8 magyar orvos, aki előrevitte a világot
Szent-Györgyi és Semmelweis nevén kívül még érdemes ismerned néhányat.

Dia

 	Semmelweis Ignác (1818 - 1865)  	A budai szülész-nőgyógyász az anyák megmetőjeként vonult be az orvostudomány történetébe: megfejtette a gyermekágyi láz kóroktanát. Rájött, hogy egy olyan fertőző betegségről van szó, melynek kórokozója bomlott szerves anyag, ami az orvos kezéről kerül a szülő nő érrendszerébe. Ennek megelőzésére klórmészoldatos kézmosást írt elő.

Semmelweis Ignác (1818 - 1865)

A budai szülész-nőgyógyász az anyák megmetőjeként vonult be az orvostudomány történetébe: megfejtette a gyermekágyi láz kóroktanát. Rájött, hogy egy olyan fertőző betegségről van szó, melynek kórokozója bomlott szerves anyag, ami az orvos kezéről kerül a szülő nő érrendszerébe. Ennek megelőzésére klórmészoldatos kézmosást írt elő.

Fotó: Dopy Jenő

Dia

 	Goldberger József (1874 - 1929)  	Sokan az első klinikai epidemiológusnak nevezik. 1914-ben kezdte pellagrával – pelle agra = durva bőr – kapcsolatos vizsgálatait. Vizsgálatai során rájött, hogy a pellagra táplálkozással összefüggő hiánybetegség. Neki köszönhetően tudjuk ma már, hogy az ekcémaszerű tüneteket, valamint emésztési zavarokat okozó betegség hátterében a B6-vitamin hiánya áll.

Goldberger József (1874 - 1929)

Sokan az első klinikai epidemiológusnak nevezik. 1914-ben kezdte pellagrával – pelle agra = durva bőr – kapcsolatos vizsgálatait. Vizsgálatai során rájött, hogy a pellagra táplálkozással összefüggő hiánybetegség. Neki köszönhetően tudjuk ma már, hogy az ekcémaszerű tüneteket, valamint emésztési zavarokat okozó betegség hátterében a B6-vitamin hiánya áll.

Dia

 	Bárány Róbert (1876 - 1936)  	Magyar származású orvos, egyetemi tanár. Apja, Bárány Ignác még fia születése előtt vándorolt ki Várpalotáról Bécsbe. Bárány Róbert 1914-ben kapott Nobel-díjat a füllel és az egyensúlyérzékeléssel - a vesztibuláris apparátus fiziológiájával és kórtanával - kapcsolatos munkásságáért.

Bárány Róbert (1876 - 1936)

Magyar származású orvos, egyetemi tanár. Apja, Bárány Ignác még fia születése előtt vándorolt ki Várpalotáról Bécsbe. Bárány Róbert 1914-ben kapott Nobel-díjat a füllel és az egyensúlyérzékeléssel - a vesztibuláris apparátus fiziológiájával és kórtanával - kapcsolatos munkásságáért.

Dia

 	Schick Béla (1877 - 1967)  	Balatonbogláron született, orvosi tanulmányait Grazban végezte. A diftéria nevű súlyos gyermekbetegség iránti fogékonyság felismerésére dolgozott ki bőrreakciót, amely Schick-próba néven vonult be az orvosi gyakorlatba.

Schick Béla (1877 - 1967)

Balatonbogláron született, orvosi tanulmányait Grazban végezte. A diftéria nevű súlyos gyermekbetegség iránti fogékonyság felismerésére dolgozott ki bőrreakciót, amely Schick-próba néven vonult be az orvosi gyakorlatba.

Dia

 	Szent-Györgyi Albert (1893 - 1986)  	Budapesten született, orvosi oklevelét a Budapesti Tudományegyetem Orvostudományi Karán szerezte. Neve a C-vitamin kapcsán vált közismertté, melyet paprikából állított elő, és megállapította a vitamin kémiai természetét is. Többek között jelentős szerepet játszott a citrát-kör felfedezésében is. Munkásságáért 1937-ben orvosi és élettani Nobel-díjat kapott.

Szent-Györgyi Albert (1893 - 1986)

Budapesten született, orvosi oklevelét a Budapesti Tudományegyetem Orvostudományi Karán szerezte. Neve a C-vitamin kapcsán vált közismertté, melyet paprikából állított elő, és megállapította a vitamin kémiai természetét is. Többek között jelentős szerepet játszott a citrát-kör felfedezésében is. Munkásságáért 1937-ben orvosi és élettani Nobel-díjat kapott.

Dia

 	Békésy György (1899 - 1972)  	Budapesti születésű biofizikus, iskoláit diplomata apja munkája miatt számos országban végezte. Nobel-díját 1961-ben kapta meg a belső fülben lévő csiga ingerlésének fizikai mechanizmusával kapcsolatos felfedezéseiért.

Békésy György (1899 - 1972)

Budapesti születésű biofizikus, iskoláit diplomata apja munkája miatt számos országban végezte. Nobel-díját 1961-ben kapta meg a belső fülben lévő csiga ingerlésének fizikai mechanizmusával kapcsolatos felfedezéseiért.

Dia

 	Selye János (1907 - 1982)  	Osztrák-magyar származású belgyógyász, vegyész. Stresszelmélete révén vált világhírűvé. Észrevette, hogy különböző betegségekben szenvedő betegek sok hasonló tünetet produkálnak. Feltételezte, hogy a tüneti egyezések a szervezet egyfajta általános válaszai a betegségekkel szemben. Ezt a tünetegyüttest stressz-szindrómának, vagyis GAS-nak – generális, azaz általános adaptációs szindrómának – nevezte.

Selye János (1907 - 1982)

Osztrák-magyar származású belgyógyász, vegyész. Stresszelmélete révén vált világhírűvé. Észrevette, hogy különböző betegségekben szenvedő betegek sok hasonló tünetet produkálnak. Feltételezte, hogy a tüneti egyezések a szervezet egyfajta általános válaszai a betegségekkel szemben. Ezt a tünetegyüttest stressz-szindrómának, vagyis GAS-nak – generális, azaz általános adaptációs szindrómának – nevezte.

Fotó: Chris Lund

Dia

 	Szász Tamás István (1920 - 2012)  	Budapesten született, pszichiáter és akadémikus. A pszichiátria erkölcsi és tudományos alaptételeinek, illetve az orvostudomány társadalom feletti kontrolljának ismert kritikusa. Gyógyításról alkotott nézeteinek alapját képezi a gondolat, miszerint mindenkinek megvan a joga saját testének, pszichéjének birtoklására, a kényszermentes létre.

Szász Tamás István (1920 - 2012)

Budapesten született, pszichiáter és akadémikus. A pszichiátria erkölcsi és tudományos alaptételeinek, illetve az orvostudomány társadalom feletti kontrolljának ismert kritikusa. Gyógyításról alkotott nézeteinek alapját képezi a gondolat, miszerint mindenkinek megvan a joga saját testének, pszichéjének birtoklására, a kényszermentes létre.

Ezt is szeretjük
Szerző: Horváth Eszter
Fotó: