Európa 7 lenyűgöző csodája

Bár a második legkisebb kontinens, Európa kultúrája, történelme és múltja szinte az egész emberiségre hatással volt, mint ahogy a mai napig milliók zarándokolnak el szerte a világból jelképes csodáihoz. A következő hetet életedben egyszer neked is látnod kell.

Stonehenge, Nagy-Britannia

A világ talán leghíresebb kultikus csodájának számító bronzkori megalit kőépítmény az angliai Salisbury-síkságon található el, Wiltshire megyében, Salisbury-től 13 kilométerre. Az ötezer éve itt álló, egykor négy koncentrikus kört alkotó, húsz-harminc tonnás kőoszlopok funkcióját tekintve megoszlanak a vélemények. Vannak, akik szerint Stonehenge ősi rituálék helyszíne volt, mások szerint naptár funkcióját töltötte be, míg a legújabb kutatások gyógyító szerepet szánnak neki.

A közelben ugyanis a régészek számtalan olyan emberi csontmaradványt találtak, mely azt igazolta, hogy messzi földek népei vándoroltak ide, többségében olyanok, akik súlyos fizikai sérülések és betegségek nyomait viselték magukon.

Colosseum, Olaszország

A Rómában található hatalmas ókori amfiteátrumot, mely i.sz. 80-ra készült el, Vespasianus császár építtette, elsősorban azzal a nem túl nemes céllal, hogy gladiátor- és állatviadalok színhelye legyen.

A Forum Romanumon álló, igen nagy mennyiségű nézőt - akár 55-73 ezret - befogadni képes építmény a korhoz képest rendkívül bonyolult szerkezetet tudhatott magáénak.

A 188 méter hosszú, 156 méter széles és csaknem ötven méter magas Colosseum üléssorait lejárók és folyosók tagolták, emellett járatok és felvonók egész hálózata szőtte be. Mindezt a gladiátoriskolák, a halott gladiátorok kamrái, a fegyverkovácsok háza és az atlétaiskola romjai egészítik ki. Sőt, vízvezetékrendszerének köszönhetően akár tengeri ütközetek lejátszására is alkalmas volt.

Eiffel-torony, Franciaország

A Párizs jelképének, 1930-ig pedig a világ legmagasabb épületének számító torony az 1889-es világkiállításra készült el, és, bár eredetileg a kiállítás után le is bontották volna, a maga 322 méterével a mai napig a város fölé magasodik. A Gustav Eiffel által tervezett, 12 ezer acéldarabból álló, több mint másfél hektár alapterületű tornyot annak ellenére, hogy a világ egyik leghíresebb építményeként tartják számon, többször akarták felrobbantani, illetve lebontani, ócskavasként eladni vagy épp fegyvergyártásra használni.

Az építmény mindig is megosztotta a franciákat, művészek tiltakoztak ellene, és az sem véletlen, hogy többek között Csúfságnak is elkeresztelték. A lebontására létrejött bizottság pedig a mai napig nem szűnt meg.

Neuschwanstein, Németország

A magyarul Új Hattyúkőnek fordítható, Németország déli részén található bajorországi tündérkastélyt a 19. században építtette II. Lajos, a romantikus ábrándok és tündérmesék kifejezőjeként, valamint a lovagregények és Richard Wagner előtt tisztelegve.

Az ország leglátogatottabb látványosságának számító kastély és az azt körülvevő varázslatos környezet minden évszakban gyönyörű - a tornyokkal csipkézett épület az Alpsee felett emelkedik a Pöllat-szakadék magányos szikláján. Bár a meg nem értett királyt halála előtt őrültnek nyilvánították, elsősorban ezen épület megtervezésével írta be magát a köztudatba. Érdekesség, hogy a mór, román, gótikus, bizánci és barokk stílusjegyeket is magán hordozó kastély adott ihletett a Disney-stúdió mesekastélyához is.

Alhambra, Spanyolország

A híres spanyolországi erőd és palota, a mór építésű Alhambra - a szó a vörös erődre utal - Granadától északkeletre, a Darro-folyó mentén emelkedik. Az 1984 óta az UNESCO Világörökség részét képező csoda felépítését már 1223-ban megkezdték, azonban csak az 1400-as évek elején fejezték be. Az Alhambra a századok során számos ostromot és megszállást túlélt -1812-ben a franciák fel is robbantották -, ám a 19. században megindult restaurálásnak köszönhetően ma a körülményekhez képest igen jó állapotban tekinthető meg.

A víz, a növények, a faragások, szobrok és szökőkutak különleges és egyedülálló összjátéka adja azt a megfoghatatlan varázst, mely a helyet ma is a mór kultúra kiemelkedő lenyomatává teszi.

Hagia Szophia, Törökország

Bár a Boszporusz és a Márvány-tenger két oldalán elhelyezkedő Isztambulnak csak kisebb területe tartozik Európához, a várost az öreg kontinens szerves részének tekintik. A nyüzsgő piacok és a kulturális jellegzetességek mellett a Törökország legnagyobb városának számító települést egyedülálló építészete miatt keresik fel a legtöbben, melynek egyik legkiválóbb, világszerte is ismert példája a Hagia Szophia - a név jelentése Szent Bölcsesség. A hajdani bizánci ortodox bazilikát, mely a késő ókori építészet utolsó jelentős emléke, egyúttal az akkor ismert építészeti elemek harmonikus szintézise, ma már nem használják, csupán múzeumként látogatható.

Parthenon, Görögország

A Parthenont, mely 1987-ben vált a Világörökség részévé, az ókori görögök emelték i.e. 447 és 432 között Pallasz Athéné tiszteletére. A bölcsesség istennőjének szentelt, dór és fríz jegyekkel egyaránt rendelkező templomot a híres Pheidiasz tervezte.

Egykor számtalan dombormű és szobor ékesítette az athéni Akropoliszon található épületet, melyek nagyobb része ma már csak rekonstrukció - az eredetiek, például az Elgin-márványok a British Museumban tekinthetőek meg.

Az egész Athén látképét uraló hatalmas, méltóságteljes, hófehér templom és oszlopcsarnok ma Görögország legismertebb ókori épületének számít.

• világörökség
• görögország
• törökország
• olaszország
• franciaország
• különleges épület
• európa kincsei
• Utazás