Nézd meg az ország legnaposabb városát!

Makóról mindenkinek a hagyma jut először eszébe, pedig a Maros menti város a szellemi élet fellegvára is volt az elmúlt másfél évszázad során, aminek számos látnivalót köszönhet, csak úgy, mint az ezredfordulónak, amikortól Makót a babafák városának is nevezik. A Pulitzer sétányon található babafák egyedülállóan különleges látványt nyújtanak, azonban nem csak ezért érdemes felkeresned a várost.

Mi köze Makónak Jeruzsálemhez?

A régió legdélebbi, ma 26 ezer lakosú városát először Ajtony, majd a Csanád nemzetség, később a névadó Makó bán birtokolta. A török hódoltság során khász birtok volt, 1719 után pedig a csanádi érsek Kárpátaljáról görög katolikus vallású ruténokat - ruszinokat - telepített ide. A közismert mondás, miszerint messze van, mint Makó Jeruzsálemtől, Makóhoz kapcsolódik ugyan, ám nem a helységhez, hanem minden bizonnyal Makó vitézhez, aki azonos lehet a 13. század elején élt névadó bánnal.

A néphit szerint a derék katona II. András magyar király keresztes seregébe állt, mely a szeldzsuk törököktől megszállt Szentföld fővárosa, Jeruzsálem felszabadítására indult.

Ám - szól a legenda - a vitéz nehezen érzékelte a távolságot, így amikor a sereg az Adria partjához ért, és megpillantotta Szkutari - ma Skodra albán város - impozáns tornyait, leborult a földre, és csókolni kezdte, mert azt hitte, a Szentföldre érkezett, és a város, amelyet lát, Jeruzsálem. A dalmát tengerpart azonban éppen olyan messze volt, mint maga Makó Jeruzsálemtől.

Egy igazi reformkori város

A város lakosainak jólétét a 18. század végén kezdődő és a reformkor idején felvirágzó hagymatermesztés és -kereskedelem biztosította. A 19. század végére Makó lakosságszámban megközelítette Pécset, Kolozsvárt, Brassót, Miskolcot. A trianoni béke azonban elvágta természetes hátországától, és a fejlődés megtorpant.

Makó épületei és a hozzá kötődő személyek fémjelzik a város dicső szellemi múltját. A főtér a Szeged, Hódmezővásárhely, Arad felől érkező utak találkozási pontja körül alakult ki.

Az író Féja Géza szerint olyan szép, széles ömlésű, mintha nagy tó volna. A város jeles épületeinek többsége ezen a környéken nem túl hosszú sétával elérhető.

Makó nevezetes épületei

A városháza jellegzetes klasszicista épülete a Széchenyi téren 1950-ig megyeháza volt. A szép palota nagytermében Latabár Endre, Egressy Gábor és Blaha Lujza is fellépett. A romantikus-eklektikus Korona Szálló vendéglőjét egykor a Steingassner család bérelte, kiknek leszármazottja volt a neves író, Tömörkény István, aki a városban töltötte gyermekéveit.

A József Attila Múzeum őrzi névadója korai kéziratait, egy másik kiállítás pedig a város és a hagymatermesztés történetét mutatja be, udvarán kis skanzen található. Az Espersit-ház a múlt századelő ügyvéd-politikus-mecénás lapszerkesztőjének a lakóháza volt.

A benne működő irodalmi múzeum József Attila, Juhász Gyula és Móra Ferenc makói kötődését mutatja be. Mindemellett a fennmaradt források szerint a város romantikus stílusú zsinagógájában, pontosabban a mai épület elődjében hangzott el az első magyar nyelvet is használó zsidó istentisztelet.

Utazás a hagyma körül

A hagyma hazai pályafutása állítólag Mátyás udvarában kezdődött: az uralkodó a hagyma minden fajtáját nagyon kedvelte. Makóra először Németalföldről hoztak a növényből. Az 1821-es marosi árvíz kipusztította a szőlőket, ekkor Szirbik Miklós lelkész-tanár ösztönzésére nem újabb szőlőtőkéket, hanem hagymát telepítettek ide.

Lassan rájöttek, hogy a legintenzívebben így lehet kihasználni a kis területet, ráadásul a hagymatermesztéshez minden adottság rendelkezésre állt. Ebből meggazdagodván, a hagyma a város szimbóluma lett, és ez a közelmúlt építészetén is tetten érhető. A főtér északi részén található csipkeházak homlokzatának egyikén látható Végvári Gyula egyedi kompozíciója, melyet a helyiek Hagyma úrként emlegetnek. Még markánsabban jelenik meg a hagyma a Makovecz Imre tervezte szecessziós közösségi házon, mely hagymaformájának köszönhetően stílszerűen a Hagymaház nevet viseli - ez a város központja, egyben színháza is.

Szintén nem érdemes szó nélkül elmenned a napórahagyma mellett sem, mely valójában Sütő Ferenc Hagyma és ember című alkotása. A hagymát kibontva ábrázoló szobor napóraként működik.

Kép: hu.wikipedia.org.

• magyar város
• vízparti hely
• hazai kirándulóhely
• magyar csodák
• Utazás