A méhnyakrák oka

Bár az elmúlt években hallottunk igazán sokat a HPV-ről, a Human Papilloma Vírus egyáltalán nem új keletű dolog. Néhány HPV-fajta meglétét kimutatták 12 ezer éve elszigetelt közösségekben élő dél-amerikai törzsekben is. A vírus bizonyos alfajai szexuális úton terjednek, és nem éppen veszélytelenek.

HPV alacsony és magas kockázattal

A szakértők napjainkra több mint száz HPV-fajtát azonosítottak a tudományos kutatások során. Ezeknek a papillomavírus-csoportoknak mintegy ötven alfaja terjed nemi úton. Alapvetően két nagy osztályba sorolhatjuk a szexuális úton terjedő HPV-fajtákat.

Az alacsony kockázatú papillomavírusok - HPV low risk - általában nem okoznak rákos elváltozásokat, viszont hatásukra condylomák – genitális szemölcsök – alakulhatnak ki a külső nemi szerveken, valamint a végbél nyálkahártyáján és bőrén. A másik csoport a magas kockázatú papillomavírusok - HPV high risk - osztálya. Ezek a vírusok az esetek 90%-ában tehetők felelőssé a méhnyakrák kialakulásáért.

Intő jelek

A nők körülbelül 80%-a találkozik élete során ezzel a vírussal, de az esetek többségében meggyógyul még mielőtt fertőzéséről tudomást szerezne. Előfordul azonban, hogy az immunrendszer nem képes legyőzni a kórokozót. A fertőzés tünete lehet a fájdalom, szokatlan viszketés, vérzés szexuális együttlét során, szemölcsszerű elváltozás – condyloma – a nemi szerven. De előfordul, hogy a betegség hónapokig vagy akár évekig is tünetmentes marad, ez a tény pedig növeli annak kockázatát, hogy a vírusfertőzött ember minél több partnerének adja át a HPV-t.

A vírus terjedése

A HPV-t többféle módon is elkaphatod, de a méhnyakrák kialakulása szempontjából fontos vírusfajták nemi úton terjednek. A szexuális úton terjedő papillomavírusok különös rizikófaktora és sajátossága, hogy – a nemi betegségek többségétől eltérően – nem a testnedvek cseréjével fertőznek, hanem már bőrkontaktus útján, vagyis a hámsejtek átadásával. Éppen ezért az óvszer csupán az esetek 60-70%-ában nyújt védelmet.

Kezelés, megelőzés

Létezik védőoltás a HPV ellen. A vakcina körülbelül 90 ezer forintba kerül, és az orvos három részletben adja be. De nem árt tudnod, hogy az oltás pusztán a vírus azon négy típusa ellen nyújt védelmet, melyek leginkább felelőssé tehetők a méhnyakrák kialakulásáért. Mivel azonban a betegség kifejlődésében kisebb valószínűséggel ugyan, de további HPV-típusok is szerepet játszanak, a védőoltás nem helyettesítheti a rendszeres nőgyógyászati rákszűrést. Viszont tovább nehezíti a helyzetet, hogy a citológiai vizsgálatok során nem szűrnek automatikusan HPV-re, annak kimutatásához külön vizsgálatra van szükség, melyet a TB jelenleg nem támogat.

A kialakult szituációt tehát joggal illethetjük „sakk-matt”-jelzővel: tudjuk, hogy mi okozza a méhnyakrákot, képesek vagyunk a vírus azonosítására is, de a vizsgálat még nem került be a TB által támogatott szűrővizsgálatok közé, hiszen a HPV-fertőzés nem egyenlő a rákkal. Csak éppen – bizonyos alfajai esetében – megvan rá a lehetőség, hogy annak kialakulásához vezet.

• hpv
• méhnyakrák
• tünetek és betegségek
• Életmód