A mentális egészség nem a betegség hiányát jelenti – 2 magyar szakemberrel beszélgettünk

Az általános túlterheltség, időhiány, stressz, alváshiány, digitalizáció és a vele járó – főként a fiatalok körében megfigyelhető – társas izoláció, a klímaválság csak néhány azon tényezők közül, melyek negatív hatást gyakorolnak a mentális egészségünkre. A jelenlegi statisztikák sem Európában, sem Magyarországon nem túl biztatóak ezen a téren.

Melyek a mentális egészségünk alapvető feltételei? Melyik a talán leginkább veszélyeztetett korosztály napjainkban? Mi a különbség a mentálhigiénikus és a pszichológus között? Alábbi írásunkban Grób Franciskával, a BioTechUSA pszichológusával, valamint Balog Edina Anna mentáltréner, sportcoach, tehetségfejlesztő specialistával, a Kamasztér Alapítvány alapító elnökével beszélgettünk ezekről.

Mit értünk mentális egészség alatt?

Fontos leszögezni, hogy a fogalom nem egyszerűen a mentális betegségek, zavarok hiányát jelenti, hanem egyfajta pozitív, aktív életvezetési képességet takar.

– A mentális egészség tágabb értelemben a lélek, az érzelmek, a gondolkodás és a viselkedés harmonikus egyensúlyát jelenti. Történetileg a mentális egészség a XX. század elején kezdett kiemelt figyelmet kapni, különösen az iparosodás és a világháborúk utóhatásainak következményeként. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 1948-ban fogalmazta meg, hogy az egészség nemcsak a betegség hiányát, hanem a testi, lelki és társadalmi jóllétet is jelenti. Ez magában foglalja az érzelmi jóllétet, a stressz kezelésének képességét, az életcélok kitűzését és elérését, valamint az emberi kapcsolatok építését és fenntartását – magyarázza Grób Franciska.

A leginkább veszélyeztetett korosztály

Hazánkban 2020 óta olyan, minden korosztályt érintő egészségügyi, társadalmi és gazdasági változások történtek, melyek többek között az emberek mentális állapotára is negatívan hatnak ki. A sor a Covid-19 világjárvánnyal indult, majd 2022-ben elkezdődött a szomszédban az orosz-ukrán háború, végül az azt kísérő kimagasló infláció is egyre jobban elmélyítette a problémát. De vajon mely generáció életét árnyékolják be mindezek leginkább?

– Mivel ezek a tényezők a Z generáció (12–29 évesek) jövőjét nagymértékben befolyásolják, ezért őket emelném ki elsősorban – kezdi Balog Edina Anna. Az erre a korosztályra amúgy is jellemző lelki problémák, belső feszültségek, bizonytalanságok felerősödtek az utóbbi években, ezért nagymértékben tapasztalható az önbizalomhiány, reménytelenség és boldogtalanság köreikben.  

A kamaszok egészségét és jóllétét a WHO-val együttműködésben az úgynevezett HBSC-kutatás vizsgálja négyévente. A legutóbbi, 2022-es eredmények láthatóvá tették nemcsak a lelki egészségmutatók romlását, de a növekvő elégedetlenséget is. Mindezt azt jelenti, hogy az iskola és a társadalmi környezet egyre kevésbé elégíti ki a tizenévesek fejlődési szükségleteit.

– Amit külön kiemelnék, hogy a tapasztalatom szerint az egyik leggyakoribb mentális problémát a szorongásos zavarok jelentik, melyek hatást gyakorolnak a gyerekek koncentrálóképességére, alvási minőségére és napi szintű feladatainak elvégzésére. A kutatások szerint a 15–29 éves korosztályban jelenleg a második vezető halálozási ok az öngyilkosság, amelynek hátterében nagyrészt a depresszió áll. Ezenkívül a fiatalok több mint a fele elégedetlen a testtömegével, minden ötödik fiatal próbálja csökkenteni valamilyen módon. Ami ebben a legaggasztóbb számomra, hogy az elégedetlenséget a testképzavar okozza, nem pedig a valós túlsúly.

