Minden 5. gyerek ezzel a problémával küzd: az elmúlt években váltak különösen drámaivá az adatok

A gyerekek, kamaszok mentális egészsége világszerte és hazánkban is egyre romló tendenciát mutat. Az UNICEF 2024-es jelentése szerint az Európai Unióban a gyerekek, illetve tizenévesek 13%-a szenved valamilyen mentális egészségét érintő problémától – ez több mint 11 millió gyereket jelent. A 10–19 éves korosztály esetében pedig még magasabb ez az arány: csaknem minden ötödik gyerek érintett valamilyen mentális problémában. 

Csodálkozni nem kell, hiszen a Covid okozta bezártság után jött a szomszédban dúló háború, mely azokat a felnőtteket és gyerekeket is szorongással tölti el, akik közvetlenül nem érintettek az eseményekben. Emellett a kamaszok esetében évről évre egyre erőteljesebbé válik a klímaszorongás, de megfigyelhető a digitális világ okozta elmagányosodás is. Miképpen kezelheti ezt a helyzetet a szülő? Mikor kell szakemberhez fordulni? Hogyan őrizhető meg a gyerekek mentális egészsége akár kórházi körülmények között is? Minderről a Mosoly Alapítvány pszichológusát, képzőművészet-terapeutáját, Rábainé Domszky Zsófiát kérdeztük. Az alapítvány krónikus beteg gyerekeknek, illetve családjaiknak nyújt pszichés támogatást.

Rossz mentális állapotban vannak a gyerekeink

Szinte minden gyereket érinthet élete bizonyos szakaszában lehangoltság, enyhe szorongás. Ám a társadalmi szintű krízisek – világjárvány, háború, infláció, klímaszorongás, a családok rossz gazdasági helyzete – szinte biztosan hosszabb időre billentik ki a gyerekeket a lelki egyensúlyukból, és olyan komolyabb mentális betegségeknek ágyazhatnak meg, mint a depresszió, pánikbetegség, bulimia vagy éppen kényszerbetegségek. A társadalmi szintű krízisek mellett pedig sokaknak meg kell küzdeniük olyan családjukat érintő nehézségekkel, mint egy válás vagy betegség.

– A gyermekek kiegyensúlyozott lelkiállapotának alapja az őket körülvevő és nekik biztonságot nyújtó kapcsolati rendszer, amibe beletartozik nemcsak a család, de az iskola és a barátok is. Amennyiben ebben valamilyen okból – például egy válás, betegség vagy haláleset miatt – szakadás történik, az a gyerekekben is szorongást okozhat. A Mosoly Alapítvány akkor találkozik a gyerekekkel, a családokkal, amikor valamilyen súlyos vagy krónikus betegséget diagnosztizálnak a gyermeknél. A Mosoly pszichés támogatással segíti a gyerekeket a gyakran hosszú és fájdalmas kezelési időszak során – mondja Rábainé Domszky Zsófia.

– Az elmúlt évek társadalmi szintű kríziseinek következményét mi is tapasztaljuk a Mosolynál. A Covid óta megháromszorozódott az éves terápiás foglalkozásaink száma, valamint egyre több csoportot, foglalkozást tartunk pszichiátriai osztályokon is. Igyekszünk a szülőknek is segítséget nyújtani, ezért a Mosolyblogon olyan cikkeket is találhatnak az érdeklődők, amelyek konkrét tanácsokkal vagy éppen szemléletformálással segítik őket, hogyan őrizzék meg lelki egyensúlyukat a saját maguk és a gyerekek pszichés egészsége érdekében. A szülőkre rengeteg teher hárul, de muszáj megtanulniuk, hogy mi az, amit maguk elbírnak, mi az a megszűrt információ, amit átengednek a gyereknek és mi az a helyzet, amikor kérni kell szakember segítségét. 

Ezekre a vészjelekre figyelj szülőként!

