Franciaország legelbűvölőbb látványossága

Létezik egy hely Normandia és Bretagne határán, mely távol esik a világ zajától, melynek égbe emelkedő szirtjein a csendet és nyugalmat csak a hullámok és a szél neszei zavarják meg, mely a romantikus francia kisvárosok hangulatát tökéletes harmóniában ötvözi a középkor misztikumával és a hit erejével. Ha szeretnél egy kicsit magadra találni, vagy csak olyan kacskaringós, szűk, macskaköves utcácskákon barangolni, ahol minden sarok után a végtelen tenger látványa tárul eléd, Mont Saint-Michel csodáját látnod kell!

Egy világhírű, misztikus sziget

Több mint ezer éve zarándokok és utazók tömegei vándorolnak a Normandia délnyugati csücskében megbúvó kis szigetre, Mont Saint-Michelre. Tiszta időben messzi kilométerekről jól látni a kúp alakú sziklát, melyen apátsági templom, kolostorépületek, lakóházak, kertek, teraszok és erődítmények zsúfolódnak. Ha felhők borítják az eget, a tetők és tornyok sötét sziluettje kísértetvárként lebeg a gomolygó párában.

Évszázadokkal ezelőtt a sziget még a szárazföldhöz tartozott, a normandiai mocsaras erdőségekből kimagasló sziklás kiszögellés volt. A római időkben Mont Tombe néven ismerték: ez arra utal, hogy a szikla egykor ősi kelta temetkezési hely lehetett.

Később a kelta papok, a druidák napimádó kultuszának színhelye lett, és ez a szerep a rómaiak idejében sem szűnt meg: ők Mithrász, a perzsa eredetű napisten misztériumkultuszát űzték a sziklán. Az e korból származó legenda szerint Julius Caesart arany saruban és arany koporsóba zárva a Mont Tombe alatt temették el.

Maga a csoda

Az ötödik században a szárazföld megsüllyedt, száz év múlva pedig a szikla szigetté vált, melyet a dagály teljesen elvágott a szárazföldtől, apály idején pedig csak magas cölöpökkel jelzett, ingoványos úton lehetett megközelíteni. A sziget elzártsága, meghitt békéje hamarosan egy csapatnyi szerzetest vonzott ide, akik kis kápolnát építettek maguknak, és a hely egyedüli lakosai maradtak egészen 708-ig.

A hagyomány szerint Aubert-t, Avranches püspökét ekkor kereste fel álmában Mihály arkangyal, és felszólította, hogy emeltessen kápolnát Mont Tombe-on. Aubert először nem hitt az álomnak, sőt, másodszor sem, csak akkor, mikor az angyal harmadszor is megjelent neki, és erősen a fejére koppintott.

A habozó Aubert ennek köszönhetően nekifogott az építkezésnek. A munkálatokat a legendák szerint csodás események sorozata kísérte: a tervezett épület alapját világosan kirajzolták a reggeli harmatcseppek, egy elkötött tehén épp azon a helyen tűnt fel újra, ahol az első gránitkövet kellett lerakni, az építkezést akadályozó hatalmas sziklát egy csecsemő a lába érintésével elmozdította, és Szent Mihály is megjelent, hogy megmutassa egy tiszta vizű forrás helyét.

A Mont Saint-Michel névre keresztelt sziget hamar zarándokhellyé vált, csúcsára pedig 966-ban ötven szerzetesnek otthont adó bencés apátságot emeltek. A szikla ormán magasodó, román és gótikus stílusjegyeket egyaránt magán viselő apátsági templom építése 1020-ban kezdődött, majd a terepviszonyok miatt a munkálatok több mint száz évet vettek igénybe.

Az apátsági templom azonban csak egyike Mont Saint-Michel lenyűgöző csodáinak. Másik legismertebb nevezetességét II. Fülöp francia király kezdte el építtetni kártérítésként, amiért a templom egy részét 1203-ban, a normandiai hercegekkel vívott harca során felgyújtotta. A La Merveille - Csoda - néven is emlegetett gótikus kolostor 1211 és 1228 között épült a sziget északi oldalán.

A Világörökség része

Mont Saint-Michel nem volt mindig a lelkek békés otthona - a középkor folyamán szakadatlan harcok dúltak itt, a francia forradalom idején való bezáratása miatt a szerzetesi közösség is bomlásnak indult, Napóleon pedig börtönként használta az Ile de la Liberté, vagyis a Szabadság szigete névre átkeresztelt helyet. Börtön is maradt egészen 1863-ig, amikor is védett nemzeti értékké nyilvánították. A templomot és a kolostort jelentős mértékben helyreállították, és napjainkra Mont Saint-Michel Párizs és Versailles mellett Franciaország leghíresebb idegenforgalmi látványossága.

A szigeten 1922 óta újra élénk vallási élet folyik, rendszeresen miséznek, mi több, a kolostori élet hagyományait is képviseli néhány szerzetes, míg mások számára ez a világ zajától távoli hely átmeneti menedéket nyújt. Az összesen körülbelül nyolcvan lelket számláló Mont Saint-Michel kanyargó, helyenként lépcsős utcácskáit ma - van, hogy a 15. századból való - szállodák, ajándéküzletek és híres francia palacsintázók szegélyezik.

A mindemellett látványos ár-apály jelenségéről is ismert, dagály idején tengerrel körbezárt sziget és az apátság 1979-ben az elsők között került fel az UNESCO Világörökség listájára.

Cikkünk a Reader's Digest Kiadó Különös helyek, elbűvölő tájak című könyv alapján készült.

• világörökség
• franciaország
• európa kincsei
• szent hely
• Utazás