Elképesztő dolgot találtak a magyar domb alatt - Nem számítottak rá a tudósok

A hun fejedelemről elnevezett Attila-domb kutatásai az 1920-as években kezdődtek, mivel azt feltételezték, hogy a helyszínen állhatott egykor Attila palotája. Bár bebizonyítani nem tudták ezt, a kitartó munka meghozta eredményét: leghíresebb szkíta lelete, a tápiószentmártoni aranyszarvas mellett bronzkori sírokat és kelta kerámiákat is találtak, amelyekről a sirasok.blog.hu cikkéből még többet megtudhatsz.

Legértékesebb régészeti emlékünk Zöldhalompusztához kötődik, ahol egy családi temetkezési helyen, egy új sír ásásakor bukkantak rá a leletekre, a régészek végül egy egész fejedelmi sírt tártak fel a helyszínen. Ennek egy darabja a képen látható oroszlános nyaklánc.

A Vésztő melletti pusztaságon szintén meglepő dologra derült fény a kutatásokat követően. Ekkor derült ki ugyanis, hogy a domb a különböző korokban egymásra épült falvakból áll, és első emlékei az egyiptomi piramisokkal egyidősek. A 7 méteres magasságig egymásra épült települések feltárásakor középkori temetőt, monostort és bronzkori nyomokat is találtak a helyen. A domb különlegességét pedig az adja, hogy a belsejében bárki megtekintheti a leleteket is.

Az M35-ös autópálya építésekor egy különösen ritka és értékes leletre bukkantak a régészek Debrecen környékén: egy avar korban élt kislány koponyájára. A lányt a fogazat tanúsága szerint körülbelül 10-12 éves korában temethették el egy aranypánttal a fején. A véletlen tehát ezúttal is egy újabb kincshez vezetett.

Polgárnál szintén egy útépítés közben akadtak rá egy különösen izgalmas leletanyagra, amelyet egy archeoparkban rekonstruáltak: ennek köszönhetően akár saját szemeddel megnézhetsz egy kőkorszak végi lakóházat, egy rézkori temetkezési halmot és számos őskori használati tárgyat.