmailag előírt kezelési protokollokat kövessék - olyannyira túlterheltek, hogy további adminisztratív procedúrákra ritkán marad idejük. Mi felkutatjuk, hogy az adott beteg esetében mely gyógyszer, milyen feltételekkel elérhető, illetve előkészítjük az engedélyezési dokumentációt - természetesen a kezelőorvos egyetértésével. Így a beteg sokkal nagyobb eséllyel juthat hozzá az új lehetőségekhez.

Fotók:
Dr. Peták István-portré, leadkép, Facebook-kép - Galgóczi Németh Kristóf
ASCO - http://labiotech.eu

Ezt is szeretjük