Miért élnek a diplomások 7 évvel tovább?

A továbbtanulástól elsősorban azt várod, hogy minél megfelelőbb, kreatívabb, kényelmesebb megélhetést szerezz általa. A sok tanulás közepette nem is sejted, hogy közben a hosszabb élettartamért is teszel. Pedig ezt már kutatások is bizonyítják.

A diplomások tovább élnek

A Harvard Egyetem egy kutatás keretén belül a nyolcvanas évek óta vizsgálja a diplomások várható élettartamát. Ennek eredményeképpen megállapították, hogy a diplomások élettartama folyamatosan nő, míg alacsonyabban kvalifikált társaik e tekintetben nem sok pozitív változást könyvelhetnek el. Ennek okait a kutatók a következőkben látják.

Az információ itt is hatalom

Nagy különbség mutatkozik az információkhoz való hozzáférés terén. A képzettebbek könnyebben jutnak hozzá ezekhez, és folytatnak a segítségükkel egészségtudatos életvitelt. Az egészségmegőrző szolgáltatásokhoz szintén jobban hozzáférnek, így már a megelőzés szintjén sokat tehetnek az egészségükért.

Dohányzás és elhízás

A tudatos életmódhoz tartozik ezen kívül a dohányzás mellőzése és az elhízás megelőzése - hiszen mindkét tényező lerövidítheti az élettartamot. Egy amerikai felmérés szerint mind az elhízás, mind a dohányzás fokozatosan szorul vissza az iskolázottabbak körében, míg az alacsonyabban kvalifikált rétegeknél nem mutatható ki ilyen változás.

Már fiatalon a tudatosság a nyerő

A brémai egyetem kutatása szerint már fiatalkorban jobban kezelik egészségügyi panaszaikat a magasabb képzettségi szinttel rendelkezők. Minél iskolázottabb egy adott személy, annál jellemzőbb az egészségtudatosság. Minél több évet jár az illető iskolába, annál nagyobb eséllyel fordul orvoshoz már a kisebb gondokkal, megelőzve ezzel a komolyabbakat. A nők esetében még jellemzőbb, hogy már fiatalon jóval tájékozottabbak ezen a téren, és többet is tesznek az egészségükért. Ebből következhet a diplomás nők hat-hét évvel magasabb átlagos élettartama a fejlett országokban.

Stresszkezelés magas szinten

Bár az alacsonyabban képzettek kevésbé tartják stresszesnek a mindennapjaikat, a feszültség erősebben hat az egészségükre - derült ki dr. Joseph G. Grzywacz kutatásaiból. A szakember nyolc napon át vizsgálta az embereket érő akut és krónikus stresszhatásokat.

Kiderült, hogy ehhez az eredményhez azért hozzátartoznak a szociális különbségek is, hiszen a környezet meghatározza a stresszhatások fajtáját, illetve azt, hogy azok milyen mértékben hatnak az adott személyre. Egy kevésbé kvalifikált ember megélhetését például veszélyeztethetik az időjárás viszontagságai, míg egy képzettebb, nem fizikai munkát végző ember számára ezek nem bírnak nagyobb jelentőséggel.

Az esélyek tehát nem kiegyenlítettek. Másrészt a kvalifikáltabbak a rájuk ható nagyobb számú stresszort jobban tudják kezelni, máshogy tekintenek rájuk.

Agytréning a demencia ellen

Nem új keletű hír, hogy a tanulás karbantartja az agyad, serkenti a működését, és ellenállóbbá tesz az időskori demenciával szemben.

A legújabb kutatási eredmények azonban még tovább mennek, kimutatták, hogy a tanultabbak jobban tolerálják az agyi betegségeket, és ezek első szakaszaiban kevesebb agyi károsodás éri őket.

• stressz
• kutatások
• a hosszú élet titka
• Életmód