A Dunántúl legszebb városa: a Világörökség része

Pannonhalma neve mára összefonódott a híres gyógyító teákkal, a zamatos borokkal, ízes likőrökkel, az illatos levendulakertekkel, nem utolsósorban pedig azzal a hellyel, melynek mindez köszönhető. Ismerd meg te is!

Az UNESCO egyik első harcosa

A valamikori Pannónia szent hegyének - Mons Sacer Pannoniae - monostora és a benne élő szerzetesközösség egyidős a magyar államisággal, ezért a magyar kultúra kivételes fontosságú részének tekinthető. Egy évezred lenyomata a Kisalföldből kiemelkedő, 282 méter magas hegy tetején álló és a tájegységet uraló Főapátság történelmi épületegyüttese is: bemutatja hazánk ezeréves történetének különböző építészeti stílusait.

A Pannonhalmi Bencés Főapátság tehát mind építészeti struktúrájában, mind eszmevilágában az évezredes, folyamatos használat alatt fejlődött, emellett a még ma is aktív keresztény monostorok egyik egyedülálló példája, melynek szerzetesközössége tágabb környezetében, azaz egész Közép-Európában hozzájárult a kultúra fejlesztéséhez és a kereszténység terjedéséhez.

Mivel a bencés szerzetesek mindenkor a térség országai és nemzetei közötti béke elérésére törekedtek, tulajdonképpen az UNESCO szellemiségének korai harcosainak tekinthetők. Ezek azok a kiemelkedő, egyetemes értékek, melyekkel a Főapátság 1996-ban - alapításának ezredik évfordulóján - kiérdemelte felvételét az UNESCO Világörökségi Listájára.

Ezer év történelmének lenyomata

996-ban Géza fejedelem meghívására a nyugati szerzetesség megalapítója, Szent Benedek követői érkeztek ide cseh és német földről, valamint Itáliából, és alapították meg a monostort, melyet nem sokkal később Szent István látott el birtokokkal és privilégiumokkal.

Az általa 1002-ben kiállított kiváltságlevélben nem csak az adományokat rögzítették, hanem a király szándékát is, mely a bencéseket arra szólította fel, hogy naponta imádkozzanak az ország fennmaradásáért és sértetlenségéért - a szerzetesek mind a mai napig eleget tesznek első királyunk óhajának.

A tatárok ostromát ugyan sikerült visszaverni, a török hódoltság idején azonban többször kellett a szerzetesközösségnek hosszabb-rövidebb időre elmenekülnie. A romos monostorban Pálfy Mátyás főapát kezdett új életet tíz szerzetessel. A következő csapás a felvilágosodás korában érte Pannonhalmát: II. József király 1786-ban beszüntette az összes bencés kolostor működését. 1802-ben viszont - ismét uralkodói parancsra - újjászervezték a rendeket, azzal a feltétellel, hogy részt vállalnak az oktatásban. Ily módon intézményesítették azt, amit a szerzetesek mindig is feladatuknak tekintettek, és évszázadok óta gyakoroltak is.

Egyedülálló építészeti kincs

A Főapátság hazánkban jelenleg a bencés hagyományokat követő, klasszikus monostorelrendezés egyetlen épen maradt példája. A templom déli oldalára épült a kerengő, mely körül a monostor élete zajlott. Ezt a két épületrészt köti össze a templom déli főkapuja, a különleges szépségű Porta speciosa.

Az, hogy a templom szép kapuja nem a külső térbe, hanem a kerengő felé nyílik, azt bizonyítja, hogy a templomot elsősorban a szerzetesek, nem pedig a zarándokok számára építették.

A kerengő melletti keleti épületszárnyban lehetett a káptalanterem, a déli oldalon volt a refectorium - ebédlőterem -, emellett pedig a melegedőszoba - mivel a középkori monostorokban nem fűtötték a lakószobákat. A nyugati szárnyban műhelyek és írószobák - scriptorium - voltak, a hálóhelyiségek pedig az emeleten helyezkedtek el.

Az apátsági templomban román, korai gót, késői gót és reneszánsz elemek egyaránt felfedezhetőek. A monostor életében az egyik jelentős építési időszak a reneszánszhoz, azon belül is Mátyás király nevéhez fűződik, barokk épületeit a török hódoltság után hozták létre, a 19. század első évtizedeiben épült a klasszicista torony és a könyvtár épülete, a 20. században pedig a gimnázium és a diákotthon olaszos jellegű épülettömbje.

A világ leggazdagabb bencés gyűjteménye

Az apátság tehát már kizárólag építészeti szempontból is megérne egy látogatást, gazdag művészeti és tudományos gyűjteményei pedig tovább emelik értékét. Könyvtára több mint 300 ezer kötettel ma a világ legnagyobb bencés gyűjteménye. A Főapátsági Levéltár számos értékes dokumentumának leghíresebb darabja a legrégibb magyar - és egyben finnugor - írásos nyelvemlék, a Tihanyi Apátság 1055-ös alapító oklevele.

A monostor képtára, metszettára, numizmatikai gyűjteménye, régiségtára és kincstára szintén jelentős. Történelmi információkkal és művészeti benyomásokkal telve a monostor arborétumában kapcsolódhat ki a látogató, ahol közel négyszáz növényfajt gondoznak.

Cikkünk a Világörökség Magyar Nemzeti Bizottságának segítségével készült. Képek: hu.wikipedia.org, Sóhivatal, Civertan.

• világörökség
• magyar város
• kulturális látnivalók
• hazai kirándulóhely
• magyar csodák
• Utazás