Az Alzheimer-kór 9 előjele

A gondolkodás elveszítése

Az Alzheimer-kórt először Alois Alzheimer, német ideggyógyász fogalmazta meg és írta le 1907-ben. A kórt az alábbiak szerint jellemezte:

• Gondolkodási és kognitív funkciók beszűkülése.
• Magatartásváltozás.
• Elbutulás.
• Majd gyors biológiai leépülés.

Jellemzően a hatvan év felettieket érinti, Magyarországon jelenleg kétszázezer ember szenved ebben a betegségben - a 65 év felettiek 5%-a és a nyolcvan év felettiek 20%-a. A tudomány mai állása szerint az Alzheimer-kór egy visszafordíthatatlan és gyógyíthatatlan betegség.

Kialakulása

Kialakulásának oka nem teljesen ismert. Bizonyos dolgok hatással vannak rá, de nem tudni miért vagy hogyan.
A betegeknél megfigyelhető egy jelentős immunológiai eltérés, valamint anyagcserezavar is. De sokak szerint szociológiai okai is vannak, sőt azt is megfigyelték, hogy általában az iskolázottabbakat, akik nagyobb jövedelemmel rendelkeztek, jobban érinti. Egyes családokban a betegség halmozódva jelentkezik, tehát nem zárható ki a genetikai örökítés, vagy hajlam lehetősége sem.
A lassú leépülési folyamat során az agyban olyan lerakódások képződnek, melyek elzárják az egyes idegek közti kommunikációt, az idegsejtek közti kapcsolatot. Az agysejtek így szépen lassan elhalnak és az agyban kemény gócok keletkeznek.

Mivel jár?

Az Alzheimer-kór tulajdonképpen csúnya szóval élve nem más, mint agysorvadás. A beteg fokozatosan veszít szellemi képességeiből. Ez a fokozatosság az idő előrehaladtával egyre gyorsabb és drasztikusabb. A vége minden esetben ugyanaz, a teljes elbutulás. Tünetei hasonlítanak a normál öregkori tünetekhez:

• Emlékezetgyengeség.
• Tájékozódási zavarok.
• Ítélőképesség gyengülése.
• Később felléphetnek: beszéd- vagy olvasási zavarok is.

Ellenszere

Mivel az Alzheimer-kór megállíthatatlan és gyógyíthatatlan, ellenszere nincs. Legfeljebb talán megelőzni lehet, de erről is minden orvosnak más a véleménye.
Amerikai kutatók szerint a többszörösen telítetlen zsírsavak fogyasztása segítene megelőzni az Alzheimer-kór kialakulását, vagy legalább is csökkentené annak esélyét. A kutatás során egerekbe helyeztek olyan emberi géneket, melyek fogékonnyá tették őket a kórra. Ezután két különböző étrendet állítottak össze nekik. Az egyikben sok telítetlen zsírsav volt, mely leginkább halakban és az olívaolajban található meg, a másikban pedig szinte semmi.
A többszörösen telítetlen zsírsavak azért fontosak a szervezetnek, mert döntő jelentőséggel bírnak a sejtmembránok rugalmasságának tekintetében. Az eredmény az lett, hogy a zsírsavban szegény értenddel etetett egereknél valóban rohamos romlást figyeltek meg, különösen azokban a fehérjemolekulákban, melyek az idegnyúlványokat védelmezik. Náluk jelentkezett az Alzheimer-kór. Azoknál az egereknél azonban, akik a telítetlen zsírsavban gazdag étrendet kapták, aktivizálódott egy enzim, mely normális esetben a neuronokat megvédi azoktól a proteinektől, melyek a sejtek „programozott” pusztulását okozzák. Tehát a többszörösen telítetlen zsírsavakkal is etetett egerek védelmet élveztek a kórral szemben.

Tünetek és előjelek

Nyelvi zavarok

• Normális: ha néha nehezen találod meg a szót, vagy rossz szót használsz
• Gyanús: ha mindennapi, egyszerű szavakat felejtesz el és helyettük hosszas körülírásokba bonyolódsz – például, ha a banán helyett ezt mondod: „az a sárga hosszú izé, amit meg szoktam enni”.

Dezorientáltság

• Normális: ha néha kimegy a fejedből, hogy hová is indultál, vagy rossz sarkon fordulsz be, vagy hirtelen nem tudod, milyen nap van.
• Gyanús: ha egyébként ismerős környéken nem tudod eldönteni hol vagy és csak nehezen jutsz haza.

Feledékenység

• Normális: ha időnként elfelejtesz ezt-azt, nevet, találkozót, telefonszámot.
• Gyanús: ha rendszeresen elfelejted az új információkat, hogy miről beszélgettél valakivel, ha sokszor elfelejted a találkozókat. Ez lehet egyébként az időskori memóriavesztés jele is.

Mindennapi cselekvéssorok

• Normális: ha egyszer-egyszer nem zárod el a gázt, vagy visszaszaladsz megnézni, hogy bezártad-e az ajtót, vagy hirtelen nem tudod eldönteni, hogy miért is mentél be a szobába.
• Gyanús: ha a szokásos mindennapi cselekvéssorok folyamatosan gondot okoznak. Például, ha egy ismert recept megfőzésének lépésit nehezen hajtod végre egymás után, összekevered őket.

Csökkent ítélőképesség

• Normális: ha halogatsz valamit, amitől félsz. Például a fogorvost.
• Gyanús: ha nem törődsz az egyébként komoly, odafigyelést igénylő gondjaiddal, nem öltözködsz fel illendően, vagy egyes helyzetekben nem tudsz viselkedni. Ezeknek oka, hogy nem tudod jól felmérni és megítélni a helyzetet és azok következményeit.

Problémák az absztrakt gondolkodással

• Normális: ha nehezen irányítod a pénzügyeidet és nem mindig tartod meg az anyagi egyensúlyt.
• Gyanús: ha például nem tudod megjegyezni a bankszámla kivonaton lévő adatokat, vagy nem tudod értelmezni a számokat.

Hangulatváltozások

• Normális: ha ok nélkül szomorú vagy.
• Gyanús: a hirtelen, logikátlan hangulatváltozások, minden ok nélkül.

Tárgyak rossz helyen

• Normális: ha néha elfelejted hova tetted a kulcsaid vagy a szemüveged.
• Gyanús: ha egyre gyakrabban találod a vasalót a sütőben, vagy a mobilod a hűtőben.

Érdeklődés és kezdeményezés

• Normális: ha néha eltűnsz és kikapcsolod a telefonod, mert éppen úgy érzed, hogy eleged van mindenből és mindenkiből.
• Gyanús: ha egyre gyakrabban húzod ki magad a társasági életből, vagy félelemmel és szorongással töltenek el az új helyek és az új emberek.

• betegség
• alzheimer-kór
• öregkor
• Életmód