Ők már beoltatták magukat Magyarországon: elmondták a tapasztalataikat

A koronavírus-járvány elleni hatékony védekezés feltétele a nemrégiben elkezdődő tömeges oltás, melynek során a lehető legtöbb embernek meg kellene kapnia a tudósok által kifejlesztett, engedélyezett védőoltásokat, hogy azok kialakítsák a kívánt immunitást.

Bár az oltási hajlandóság lassan növekszik, egyre többen bíznak abban, hogy a szabadság és a pandémia előtti élet ezen az úton válik a legegyszerűbben és a leginkább fájdalommentesen elérhetővé, a téma máig erősen megosztó, az egyes vakcinatípusok iránt érzett bizalom még bizonytalan lábakon áll. 

Sokan a túl gyors kutatási és engedélyeztetési folyamattal indokolják aggodalmukat, míg mások a mellékhatásoktól vagy épp a hatástalanságtól tartva vonakodnak az oltástól, ám példátlanul offenzív hangnemű vélemények is gyakoriak a közösségi oldalakon, így elkerülhetetlennek éreztük, hogy behatóbban foglalkozzunk a témával. 

Az egészségügyi dolgozók, a szociális ellátásban dolgozók és részesülők, illetve a 60 évesnél idősebbek vakcinálása már megkezdődött, így egyre több személyes példával találkozhat az ember a közvetlen kapcsolataiban is. Néhány olyan ember mondta el nekünk tapasztalatait és motivációit, aki mindkét oltáson túl van már, mindannyian a Pfizer-BioNTech által gyártott Comirnaty vakcinát kapták meg. Benyomásaik biztatók és megnyugtatók lehetnek mások számára is.

Kozák Eszter biológus, a Természettudományi Kutatóközpont Enzimológiai Intézetének munkatársa, a Koronavírus Kisokos szerkesztője

- Az Enzimológiai Intézetben végzett munkám mellett hétvégén, illetve esténként egy PCR-teszt-mintavételi pont laboratóriumában dolgozom. A nappal levett mintákat éjszaka vizsgáljuk és értékeljük ki, hogy legkésőbb másnap reggelre mindenki megkaphassa az eredményt.

Nagyon örültem, hogy ilyen hamar lehetőségem volt beadatni az oltást. A vakcina beadása sokkal kevesebb kellemetlenséggel és kockázattal jár, mint a megbetegedés maga. Sok ismerősöm lett már koronavírusos, és a tapasztalatok vegyesek: van, aki könnyen átvészelte, van, aki egy hónapot intenzív osztályon volt, és van, aki már két hónapja hiába várja, hogy újra érezzen szagokat. Még mindig nem lehet tudni, mire számíthat az ember, ha megfertőzi a koronavírus, mitől függ az, hogy ki esik át rajta tünetmentesen, ki lesz nagyon beteg, és nyilván nem akartam kockáztatni.

A Pfizer-féle oltást kaptam meg, úgy tudom, eddig ezzel oltották be a legtöbb embert nálunk. Az előtte aláírt tájékoztatóban benne van, hogy milyen oltást kapsz, és az mit csinál. A DPC Oltópontra, időpontra érkeztem, miután előre regisztráltam interneten. Itt egészségügyi dolgozók és katonák is dolgoznak, akik irányítják, segítik az oltásra érkezőket, mindenki nagyon kedves, segítőkész és professzionális volt. Utána 15 perc kötelező megfigyelési idő van, amelyet egy erre a célra elkülönített, hosszú folyosón vagy váróban, a megfelelő távolságtartás mellett, maszkban kell eltölteni.

