Sokkal kellemesebb hangulatot varázsol minden otthonba, ha csodaszép virágok, pompás cserjék díszítik a balkont. Népszerűségük ellenére többjük a világ legmérgezőbb növényei közé tartozik.
A súlyosan mérgező növények a kertekben, mezőkön vagy az erdők mélyén is megtalálhatók, egy részük Magyarországon is nő a szabadban, ám már néhány levél vagy bogyó elfogyasztása, esetenként akár megérintése is végzetes következményekkel járhat.
A világ legmérgezőbb növényei
Bár az erdő tele van gyógynövényekkel, a tisztáson növekvő nadragulya vagy az ártérben növekvő csomorika életveszélyes mérgezést okozhat, ahogy a balkonokon kedvelt, mediterrán hangulatot varázsoló leander vagy az utcákon sorakozó tiszafák is.

A leander vagy más néven babérrózsa minden része erős glikozidokat és alkaloidákat tartalmaz, mely fejfájást, hasmenést, hányást vagy bőrreakciókat, súlyos esetben keringési zavart, szívbénulást okozhat.
Fotó: Musat / Getty Images Hungary

A csomorikát nem véletlenül nevezik gyilkos csomorikának. Bár a zellerfélék családjába tartozik, egy erős méreganyagot, cikutoxint tartalmaz, főként gyöktörzse. Fogyasztását követően rohamokat okoz, melyek életveszélyessé válhatnak. Veszélye, hogy ernyősvirágzata miatt kissé összetéveszthető a zamatos turbolyával.
Fotó: OlyaSolodenko / Getty Images Hungary

Az olvasófa vagy imádságbokor gyöngyszerű magjai mérgező abrin nevű vegyületet tartalmaznak, és már egy-két szem elfogyasztása is halálos adag lehet. Mérge erősebb, de lassabban szívódik fel a ricinusénál, az első tünetek egyike a hányás, májelégtelenség, majd több nap után halálos. Ázsiában és Ausztráliában őshonos.
Fotó: Holly Guerrio / Getty Images Hungary

A nadragulya a mérsékelt öv legmérgezőbb növényének számít, atropin, L-hioszciamin és belladonin alkaloidokat tartalmaz, főként a bogyója. Magyarországon is megél, főleg bükkösök tisztásain. Szédülést, kettős látást okoz, 3-4 szem már mérgező adag egy gyereknek. Pupillatágító hatása miatt régen szépítőszerként használták, a
gyógyszeripar ma is hasznosítja.
Fotó: merlinpf / Getty Images Hungary

A ricinus kedvelt dísznövény a kertekben, de erősen mérgező ricin fehérjét és ricinin piridin-alkaloidot tartalmaz, különösen a magja. Olaját a gyógyszeriparban használják, a méreganyagot kivonva belőle. Gyerekeknél már 1-2 szem is halálos lehet, egyébként a torok égését, hasmenést, hányást, majd légzési, máj-, vese- és szívelégtelenséget okozhat.
Fotó: TatianaMironenko / Getty Images Hungary

A közönséges tiszafa mutatós dísznövény, mely többek között taxán típusú mérgező alkaloidokat, cianogén glikozidokat tartalmaz. Izomremegést, nehézlégzést, ájulást, gyors szívelégtelenséget okoz. A gyógyszeriparban kemoterápiában használják sejtosztódást gátló anyagait egyes daganatoknál.
Fotó: Wataru Yanagida / Getty Images Hungary

A fehér kígyógyökér a tremetol nevű méreganyagot tartalmazza, a növény az Egyesült Államokban őshonos. Az anyag veszélyes a legelő állatokra, így a marhák tejét is megmérgezheti, ami az emberre is ártalmas. Mérgezés inkább csak régen fordult elő ilyen úton.
Fotó: Nahhan / Getty Images Hungary

A sisakvirágokat a mérgek királynőinek is nevezik. Magyarországon négy faja, a méregölő, a farkasölő, a kárpáti és a karcsú sisakvirág honos, mindegyik védett. Kertekbe őszi és bajos sisakvirágot is ültetnek. Akonitintartalma mérgező, még bőrrel érintkezve is, hólyagokat okoz. A mérgezés tünetei a láz, a hányás, a görcsök, a bénulás, a szédülés, a légzés és pulzus leállása.
Fotó: helovi / Getty Images Hungary

A csattanó maszlag Magyarországon is megél, és dísznövényként is tartják, ám atropint, szkopolamint és más mérgező alkaloidokat tartalmaz. Ma már a gyógyászatban is kevés területen maradt meg, mivel kicsi a határ a gyógyászati és a káros adag között. 15 szem mag már halálos adag gyerekek számára.
Fotó: Wikipedia/<a id="hyperlink_cb74a07369ce954e6df1aa4419df10c6" href="https://hu.wikipedia.org/wiki/Csattan%C3%B3_maszlag#/media/F%C3%A1jl:DATURA_STRAMONIUM_-_GUIXERS_-_IB-615.JPG" target="_blank">Isidre blanc</a>, <a id="hyperlink_47f34745a26bcd60b7487f94bfc11cc1" href="https://hu.wikipedia.org/wiki/Csattan%C3%B3_maszlag#/media/F%C3%A1jl:Datura_stramonium_Bielu%C5%84_dzi%C4%99dzierzawa_Seed.jpg" target="_blank">Agnieszka Kwiecień (Nova)</a>

A manszanilyafa főleg Közép-Amerikában őshonos, Európában csak ültetett példányok élnek. Mérgező forbol, hippomanin, mancinellin és más anyagokat tartalmaz. Megérintve égésszerű bőrgyulladást okoz, szembe kerülve vaksághoz, elfogyasztva a nyelőcső és a légzőszervek bénulásához vezethet.
Fotó: CircleEyes / Getty Images Hungary
(Borító- és ajánlókép: Getty Images Hungary.)