Döbbenetes! Már egy baktériumot is meg tudnak röntgenezni

Magyar származású kutató érdeme

Hol tart már a tudomány!

Húsvéti tojásvadászat
Sóbors
Ez is érdekelhet
Retikül
Top olvasott cikkek

Wilhelm Conrad Röntgen 1895-ben készítette első - még 20 perces expozíciós idejű - röntgenfelvételét felesége kezéről.

Anna Bertha Ludwig keze - a világ első röntgenfelvétele

A Nobel-díjas fizikust valószínűleg nagy büszkeséggel töltené el, ha tudná, a 21. század tudósai hová fejlesztették felfedezését.

120 éves a röntgensugárzás

Wilhelm Conrad Röntgen 1895. december 28-án írta meg Egy újfajta sugárzásról: előzetes közlemény című cikkét, melyet a Würzburgi Fizikai-orvosi folyóirathoz küldött be. A fizikus az elektromágneses sugárzás egyik formáját fedezte fel, melynek frekvenciája 30 PHz és 3 EHz - 30ˇ1015 Hz és 3ˇ1018 Hz - közé esik.

A sugárzás áthatol a papíron, a fán, a textíliákon, sőt, a legtöbb fémen is - kivéve az ólmot. Korszakalkotó felfedezéséért Röntgen 1901-ben elsőként kaphatta meg a fizikai Nobel-díjat. A röntgensugárzásnak napjainkban elsősorban az orvostudomány és a kristálytan veszi hasznát.

Az azóta eltelt időben - 1917-ben - Charles Barka fizikus is megkapta Nobel-díját azon felismerése miatt, hogy a röntgensugárzás szóródik a gázokon - és mindegyik elemnek van egy rá jellemző karakterisztikus sugárzása. A röntgenmikroszkópot az 1950-es esztendőnek köszönhetjük, az 1990-es évektől pedig a csillagászat is használja a röntgensugárzást.

7 zavarba ejtő felvétel, amin a röntgenorvos is megdöbbent

Nézegess képeket!

Elolvasom

Baktériumröntgen

A közelmúltban a röntgensugárzás egy újabb, eddig ismeretlen területet hódított meg. Egy magyar származású svéd tudós, Hajdú János dolgozta ki a röntgensugárzás egy gyorsabb és sokkal nagyobb felbontású változatát, mellyel a mikrobiális élet is vizsgálható. Az Uppsalai Egyetem biofizika-professzorának vizsgálati eredményei a Nature magazin hasábjain jelentek meg.

A kutatás során a tudósok a kék-zöld algák sejtjein egy vékony sugárban nedves gázt lőttek át, miközben ultrafényes gyors lézerimpulzusokkal világították át őket. A vizsgálat során az életben maradó baktériumokról másodpercenként száz - akár háromdimenziós - röntgenfelvételt is tudtak készíteni.

A kutatási eredmény jelentőségét a tudósok olyan biológiai folyamatok vizsgálatában látják, mint a sejtosztódás, a vírusfertőzések, illetve a fotoszintézis. A kutatás folyamatáról további - angol nyelvű - információkat az alábbi videóban találsz.

Kép: aisforayeaye.blogspot.hu

Mobilon megjelenő kép: wikimedia.org

Ezt is szeretjük