Az első adag utáni este kicsit nyomottnak éreztem magam, fájt a fejem, de mivel frontérzékeny vagyok, és aznap jött a hideg, nem tulajdonítottam neki jelentőséget, nem is éreztem olyan erősnek, hogy lázmérőt vagy fájdalomcsillapítót keressek. A felkarizom, ahová adták, fájdalmas volt aznap, az oltás helye pedig kicsit piros és meleg, de másnap délutánra ez is elmúlt. Ősszel influenzára is beoltottak Fluart oltással, az izomfájdalmam akkor erősebb volt, és tovább tartott, mint most. Azóta túl vagyok a második adagon is, amitől a karom nem fájt, csak a fejem, de egy fájdalomcsillapító ezt is hamar megoldotta.

Úgy vélem, az Európai Gyógyszerügynökség által elfogadott oltások hatásosak és biztonságosak, ha valakit érdekelnek a fejlesztésük részletei és a klinikai tesztek pontos eredményei, a mellékhatások, a hatékonyság, mindenről van tudományos publikáció, ami szabadon hozzáférhető az interneten.

Dr. Németh Bertalan, a Semmelweis Egyetem és az Orion Dental szájsebésze

- Számomra egyértelmű volt, hogy az oltás az esetleges mellékhatások ellenére jóval kisebb kockázatot jelent, mint maga a betegség. Számos ismerősöm van, aki átesett a fertőzésen viszonylag enyhe tünetekkel, azonban később valamilyen szövődményei lettek (például szívritmuszavar, tüdőproblémák, megmagyarázhatatlan tünetek). Gyakorlatilag semmit nem tudunk a fertőzés hosszú távú hatásairól, ahogy arról sem, hogy végül melyik oltás lesz a leghatásosabb. Ahhoz, hogy ezen az időszakon túl legyünk, minél több embernek kellene minél hamarabb megkapni az oltást, bármelyiket, amelyik biztonságos.

Az első adag oltást követően semmilyen mellékhatást nem észleltem, kicsit fájt a helye, ami miatt nehezebben emeltem a karomat, amelyikbe az oltást kaptam, de ez két nap alatt elmúlt teljesen. A második oltást hétköznap este kaptam, másnap semmilyen bajom nem volt egészen kora estig (az elsőhöz hasonló vállfájdalmon kívül), akkor lett egy kis hőemelkedésem, és a közérzetem sem volt a legjobb. Ehhez viszont hozzátartozik az is, hogy aznap reggeltől estig dolgoztam, egész nap műtöttem, tehát egy elég mozgalmas-stresszes napom volt. Másnapra már jól voltam, talán kicsit fáradtabb az átlagosnál. Továbbá harmadnap jelentkezett némi fejfájás, azóta minden rendben van. 

Mióta kialakult a védettség, sokkal nyugodtabb az életem. Természetesen továbbra is használom a megfelelő védőfelszerelést, és gondosan ügyelek a higiéniára (így a gyakori kézmosásra, kézfertőtlenítésre).

Havasi Gábor, Budapest egészségügyi tanácsnoka

- Az önkormányzati munkám mellett továbbra is dolgozom a budafoki mentőállomáson, így kaphattam meg az első védőoltást december 31-én reggel. Az Országos Korányi Pulmonológiai Intézetben található oltópontra mentem, ahol a folyamat nagyon jól szervezett, gördülékeny. Az injekciót általában valamelyik felkar deltaizmába adják (a jobb a domináns kezem, ezért én a bal felkarba kaptam). Az injekció beadását alig éreztem. Utána pár órával kezdődött enyhe izomlázszerű fájdalom az oltás helyén, ami másfél-két nap után megszűnt.

Már az első oltás megvéd a súlyos betegség kialakulásától, így bár továbbra is be kell tartani az óvintézkedéseket, de nagy megkönnyebbülés, hogy már nem kell félnem egy esetleges súlyos betegségtől. A második oltást januárban kaptam meg, ami után egy héttel pedig gyakorlatilag teljes védettség alakul ki.

