3 tündérszép, mesebeli hely hazánkban

Ha az enyhe idő és a csendes téli természet téged is kirándulásra csábít, íme, három gyönyörű hely, amit érdemes felkeresned.

Húsvéti tojásvadászat
Sóbors
Ez is érdekelhet
Retikül
Top olvasott cikkek

A természet szépségeinek, a friss levegőnek és a még viszonylag enyhe időjárásnak köszönhetően a decemberi napok beköszöntével sem kell a négy fal között gubbasztanod. Ha szívesen eltöltenél egy délutánt a szabadban, egyúttal Magyarország legszebb tájain, a következő három helyet bátran felkeresheted.

A béke szigete: Hosszúpályi

A Hajdú-Bihar megyei Hosszúpályi arról nevezetes, hogy határában húzódik a rómaiak janicsárjai, a szarmaták építette védvonal, a Csörsz-árok. És hosszan húzódik a bűbájos falu is - ahogy neve is kötelezi - Létavértes és Hajdúbagos között. A település az Ákos nemzetség egy Pál nevű urának szállása volt egykor, illetve tulajdona is, ahogy arról az i képző is árulkodik.

A falu legnevesebb látnivalói közé tartoznak a népi építészet 19. század végi emlékei, többek között a mesebeli tájház, emellett a települést a történelem iránt fogékony utazók onnan is ismerhetik, hogy ide tért meg hányatott élete utolsó évére, az 1690-es években Kocsi Csergő Bálint református hitvitázó és író, akit a Wesselényi-féle összeesküvésben való állítólagos részvétele miatt gályarabságra ítéltek, és akit onnan egy holland hajóskapitány szabadított meg.

Miután visszatért Magyarországa, Hosszúpályiban békére lelt, ahogy te is bátran célba veheted a falut, ha szeretnél elmerülni a hagyományok, a csend és a természet érintetlen világában.

Falu az Árpád-korból: Hetvehely

A Baranya megyei település olyan, mintha határai között megállt volna az idő. Természeti környezete is magával ragadó, hiszen a Mecsek és a Zselic találkozásánál fekszik - már a Zselic része -, emellett igazi Árpád-kori falu, mely nevét is annak köszönheti, hogy egykor a hetivásár napja a hétfő volt.

Az ország 10 csodaszép nemzeti parkja

Nézegess képeket!

Elolvasom

A község a középkor delén elnéptelenedett, ám az 1700-as években újratelepítették, elsősorban németekkel és horvátokkal, akik virágzó települést varázsoltak Hetvehelyből. Az új lakók templomot is építettek, azonban az Árpád-kori román templomrom az új plébánia telkén rekedt, és épületét ekkoriban nem épp szent célokra használták: hajójából szénapajta, sekrestyéjéből húsfüstölő lett.

Később persze felismerték értékeit, és helyreállították. Ma is a falu legnépszerűbb látványosságának számít, elsősorban korabeli, egyedülálló keresztelőkútja miatt. Utóbbin túl a középkori eredetű faliképeket és freskókat is érdemes megcsodálni.

Egy legendás várrom: Csókakő

Ha kedveled a vadregényes tájakat és a régmúlt misztikumát, a Fejér megyei Csókakőre érdemes ellátogatnod. A környéket a csókák és dolmányos varjak lakta fehér szikla és a vele eggyé épített fellegvár uralja, nevét mégsem a kőről, hanem a vár 12. századi építtetőjéről, Chowka nagyúrról kapta.

A település egykor fontos helyszíne volt hazánknak, nem véletlen, hogy történelmi nevezetességekben igen gazdag. Az évszázadok során Magyarország krónikájának legnevesebb személyei fordultak meg itt, közöttük Zsigmond király hőse, Rozgonyi István és neje, az Arany János által megénekelt Cicelle, Kanizsai László leánya, Kanizsai Dorottya, aki Nádasdy Ferenchez ment feleségül - utóbbi kivégzése után az udvar rátette kezét a birtokra -, a török uralom idején pedig a Hochbergek, majd a Károlyiak tulajdonában volt a környék.
Jellegzetesnek és izgalmasnak vélte a vár sorsát maga Mikszáth Kálmán is, aki Magyarország lovagvárai című munkájában meg is regényesítette történetét. Később a vár pusztulásnak indult, ám mára a vidék egyik legnépszerűbb turistalátványosságává vált. Egykori nagyságának emlékét kaputornya őrzi a lábaihoz simuló tájban.


Cikkünk Kaiser Ottó és Papp Márió Magyarország 1000 csodája című könyve alapján készült.

Ezt is szeretjük