Hátfájás, kimerültség, hányinger

Az emancipáció és a nemi szerepek eltolódása úgy tűnik, a nőkre nézve egyre súlyosabb következményekkel jár. Legalábbis erre enged következtetni az a kétségbeejtő statisztikai adat, mely rávilágít arra, hogy ma már jobban fenyegetik a nőket a szív- és érrendszeri betegségek, mint a férfiakat.

Folyamatos stressz és kimerültség

A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a nők halálozásának 57%-át szív- és érrendszeri betegségek okozzák, míg a férfiak csoportjában ezek a betegségek 45%-ban felelősek a halálozásért. A szívizom vérellátásának elégtelensége miatt kialakult infarktus is egyre több nőt veszélyeztet, ami - számos kockázati tényező mellett - betudható a hajszolt életvitelnek. Ma már egyre több nő tölt be olyan pozíciót, mellyel szükségszerűen együtt jár a folyamatos stressz és kimerültség. Ennek a jelenségnek is betudható, hogy a régebben tipikusan férfibetegségnek hitt infarktus réme a gyengébbik nemet is ugyanolyan - sőt, a férfiaknál is nagyobb - arányban fenyegeti.

Nemek közötti különbségek

A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy a nők esetében gyakran alig vannak tünetek, és szinte fel sem merül, hogy a rosszullét hátterében infarktus áll. Míg a férfiaknál az esetek felében észlelhető tünet, a nőknél jóval ritkábban és enyhébb formában jelentkeznek a figyelmeztető szimptómák. Míg a férfiaknál általában verejtékezés, mellkasi nyomás és halálfélelem figyelmeztet a veszélyre, addig a nőknél - ha nem is minden esetben, de - más a helyzet. A nők koszorúerei vékonyabbak, ráadásul a szív izomzatának felépítése is eltér a férfiakétól. Ennek következtében különbségek vannak a létfontosságú szerv beidegzésében is, így a fájdalmak észlelése is más formában történik.

Női tünetek

• Gyengeség, hányinger.
• Hátfájás, alkarfájdalom.
• Nyomás a mellkas alsó részén.
• Kimerültség, állandó fáradtság, légszomj.
• Nehézlégzés, szívfájdalom, verejtékezés.
• Görcsös, tompa, nyomó, szorító mellkasi fájdalom.

Az enyhébb, de ugyanolyan veszélyeket rejtő tünetek miatt az is előfordulhat, hogy a nők nem is keresnek fel szakembert, és egész egyszerűen nem is vesznek tudomást a folyamatosan erősödő, gyakran heteken át jelentkező fájdalmakról. A női infarktus elsősorban a változókorban lévő nőket fenyegeti.

A menstruáció megszűnésével ugyanis drasztikusan lecsökken az ösztrogén nevű hormon - például a koleszterintől - védőhatása, minek következtében a nők elveszítik védettségüket a szív- és érrendszeri betegségekkel szemben. Annak ellenére, hogy a női szív és érrendszer a menopauza idején válik védtelenebbé az infarktust okozó koszorúér-elzáródással szemben, az nem egyik pillanatról a másikra alakul ki. Ráadásul a stresszes életvitel következtében korábbi életkorban is jelentkezhet.

Változtass egészségromboló szokásaidon!

Sokáig tartó és gyakran tudatosan egészségromboló életmód következménye, hogy az érfalon a koleszterin hatására zsíros lerakódás keletkezik. Amikor ez a lerakódás megkeményedik, az ér elkezd meszesedni, majd egyre jobban beszűkül. A feltorlódó vérlemezkék akár teljesen el is zárhatják az eret, ami végzetes következményekkel járhat. Ráadásul a nők érrendszere eleve érzékenyebb, így nagyobb a kockázata, hogy - egy elzáródás következtében - a szív bizonyos részei nem kapnak elég vért, és az izom egyes területei elhalnak.

Mit tehetsz?

Annak érdekében, hogy ez a veszély ne fenyegessen, már egészen fiatal korban is nagyon sokat tehetsz, hiszen, ha nem változtatsz időben egészségromboló szokásaidon, később egyre nehezebb dolgod lesz. A nőknél különösen nagy rizikófaktornak számít a dohányzás és a stressz - mely már fiatalabb korban is lecsökkenti a szív és az érrendszer védettségét. Az elhízás, a folyamatos ülőmunka, a magas vérnyomás és a cukorbetegség szintén rendkívüli veszélyeket rejt magában. Ezek a rizikófaktorok amellett, hogy valószínűbbé teszik, gyakran időben is előrehozhatják a súlyos betegség kialakulását.

Nehéz kiszűrni

Érdemes kellő figyelmet fordítanod a megelőzésre, mert a nők esetében sajnos az előzetes vizsgálatok nem mindig mutatják ki az infarktus kialakulásának veszélyét. Bizonyos ultrahangos, gyógyszeres és terheléses vizsgálatok megoldást jelenthetnek, de a rendszeres mozgás, a stresszhelyzetek kerülése, az optimális testsúly és koleszterinszint megtartása segíthet leginkább abban, hogy kialakíts egy olyan életmódot, mely hosszabb távon segít megelőzni a bajt.

• megelőzés
• tünet
• szívbetegség
• szívroham
• Életmód