Dr. Kuroli Enikő, a Semmelweis Egyetem klinikai főorvosa

- A Pfizer-Biontech vakcináját kaptam meg, két alkalommal, 3 hét különbséggel. Az első védőoltás után semmiféle általános panaszom, tünetem nem volt, a felkarom másnap fájt az oltás körül, de pár nap alatt elmúlt.

A második oltás után körülbelül 28 órával, másnap este hőemelkedésem és enyhe fokú, általános izomfájdalmam volt, de mindkét panaszom egyetlen éjszaka alatt el is múlt, gyógyszert nem vettem be. Az oltás körül másnap kifejezetten gyulladt volt a bőr a karomon, mely 3-4 nap alatt nyomtalanul eltűnt.

A mesterséges immunizálás, más néven vakcinázás jelentőségét már az 1700-as évek második felétől, Edward Jenner óta ismerjük. Számos fertőző betegséget (többek közt fekete himlő, torokgyík, mumpsz, kanyaró, járványos gyermekbénulás) sikerült a védőoltások segítségével megelőzni, illetve felszámolni. A koronavírus elleni vakcina kifejlesztését számtalan vizsgálat és kutatási eredmény előzte meg, és nagy öröm, hogy ebben óriási szerepe volt a magyar Karikó Katalinnak. Bízom a kutatók, és bízom az orvoskollégák tudásában. Mindenkit arra biztatok, hogy kérje a koronavírus elleni védőoltást, mert jelen pillanatban ez az egyetlen esély arra, hogy a vírust legyőzve régi életünket visszakapjuk.

Koronavírus-vakcinák: biztonságosak?

Az elmúlt időszakban egyszerre több vakcina a figyelem középpontjába került. Bár a megkérdezetteink mind az első körben a Pfizer-BioNTech gyártmányát kapták meg, jelenleg már több engedélyezett oltás is forgalomban van.

A pandémia kihirdetését követően világszerte számtalan kutatás indult, mely a hagyományos módon előállított védőoltásokkal párhuzamosan új generációs, DNS-, RNS- vagy vírusvektor-alapú vakcinák kifejlesztését is lehetővé tette. Az RNS-alapúakkal, mint a Pfizer és a Moderna, a vírus tüskefehérjéjét kódoló RNS-t juttatják be a szervezetbe, ez váltja ki az immunrendszer válaszát. A vírusvektor-alapú szerek, mint orosz Szputnyik-V és az AstraZeneca vakcinája más, ártalmatlan adenovírusok közbeiktatásával működik, ezekkel juttatják be a koronavírus tüskefehérjéjét kódoló gént a szervezetbe.

A tradicionális módszerrel fejlesztett vakcinák elölt vagy gyengített vírust vagy a vírus tüskefehérjéjének egy alkotóelemét tartalmazzák. Számos egyéb közt ilyen a nemrégiben Magyarországon is engedélyezett, teljes inaktivált vírust - tehát a szervezetben szaporodni képtelen kórokozót - tartalmazó kínai Sinopharm oltása. Bár a módszerrel készült szerek előállítása időigényesebb, a szállítása és a tárolása könnyebb. A hagyományos oltások hátrányát az adjuváns, azaz a hatásnövelő alkotóelemük jelentheti, amely ritkán autoimmun folyamatot idézhet elő, ezért ezt a típust többféle alapbetegséggel élőnek nem adják. Már bevált technológiáról van szó egyébként, ilyen a szezonális influenza, a szamárköhögés vagy a járványos gyermekbénulás elleni oltás is, utóbbiak a csecsemőkori kötelező kombinált sorozatban is jelen vannak.

Tévhitek a koronavírus-vakcináról

A koronavírus-vakcinát veszélyes tévhitek övezik, amelyek mielőbb tisztázásra szorulnak.

(Képek: Getty Images Hungary, MTI/Varga György, Rosta Tibor, Koszticsák Szilárd.)

• koronavírus
• oltás
• védőoltás
• vakcina
• covid-19
• tapasztalat
• vírus
• Életmód