Valóságos kis ékszerdoboz a világ első tervezett kertvárosa: a Wekerletelephez is mintaként szolgált Letchworth

Kár lenne tagadni, hogy a városi létnek megvannak a maga előnyei. A munkahelyek, egészségügyi és oktatási intézmények, kulturális létesítmények közelsége olykor már feledtetni tudja a gyakori szmogot, közlekedési dugót és állandó nyüzsgést is.

Mégis, az ember olykor vágyik a természet közelsége és csendje, a nyugodtabb mederben folyó élet után. Ez az igény már a 19. századi Angliában is megmutatkozott, ahol egyre-másra alakultak az ipari városok, amelyek nemcsak zsúfoltak, hanem kifejezetten rossz levegőjűek is voltak. Az elégedetlenség, valamint a hibák kiküszöbölésének vágya a kertvárosépítési mozgalomban csúcsosodott ki. Az első, új városszervezési elveket felvonultató település az angliai Letchworth, amit nem sokkal később egyébként a hazai Wekerletelep is követett.

Élhető környezet, önfenntartó közösség

A 19. század végén formálódó kertvárosépítési mozgalom nagy hatású kezdeményezés, amely a modern városépítés történetében jóformán először számolt azzal, hogy a város nem csak utak hálózata és egymás mellé pakolt házak, épületek rendszere. A mozgalom atyja, elindítója az angol Ebenezer Howard, aki úttörő jelentőségű munkájában (To-morrow: A Peaceful Path to Real Reform) fejtette ki, hogy milyen is lenne az ideális lakókörnyezet, a kertváros, ami elegyítené a város és a vidék előnyeit, egy igazán élhető lakhelyet biztosítva az embereknek.

Úgy gondolta, hogy a városok túlzsúfoltsága, romló minősége korának egyik legnagyobb problémája. Az általa elképzelt kertváros lehetővé tette volna a munkásosztály tagjainak, hogy ne a farmokon vagy az egészségtelennek tartott városokban dolgozzanak.

Elképzelése szerint az optimális kertváros kör alaprajzú, koncentrikus elrendezésű, nagy nyílt terekkel, parkokkal, valamint hat, a középpontból kiinduló sugárúttal. 3600 hektáron 32 ezer ember élne, és amint egy település megtelne, újabb létesülne a közelében, hálózatot alkotva. A parkosított központba, zöld gyűrűbe tervezte a közösségi intézményeket, iskolákat, templomokat.

A lakóépületekhez kis kerteket álmodott. A legkülső gyűrűben kaptak volna helyet az üzletek és a vasúthoz is kapcsolódó ipari létesítmények. Howard a kertvárosra önellátó közösségként gondolt. Hogy elméleteit átültethesse a gyakorlatba is, létrehozta a Garden City Associationt, vagyis a Kertvárosi Egyesületet. Howard tervei mentén alakították ki az első kertvárost, Letchwortht, az angliai Hertfordshire-ban.

Az első kertváros

A London közelében, attól északra található Letchworth munkálatai 1903-ban kezdődtek, amikor a Howard által alapított egyesület megvásárolta a szükséges földterületet. A város eredeti alaprajzát Raymond Unwin és Barry Parker tervezték, itt alakították ki az Egyesült Királyság első körforgalmát 1909-ben. Az egyik első dolguk az volt, hogy egy ideiglenes vasútállomást hozzanak létre az építőmunkások számára. Unwin és Parker megálmodták a jellegzetes, kedves otthonokat is, amiket ma már kifejezetten a környékkel azonosítanak.

Az első új építésű házakat 1904-ben foglalták el a lakók, zömében középosztálybeli idealisták. Ebben az évben hunyt el Howard felesége, Lizzie, épp mielőtt a férjével együtt beköltöztek volna az új otthonukba. Az ő emlékére húzták fel a kertváros első közösségi épületét, a Mrs. Howard Memorial Hall 1906-ban nyitott meg.

A vidék egészsége, a város kényelme

A várost zöldövezettel vették körül, a különböző házcsoportok egymás után alakultak ki, más és más stílusban és igények szerint. A városközponttól keletre vörös cserepes, zöld ajtós, az Arts and Crafts művészeti mozgalom szellemiségében kialakított, szerény házak épültek. A városközponttól délnyugatra viszont nagyobb, egyedi tervezésű ingatlanok kaptak helyet. Az első világháború előtt mintegy 9000 fő élt a kertvárosban.

A reklámanyagokon azt hirdették, hogy Letchworth a „vidék egészségét” és a „város kényelmét” nyújtja. Az egészség valóban már az elejétől fontos szerepet játszott a kertváros életében, számos sportlehetőség nyílt a lakók előtt, a kezdetektől jelen volt például a krikett és az úszás. A szórakozásról gondoskodott az ország egyik első mozija is, az 1909-ben alapított Picture Palace. A kereskedelmi, ipari és lakóövezetek gondosan elkülönültek egymástól.

Az alapító polgárokat, az első lakókat a kívülállók gyakran túlzottan álmodozónak tartották. Ezt egyébként azzal is alátámasztották, hogy eleinte Letchworthben nem lehetett alkoholt árulni, ami merőben furcsán hatott. A tilalmat végül egy 1957-es népszavazás oldotta fel. Az egyik első, egyben legfontosabb cég, ami megérkezett a városba, a fűzőgyártó Spirella Company volt, egy amerikai vállalkozás brit leányvállalata. Az impozáns, vörös téglás gyárépület 1920-ra készült el, a helyiek körében kiérdemelte a „fűzőkastély” nevet. A gyár a második világháború alatt ejtőernyőket és kódfejtő gépeket gyártott.

Ma is a csodájára járnak

Letchworth óriási hatással volt a kertváros-építészetre világszerte. A ma Budapesthez tartozó, XIX. kerületi Wekerletelepre is, amelynek az építése 1908-ban kezdődött. Itt szintén fontos alapelv volt a környezet közösségre gyakorolt hatása, a főteret a neves építész, Kós Károly tervezte. Az angliai Letchworth takaros, zöldellő utcáinak, kedves kertjeinek és jellegzetes házainak a Wekerletelephez hasonlóan ma is a csodájára járnak. A városban működő tanács ügyel a fejlesztésekre, a howardi alapelvek és a zöldterületek őrzésére. 2011-ben valamivel több mint 30 ezer állandó lakossal rendelkezett. Érdekesség, hogy mára itt él az Egyesült Királyság legnagyobb feketemókus-populációja.

A budapesti Jancsi-telep

Budapest megannyi érdekes részletet rejt, amit még a városban élők sem biztos, hogy ismernek. A mindig nyüzsgő, csúcsidőben inkább araszoló Hungária körúton az 1-es villamossal utazva például sok mindenre számítana az ember, de már-már falusi hangulatot árasztó, csendes, zöldellő kertekben bővelkedő lakóövezetre valószínűleg nem.

(Képek forrása: Getty Images Hungary.)

• anglia
• kertváros
• letchworth
• Utazás