A légszennyezés is okozhat gyulladásokat: több millióan vesztik életüket emiatt

2020-ra a légszennyezés olyan globális problémává vált, amely nemcsak a környezetre, de a saját egészségünkre is komoly veszélyt jelent. Ennek egyik fő okozója az autók által kibocsájtott kipufogógáz.

A fosszilis energiát használó járművek ellen és egy tisztább, élhetőbb bolygóért lép fel a Medics for Clean Air mozgalom. A mozgalom orvosokkal és egészségügyi szakdolgozókkal karöltve próbál eredményeket elérni a döntéshozóknál egész Európában - és Magyarországon is.

Szennyező anyagok a levegőben

A WHO kutatása alapján 4,2 millió haláleset írható a légszennyezés számlájára világszerte éves szinten. Ennek fő okozója a levegőben lévő, szálló por, ózon és nitrogén-dioxid. A szálló por koncentrációjának emelkedése esetén rövid távon a következő tünetegyüttes léphet fel: köhögés és nehéz légzés.

Amennyiben a por felszívódik a tüdőben, gyulladásos folyamatot indíthat el, melynek egyik következménye az asztmás és a szív- és érrendszeri megbetegedések számának növekedése.

A légszennyezés hosszú távú egészségügyi hatásai

A hosszú távú hatások még ennél is súlyosabbak, mivel a szálló por a legalacsonyabb koncentrációban is káros. A szív-ér rendszeri és légzőszervi megbetegedéseken felül a várható élettartam jelentős csökkenése, illetve a tüdőrák miatti halálozás növekedése is közvetlen következmény.

Az ózon a szem viszketésen és a légzőszervek kellemetlen izgatásán túl számos betegség okozójaként és súlyosbító tényezőjeként van jelen a mindennapokban, a légzőszervi gyulladások egyik kiváltó oka. Az egészséges embereknél is jelentősen csökkenti a tüdőfunkciót, amelynek kísérő tünetei émelygés, hányinger, köhögés, mellkasi fájdalmak lehetnek, főként nehéz fizikai munkát végzőknél. A magas ózonkoncentráció súlyosbítja a pollenallergiával küzdők tüneteit is, valamint súlyos esetben COPD-t is okozhat.

Egy új kutatás szerint a gépjármű-közlekedésből származó rendkívül apró légszennyező részecskék, röviden PM10 hatására jelentősen megnövekszik a légzőszervekben az angiotenzin-konvertáló enzim 2, azaz ACE2 mennyisége. Márpedig a koronavírusok a sejtek felszínén található ACE2-receptorokon keresztül jutnak be a sejtbe. Mivel korábbi kutatások azt mutatták ki, hogy a dohányzás következtében is megnövekszik az ACE-2 mennyisége a szervezetben, azt a következtetést lehet levonni, hogy nemcsak a közlekedési, hanem az egyéb eredetű PM10-szennyezettség is elősegíti a koronavírus-fertőzést, illetve súlyosbítja a betegség lefolyását.

Kutatások igazolják, hogy többen válnak asztmásokká azok közül, akik huzamosabb ideig élnek forgalmas utak mentén. A nitrogén-oxidok magas koncentrációja hozzájárulhat a szív és tüdő betegségeihez, mindemellett csökkenti a légúti fertőzésekkel szemben a szervezet ellenálló képességét. Ezek ismeretében kijelenthetjük, hogy a COVID-19 fertőzéssel szembeni védekezést is megnehezítette.

Tiszta levegőt

Massay Kosubek-Zoltán, az EPHA „Tiszta Levegőt!” kampányigazgatója elmondta: - Negyvenmillió orvost, ápolót és más egészségügyi dolgozót képviselő 350 szervezet kéri már a világ döntéshozóit a légszennyezettség visszaszorítására a koronavírus-járvány súlyos következményeinek csökkentésére. Összhangban a WHO kiáltványával is, amely a járvány kapcsán szintén sürgeti a levegőminőség javítását, azonnal lépnünk kell, hogy érvényesítsük a magyarok egészséges, tiszta levegőhöz való jogát.

Koltai Tünde, a BEMOSZ elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy a magyar betegek kritikus állapota igényli a légszennyezettség drasztikus visszaszorítását, különösen a Covid-járvány második hulláma alatt. Korábban már számos kutatás jutott arra az eredményre - az Amerikai Egyesült Államokban, Európában és Kínában egyaránt -, hogy a szennyezett levegő jelentősen súlyosbítja a koronavírus-járványt. Ez még akkor is megtörténik, ha a lakosság csak rövid ideig van kitéve magas légszennyezettségnek. A szennyezett levegő és a koronavírus elsődlegesen ugyanazokat a szerveket támadja meg: a szívet és a keringési rendszert, valamint a légzőszerveket, és ha ilyen kettős hatás lép fel, a beteg immunrendszere nagyobb eséllyel vall kudarcot.

Minden orvos, ápoló és egészségügyi dolgozó számára hatalmas kihívást jelentett a koronavírus-járvány, amely számos ország egészségügyi rendszerét is próbára tette. 

Már 70 éve felbukkanhatott a koronavírus: évtizedeken át észrevétlenül terjedhetett

Az embereket is fertőzni képes koronavírus évtizedeken át terjedhetett észrevétlenül denevérekben egy nemzetközi kutatócsoport szerint, amely feltárta a SARS-CoV-2 vírus evolúciós történetét.

(Képek forrása: Getty Images Hungary)

• légszennyezés
• hatás
• koronavírus
• fertőzés
• egészség
• járvány
• copd
• autó
• Életmód