Már napi 10 perc AI-használat rontja az agyi funkciókat – Megdöbbentő kutatási eredmény
Kognitív képességeink épülnek le az AI –használatával. Méghozzá elég gyorsan.
Az AI használata megkönnyítheti az életünket, ám a készen kapott válaszok egyúttal el is butítanak. És ehhez nem kellenek hónapok, évek. Egy új, nyomdai előkészítés alatt álló tanulmány szerint már 10 perc AI-segítség mérhetően csökkenti a kitartást és rontja az önálló kognitív teljesítményt – írja a PsychologyToday.
Már napi 10 perc AI-használat rontja az agyi funkciókat
Sok az analóg világban szocializálódott baby boomer, X ás Y generációs ember nézi gyanakodva az AI térhódítását. És nem csak amiatt aggódnak, hogy a mesterséges intelligencia elveszi a munkát, hanem amiatt is, hogy olyan készségektől, jártasságoktól foszt meg bennünket, melyeket valaha birtokoltunk. A technológiai fejlődésnek ez a sajátossága nem új keletű: elég csak arra gondolni, mennyit romlott a térbeli tájékozódási képességünk, mióta útvonaltervezőt, digitális térképeket használunk.
A közelmúltban azonban egy meglehetősen riasztó adat látott napvilágot, mely csupán 10 perc AI-használat kognitív képességekre, kitartásra gyakorolt hatását mérte. Egy több mint 1200 résztvevővel végzett kísérletsorozatban a kutatók matematikai gondolkodást és olvasásértést teszteltek. Az eredmények pedig azt mutatták, hogy bár a mesterséges intelligencia segített az adott pillanatban, ám amikor használatát követően a kísérletben részt vevők visszatértek az önálló munkavégzéshez, rosszabbul teljesítettek, illetve nagyobb valószínűséggel adták fel, mint az AI-használatát megelőzően. Fontos hangsúlyozni, hogy ez az eredmény nem hónapokig tartó, csupán 10 perc mesterséges intelligencia használat következménye volt.

Ericsson 10 ezer órája
Mindezt érdemes összevetni a 2020-ben elhunyt világhírű Anders Ericsson svéd pszichológus kutatási eredményeivel. A szakértelem és a kimagasló teljesítmény vizsgálata során alkotta meg a 10 ezer órás szabályt. Ericsson zongoristákat, hegedűművészeket és különféle, a saját területükön szakértőnek számító embereket vizsgáltak meg, és arra az eredményre jutottak, hogy nagyjából 10 ezer óra céltudatos gyakorlás szükséges ahhoz, hogy valaki nemzetközi szinten is értelmezhető szakértelemre tegyen szert egy adott területen.
10 ezer óra, az több mint 416 teljes nap. Ha azonban valaki nem napi 8 órában dolgozik azért, hogy valamilyen területen komolyabb jártasságot szerezzen, tíz évig is eltarthat mire kimagasló teljesítményt nyújthat akár zenei, akár tudományos területen. Ezen az úton nagyon fontos az a mentális erőfeszítés, a sok zsákutca, tévedések, hibák, melynek köszönhetően a tudás napról-napra mélyül. Igen, az emberi kogníció erőfeszítés és időigényes dolog. Elég csak abba belegondolnunk, mennyi időbe telik, mire egy gyerek megtanul beszélni. Ha azonban végigjárta a nyelvi fejlődés útját, magabiztosan, folyékonyan használja az anyanyelvét.
Az illatok terápiás ereje
Már megvásárolható a Femina első könyve:
A láthatatlan gyógyító
Molnár Éva kötete egy különleges utazásra hív az illatok gyógyító világába — az ókori füstölőktől egészen a modern olfaktív terápiáig.
Hogyan hatnak ránk az illatok? Miért kapcsolódik össze ennyire mélyen az emlékezet, a lélek és a szaglás? És hogyan segíthetnek az illatok a testi-lelki harmónia megtalálásában?
Promóció
Ha nem használjuk az agyunkat, nem fejlődnek a kognitív funkcióink
A mesterséges intelligencia azonban a „folyékonyságot” még azelőtt hozza el, hogy az ember valódi tudást, tapasztalatot szerezne egy adott témában, munkát rakna bele. A kutatás tanúsága szerint ezért van, hogy amikor akár csak 10 percet is töltünk az AI világában, elkezdjük magunkévá tenni annak normáit. A gondolkodással járó erőfeszítéseket működési zavarnak éljük meg - hiszen AI hiányában nincsenek készen kapott válaszok -, és a habozást hatékonyságvesztésként értelmezzük.
Pedig nagyon fontos, hogy észben tartsuk: az az elme, amelyik soha nem „botlik meg”, nem fejlődik. Csak a következő válaszra vár. Ha tehát nem használjuk eleget az agyunkat, kognitív funkcióink, kitartásunk rövid idő alatt romlásnak indulnak.
Erre a vadiúj egyetemi szakra jelentkeznek 2026-ban a legtöbben: lenyomják a programtervező és a mérnökinformatikust
Az idén tíz egyetemen is induló mesterképzés népszerűsége jelentős.
ElolvasomKép: Getty Images