– Ezzel együtt megnövekedett a nem öngyilkosság jellegű önsértő magatartást végzők, önbántalmazók, falcolók száma is. Az iskolások több mint a fele legalább heti rendszerességgel tapasztal pszichoszomatikus tüneteket, mint például a fejfájás, fáradtság vagy alvászavar. Mindezek oka lehet az említett társadalmi-gazdasági környezeten kívül az, hogy a fiatalok szabad idejük nagy részét ülve töltik. Átlagosan 4 órát töltenek naponta a közösségimédia-használattal, mely tartalmak szintén érzelmi, lelki szinten hatnak. Ok lehet még az iskolai nyomás, nagy mértékű stressz, amit a gyerekek megélnek, a teljesítménykényszer és a kortárs kapcsolati problémák, mint pl. bullying. 

Mindezek miatt napjainkban egyre nagyobb szükség van lelki egészségvédelemre, illetve az ezzel kapcsolatos prevencióra, a tudatosság növelésére, valamint a stresszkezelési technikák tanítására már fiatal korban. Ahol mentális, illetve lelki eredetű probléma gyanúja merül fel, ott azonnali szakmai segítségre van szükség.

Kamasztér Alapítvány

Balog Edina Anna, mint a Kamasztér Alapítvány elnöke nem csak a statisztikából szerzi a fiatalok mentális egészségével kapcsolatos tapasztalatait. Az alapítvány egy chatpontot működtet, ahol fiatal pszichológusok segítik a hozzájuk fordulókat. És, hogy milyen problémákkal keresik az alapítványt leginkább a fiatalok?

– A fiatalok mentális jóléte szívügyünk megalakulásunktól fogva. A Támasztér@chatpontot azzal a céllal hoztuk létre, hogy a fiataloknak mindennapi lelki, érzelmi nehézségeiben tudjunk támogatást nyújtani. A szolgáltatás egyedisége abban rejlik, hogy a segítő kapcsolati munka a Z generáció által kedvelt online chatportálon történik, chatbeszélgetés formájában. Az online térben megvalósuló segítő munka lehetőséget biztosít az ország egész területére kiterjedő segítő kapcsolatok kialakítására is. Instant segítségnyújtásként is szoktuk emlegetni, mert szinte azonnal a fiatal rendelkezésére tudunk állni. A Z generációs fiataloknak pedig erre van szükségük. Gyors, hatékony, rugalmasan elérhető, elköteleződéstől mentes szolgáltatást keresnek. Aki a chatpontra bejelentkezik, megtapasztalhatja, hogy milyen érzés, ha valaki a teljes figyelmét nekiadja. Meghallgatjuk, megértjük, elfogadjuk a hozzánk fordulókat.

– A 2024-es társadalmi hatásmérésünk alapján a leggyakrabban kapcsolati, párkapcsolati nehézségekkel, elakadásokkal kerestek meg minket. A kapcsolódás nehézsége, úgy tűnik, a digitális nemzedék sajátossága. Talán a digitális kommunikáció túlsúlyára vezethető vissza. Az online kommunikáció, amit egymás között folytatnak a gyerekek, felszínes, és kevésbé árnyalt. A lájkok és szmájlik helyettesítik az érzelmek kifejezését, ezért a személyes interakciókban nehéz számukra az érzelmekről beszélni.

A mentális egészségünk alapvető feltételei

Hogy életkortól függetlenül melyek azok a tényezők, amik segíthetnek megőrizni a mentális egészségünket, azzal kapcsolatban Grób Franciska leginkább a rendszert – a stabilitást és a kiszámíthatóságot – emelte ki:

– A rendszeres mozgással csökkenthető a stressz, mivel a stresszhormonok kiürülnek mozgás során és nem „mérgeznek” tovább minket. A sport emellett javítja a hangulatot, elősegíti a nyugodt alvást is. A szeretteinkkel való rendszeres időtöltés és az énidőegyensúly  ugyancsak nélkülözhetetlen a mentális egészség szempontjából: társas lényként nagyon fontos a közös idő szeretett családtagjainkkal, barátainkkal, legyen az közös sportolás, hobbi vagy egy lélekmelengető beszélgetés egy csésze tea felett. Ugyanakkor a csak önmagunkkal töltött idő is pótolhatatlan, hiszen segít elcsendesedni ebben a nyüzsgő világban. Lehet az séta, jóga, bekuckózós könyvolvasás, örömfőzés, bármi, ami nem esik terhünkre és közben könnyedén tudunk mosolyogni.

