Te milyen hosszan ásítasz? Összefügghet azzal is, mennyire vagy okos

Az ásítással kapcsolatos legáltalánosabb állítás szerint az oxigénhiány miatt van rá szükség, és általában akkor fordul elő, ha valaki unatkozik vagy épp álmos, a helyzet azonban ennél jóval árnyaltabb. Számos elmélet született már azzal kapcsolatban, miért ásítunk, mint ahogy például arról is, miért ragályos, vagy épp miként függ össze az intelligenciával.

Miért ásítunk, és miért ragadós?

Az újabb elméletek sem feltétlenül tagadják azt, hogy az ásítás az agy oxigénszükségletével függ össze, újabb adalékokat is adnak azonban a témához, miszerint az agynak az ásítás olyan, mint a testnek a nyújtózkodás, energiát ad, és a regenerációt szolgálja.

Többek között olyan elmélet is létezik, mely szerint az agy hűtésére szolgál, és friss levegőt juttat neki azzal a céllal, hogy extra energiát kapjon. Mindez összefügghet azzal is, hogy az alvásmegvonás növeli az agyi hőmérsékletet, mint ahogy azzal is, hogy kutatások szerint, ha kint hűvösebb a levegő, gyakoribb az ásítás, mint akkor, ha meleg, az agy ugyanis nem meleg levegőhöz szeretne jutni.

Számos elmélet igyekszik alátámasztani azt a nézetet is, miszerint az ásítás azért ragadós, mert egyfajta szociális funkciót is betölt, szolgálhatja például a csoporton belüli hangulat összehangolását is. Az egyik vezető elmélet szerint minél szorosabb a kötődés egy csoport tagjai között, az ásítás annál ragadósabb: a legjellemzőbb családtagok, a legkevésbé pedig idegenek között. Ha tehát van valaki, akinek az ásítása úgy hat rád, hogy te is rögtön rákezdesz, valószínűleg fontos neked, és közel áll hozzád.

Összefügg az intelligenciával is

A New York-i Egyetem evolúciós pszichológiával foglalkozó kutatója, Andrew Gallup az ásítás és az intelligencia kapcsolatát is vizsgálta, mellyel kapcsolatos eredményeit a Biology Letters című tudományos lapban publikálták.

A kutatás szerint minél nagyobbat és hosszabban ásít valaki, annál valószínűbb, hogy az agya nagyobb és nehezebb, vagyis több agysejtet, neuront tartalmaz a szürkeállománya, legalábbis az emlősökön végzett megfigyelések alapján. Megfigyelték azt is, hogy a különféle emlősöknél ez kizárólag ezzel függött össze, sem a test, sem pedig az állkapocs méretének nem volt köze hozzá.

Mindezt az magyarázza, hogy az ásítás oxigénnel látja el az agyat, és javítja a vérellátását, minél nagyobb azonban az agy, annál hosszabb idő kell ahhoz, hogy ez megfelelően megtörténjen, hiszen annál több vérre és oxigénre van szüksége.

Hozzá kell tenni azonban, hogy a túlzott ásítozás nem feltétlenül jelent minden esetben jót: ha valaki már kórosan sokat ásít, annyit, amennyit korábban elképzelni sem tudott volna, az komoly problémára is utalhat, előjele lehet például a stroke-nek és a szívrohamnak, de agydaganat is kiválthat ilyen tünetet. Ilyen esetben tehát mindenképp érdemes mielőbb orvoshoz fordulni!

• ásítás
• tudomány
• intelligencia
• kutatások
• Életmód