A dohányzás összefügg az agyhártyagyulladással: lényeges mértékben nőhet a kockázat

Az idegrendszert érintő fertőző betegségek közül az agyhártyagyulladás a legismertebb. Ha a gyulladást a meningococcus baktérium okozza, akkor a 25 év alattiak vannak inkább veszélyben.

A kórokozó terjedésében szerepe van a közös pohár és evőeszköz használatának, de a köhögésnek és a csókolózásnak is. Ezt a típust igen gyors lefolyás, súlyos tünetek jellemzik, és helyrehozhatatlan következményekkel járhat, hívja fel a figyelmet dr. Béres Zsuzsanna, a Budai Oltóközpont oltóorvosa.

Közvetlen kapcsolattal terjed

A betegséget baktérium okozza, mely cseppfertőzéssel, direkt kontaktussal terjed. Itthon hat-nyolc hónapos korban a leggyakoribb. Ezért is javasolt az alapimmunizációt féléves korra befejezni. Emiatt 15 országban mintegy 220 millió oltást adtak be.

A betegség terjedésének éppúgy kedvezhet a közös pohár és evőeszköz használata, mint a köhögés és a csókolózás. A szakember szerint ezért egy kollégiumi zárt közösségben nagyobb az esély a kórkép kialakulására.

A dohányosok körében gyakoribb az agyhártyagyulladás

Korábban zajlott felső légúti infekció hajlamosít a betegség kialakulására, és a megfigyelések alapján a dohányosok esetében is gyakrabban fordul elő. Komoly rizikócsoportba tartoznak az immunsérültek, a lépeltávolítottak, előfordulása pedig leginkább a 25 év alattiak körében jellemző.

Létezik tünetmentes hordozói állapot, de ezek a betegek képesek másokat megfertőzni. A kórokozó az orrgaratban szaporodik, innen a véráramba kerülve jut el a többi szervhez, illetve a véragy­­gáton átlépve a központi idegrendszert is megbetegítheti. A betegség legsúlyosabb formái között szerepel a véráramfertőzés, az agyhártyagyulladás, illetve ezek kombinációja. De a baktérium okozhat tüdőgyulladást, középfül- és gégefő-gyulladást is.

A dohányzás számos szervezetet roncsoló hatása közül a tüdőrák az egyik legborzalmasabb. Így néz ki valójában. 

Ezek a biztos tünetei az agyhártyagyulladásnak

A lappangási idő kettő-tíz nap. Átlagban a három-négy nap a jellemző, de akár pár óra alatt is lélegeztetőgépre kerülhet a fertőzött személy. A kezdeti tünetek nem ismerhetőek fel biztosan, de fokozottan kell figyelni a következőknél: a hirtelen láz, a fejfájás, a rossz közérzet, az esetlegesen kialakuló fényérzékenység, a hányinger, a hányás, a tarkókötöttség, az aluszékonyság, a romló tudatállapot, a lila foltok a bőrön mind-mind az agyhártyagyulladásra utalnak.

Ritkán, de előfordul rendkívül gyors lefolyású változata a betegségnek, amikor akár pár óra alatt annyit romlik az érintett állapota, hogy intenzív osztályos ellátásra és lélegeztetőgépre van szüksége. Az időben elkezdett antibiotikumos terápia ellenére is az érintettek 10-15%-a meghal. Súlyos esetekben, amikor az agyhártyagyulladás és a véráramfertőzés is kialakul, ez a szám már 40% százalék is lehet.

A betegséget követően maradványtünetek alakulhatnak ki, illetve végtag-amputációkra is szükség lehet. A betegség védőoltással megelőzhető, és több típusú oltóanyag elérhető. Ezek beadási sémája viszont életkoronként, vakcinánként eltérő, így érdemes szakember segítségét kérni az oltással kapcsolatban. 

• tünetek és betegségek
• agyhártyagyulladás
• dohányzás
• meningococcus
• Életmód