Az UNICEF 2024-es jelentése szerint a 10–14 éves gyerekek 18%-a, a 15–19 éves korosztály 19%-a érintett valamilyen mentális nehézségben. Vagyis csaknem minden 5. gyerek küzd mentális problémákkal. A gyerek minél kisebb, annál inkább a viselkedésével kommunikál. Ha bajban van, jelezni fogja, a szülő dolga pedig, hogy észrevegye azokat a magatartásában bekövetkező apróbb-nagyobb változásokat, melyekkel segítséget kér.

– Ilyen jel lehet például, ha a gyerek nagyon befordul, nem beszél a problémájáról, vagy változás áll be a hangulatában, az alvásában, az evésében, az emésztésében, a teljesítményében, de jelzés lehet valamilyen testi tünet is, mint a fejfájás, a hasfájás, a tikkelés. Egy-egy ilyen változás lehet átmeneti vagy a korosztályára jellemző viselkedés is (például kamaszkorban), de ha a szülő tendenciát észlel ezekben a változásokban, és nehéz magyarázatot találni rájuk, akkor mindenképpen érdemes szakemberhez fordulni.

Ahhoz, hogy a szülő időben észrevegye a bajt és hatékony segítséget tudjon nyújtani a gyereknek, fontos, hogy a köztük lévő kapcsolat élő és erős legyen. Ha a mindennapok rohanásában sosem jut idő egymásra, közös programokra, beszélgetésre, akkor értelemszerűen hosszabb időbe telik majd egy mentális probléma jeleinek felismerése.

– A szülő akkor tud a lehető legjobban segíteni a gyermekének, ha érzelmileg elérhető marad. A szülőséget mindenki tanulja és maga a szülő-gyerek kapcsolat is fejleszthető, ehhez is találnak ötleteket az olvasók a Mosolyblogon. Amikor gyermekünkkel szakemberhez, terapeutához fordulunk, akkor a szakember a szülőnek is segítséget nyújthat. Ezért fontosak a szülőkonzultációk, ahol a szülő visszajelzést, tanácsot kaphat, megértheti a folyamatot, amin a gyermeke keresztülmegy és így képes lesz ő maga is támogatni ezt a folyamatot. A terápiák nemcsak a gyerekre hatnak, hanem az egész családi rendszerre is. Ezért fontos, hogy a szülők értsék a terápiás folyamatot és amennyiben a szakember fontosnak látja, akkor bevonódjanak a folyamatba – részletezi Rábainé Domszky Zsófia.

Biztonságban a neten

Mind a felnőttek, mind a gyerekek életébe egyre jobban begyűrűzik a digitális világ, a social media, melynek következtében a háromdimenziós kapcsolatok száma csökken. A fejlődésnek nyilván nem lehet gátat vetni, de a szülő feladata, hogy ennek a folyamatnak korlátokat szabjon – a gyerek életkorának megfelelően.

– A digitális világ, a social media ma már az életünk része, ezért a legfontosabb, hogy a gyerekek megtanulják biztonságosan és keretek között használni ezt. Egyes kérdésekre már vannak iránymutatások. Ilyen például, hogy hány éves kortól adjunk digitális eszközt a gyermek kezébe. Rendszerint azt javasoljuk, hogy az óvodás ne táblagépen nézze a mesét, hanem az egészséges és megtartó szülő-gyermek kapcsolat miatt inkább a szülő olvasson neki, vagy nézegessünk együtt mesekönyvet. Fontos, hogy már az első használatnál felállítsunk szabályokat: például milyen tartalmakat nézhet, mennyi ideig használhatja az eszközt.

A szabályok felállítása rendkívül fontos akkor is, amikor már iskolás a gyermek és akár napi szinten használja hosszabb-rövidebb ideig a számítógépet, tabletet, okostelefont. Ebben sokat segíthetnek a szülőifelügyelet-szoftverek, de természetesen önmagában kevés, ha csak erre támaszkodik a szülő.