A mozgás szerepe a mentális egészségben

– Sportcoachként azt tapasztalom, hogy az emberek tisztában vannak a sport egészségügyi előnyeivel – mondja Balog Edina Anna. Aki nem sportol, az is tudja, hogy ha sportolna, jobban aludna. Javulna az általános közérzete és csökkenne a körülmények által kiváltott stressz benne. Csakhogy a rendszeres testmozgáshoz elköteleződés szükséges, melynek alapfeltétele a megértés. A valódi szándék megértése, ami hosszú távon átsegít a nehézségeken. Az elköteleződést a sporttal járó fizikai, érzelmi és időbeli terhek is nehezítik. Akinek van saját tapasztalata a sport gyógyító erejéről, annak könnyebb a dolga. De ezt az élményt is meg kell tudni szerezni, meg kell érte dolgozni. Az emberek pedig azonnali eredményekre vágynak. Motiváció hiányában inkább könnyebb megoldásokhoz nyúlnak – mondja Balog Edina Anna.

– A mentális egészség és a sport szorosan összefonódnak, hiszen a rendszeres mozgás nemcsak a testi, hanem a lelki egyensúlyt is erősíti. A BioTechUSA-val közösen célunk, hogy segítsünk mindenkinek megtalálni a saját utat a fitt életmód felé. Ennek érdekében rendszeresen részt veszek különböző sporteseményeken és podcastekben, ahol nemcsak aktív életet élőként, hanem szakértőként is megoszthatom tapasztalataimat. Kiemelném a Szakértő válaszol platformot is, ahol bárki felteheti kérdését, akár nekem is, legyen szó életmódváltásról, motivációról, önbizalom-építésről vagy egyéb, mentális támogatást igénylő témában. Az oldal ráadásul anonim módon is lehetőséget biztosít a kérdezésre, így bárki biztonságban és ítélkezés nélkül kereshet választ dilemmáira – hívja fel a figyelmet Grób Franciska.

Pszichológus vagy mentálhigiénikus?

A társadalom mentális egészségének romlásával párhuzamosan egyre több segítő módszer és szakma jelenik meg. Aki elhatározta, szeretné szakember segítségét kérni, nem mindig egyszerű eldöntenie, hogy kihez is forduljon. Sokan nem tudják, mi a különbség a pszichológus és a mentálhigiénikus között.

– Mindkét végzettség diplomával jár. Összesen öt év (három év alap- és két év mesterképzés) után mondhatja el magáról valaki, hogy pszichológus, mentálhigiénés segítő szakemberré pedig egy kétéves posztgraduális képzés keretében válhat valakiből. (A jelentkezéshez már rendelkezni kell valamilyen diplomával). A pszichológushallgatók tehát mélyebb elméleti tudást, átfogó és szélesebb körű pszichológiai ismereteket kapnak – magyarázza Grób Franciska.

– Egy felkészült mentálhigiénés szakember ismeri azokat az eszközöket, amik segítségével támogatni tudja  a kliensét abban, hogy a saját erőforrásai segítségével túllendüljön egy elakadáson, tehát ami a lényeg, hogy egy egészséges embert támogat. Segít visszatérni a „teljes” állapotba. Nem foglalkozik betegségek kezelésével, nem állít fel diagnózist – például személyiségzavarok, depresszió, anorexia. Ezzel szemben a pszichológus kompetenciái magukban foglalják a kognitív, érzelmi és viselkedési mintázatok megértését, terápiás beavatkozások, módszerspecifikus eszközök alkalmazásával segít klienseinek a gyógyulásban.

– Segítséget kérni nem a gyengeség jele, hanem inkább a határozottságé és az önismereté: felismerem saját korlátaimat, de fejlődni szeretnék, lépek és teszek önmagamért! – emlékeztet Grób Franciska.

(Képek: Getty Images Hungary)

• mentális egészség
• szorongás
• lelki betegség
• kamasz
• mentális egészség akta
• Életmód