- Iskoláskortól egyre erőteljesebb lesz a digitális jelenlét, hiszen ma már ez a kapcsolattartás egyik formája az oktatási intézményekkel és a barátokkal is. Érdemes kialakítani egy digitális szabályrendszert: mikor, mennyi ideig lehet használni egy-egy eszközt, mely platformokat engedélyezünk, milyen feltételekhez kötjük a használatot – például házi feladat elvégzése, sport, olvasás, szabadidős tevékenység, szabad levegős program stb. E mellett nagyon fontos, hogy mi magunk is jó példával járjunk elöl, és például a közös étkezéseknél ne legyen mobil a konyhaasztalon.

Bár sok szülőnek nincs túl sok kedve képbe kerülni az influenszerekkel és más aktuális trendekkel, ha egy kicsit jobban belegondolnak, be kell látniuk, hogy veszélyes dolog teljesen kimaradni a gyermek életének ezen szeletéből.

– Fontos, hogy ne hagyjuk magára a gyereket a digitális világban. Maradjunk érdeklődőek. Beszélgessünk vele arról, hogy mit néz a social media felületeken, milyen játékokkal szeret játszani, milyen mémeket lájkolt. Maradjunk kíváncsiak! Ha közvetlen információnk van, hogy a saját gyerekünknek mi a fontos ezeken a felületeken, miért használja őket, akkor könnyebben alakíthatunk ki egy olyan szabályrendszert, ami számára is elfogadható és betartható. A szülők akkor tudják a gyereküket biztonságban tartani az online térben, ha maguk is pontosan tudják, hogy milyen veszélyek leselkedhetnek rájuk. A Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány számos formában segíti ebben a témában a szülőket és a gyerekeket.  

Mentális egészség a kórházban is

A Mosoly Alapítvány súlyosan és krónikusan beteg gyerekek gyógyulási folyamatát, mentális egészségük megőrzését segíti mese- és művészetterápiás foglalkozásokkal. Foglalkozásaik már több magyar városban is elérhetőek.

– Jelenleg Budapesten, Törökbálinton, Debrecenben, Miskolcon és Pécsett érhetőek el a Mosoly kórházi terápiás foglalkozásai, illetve a rehabilitációt segítő hosszú távú csoportjaink. Rendszerint pszichiátriai, onkológiai osztályokon, egyes helyeken belgyógyászati osztályokon vannak jelen a Mosoly-terapeuták. A körülmények, a betegségek, a gyerekek egészségi állapota, életkora is nagyon változó, így a terápiás cél is minden esetben egyedi – magyarázza Rábainé Domszky Zsófia.

Egyre többekhez eljut az alapítvány tevékenységének híre, és szerencsére növekszik azon vállalatok száma is, akik szeretnék támogatni a munkájukat. Tavaly például a BioTechUSA-cégcsoport 2,5 millió forinttal támogatta a Debreceni Gyermekgyógyászati Klinikán diabétesszel kezelt gyerekeknek nyújtott Mosoly-terápiákat.

– Általánosságban annyi mondható el, hogy egészen a serdülőkorig jellemző, hogy a gyerekek nem verbálisan, hanem áttételesen, játékon, mesén, zenén, rajzon keresztül tudnak kommunikálni magukról, és képesek megmutatni, mi zajlik éppen bennük. A terapeuta és a gyermek egy mintha-térben, a valóság és a fantázia határán, egymásra hangolódva, egy biztonságos érzelmi kapcsolatban dolgoznak. Ebben a térben a gyermek a saját eszközeivel – játékkal, mesével, kreatív alkotással – megközelíthetővé és feldolgozhatóvá teszi a benne feszültséget keltő lelki tartalmakat. A Mosoly-terapeuta ezeknek a tartalmaknak a feldolgozását segíti elő és a terápiás folyamatban olyan adaptív viselkedésminták és megküzdési technikák elsajátításában segíti a gyereket, amellyel javulhat az életminősége és a társas kapcsolatai – mondja Rábainé Domszky Zsófia.

(Képek: Getty Images Hungary)

• mentális egészség
• szorongás
• depresszió
• gyerekek lelki bajai
• mentális egészség akta
• Életmód