Egy hely itthon, amiért az egész világ irigyel minket
Ópusztaszert nem véletlenül nevezik a legmagyarabb helynek.
Ópusztaszer neve az első magyar országgyűlés helyszíneként vonult be hazánk történelmébe. Persze a szó valódi értelmében vett országgyűlésről szó sincs, Ópusztaszer nevéhez azonban a köztudatban mégis ez a gondolattársítás fűződik. Anonymus Gestájában ugyanis azt hagyományozta az utókorra, hogy a honfoglalás megtörténte után itt, ezen a helyen gyűlt össze a hét vezér, hogy szerit ejtsék a további teendők megbeszélésének.




Ősi település
Jeles Névtelen történetírónk azt is tudni vélte, hogy ez alkalomból megerősítették a köztük lévő vérszerződést. Vagy így történt, vagy nem, de nagy jelentőséggel bírhatott e hely - mely előbbiek értelmében hazánk első települése -, mert a régészeti ásatások tanúsága szerint már István korában állhatott itt egy monostor, mely a 12. század végén háromhajós, impozáns méretű templommá bővült.
Ezt a tatárjárás elpusztította, és nem is épült újjá. A tatár, később török és labanc által feldúlt alföldi település aztán feledésbe is merült a nemzeti közgondolkodásban.
A magyarok emlékparkja
A millennium nagy nemzeti lelkesedése közepette azonban szinte természetesnek tűnt, hogy itt, Pusztaszeren, a feltételezett gyűlés helyén is emlékművet emeljenek az eseménynek és Árpád vezérnek. 1956 után pedig Nemzeti Történeti Emlékpark kiépítése kezdődött meg a területen, mely mára 22 ezer hektáros területűvé duzzadt.
Hasonló emlékparkra nem csupán Kelet-Közép-Európában, de világszinten is kevés példa akad. A régi Árpád-emlékmű mellett a legismertebb látnivaló a Feszty Árpád által 1894-ben festett monumentális körkép. A 15 méter magas, 115 méter hosszú festmény felülete 1725 négyzetméter.
A park nevezetességei
A festmény tablószerűen mutatja be a magyarok felkerekedését az őshazából, a vándorlást, a honfoglalás és a megtelepedés mozzanatait, középpontba állítva a győztes Árpád méltóságteljes alakját.
1979-től folyamatosan bővült a pusztaszeri szabadtéri néprajzi gyűjtemény - skanzen - is, mely az alföldi tanyák, falvak és kisvárosok 19. századi és 20. század eleji képét igyekszik megmutatni.
Az Árpád-emlékmű mellett található monostorrom szintén az emlékpark híres látnivalója, emellett azonban az eurázsiai sztyeppék világát idéző nomád park is messze földről vonzza a turistákat, csakúgy, mint a Csete-jurták misztikus együttese.


A legfőbb látnivaló
A 15x120 méteres Feszty-körkép megfestésének munkálatai 1891-ben kezdődtek el. A terveket Feszty Árpád felesége szakmai támogatásával készítette el, maga a kép pedig a kor számos neves festőművészének közreműködésével születhetett meg.
A gigantikus alkotás 1894 tavaszára készült el, és a millenniumi kiállítás legfőbb szenzációjaként üdvözölte a sajtó és a közönség. A londoni világkiállításon nemkülönben a legfontosabb művek közé sorolta a korabeli kritika.
Feszty Árpád mesterműve hatalmas áldozatok árán született meg - a festő magánvagyonából is komoly összeget áldozott a kép létrehozására -, és a sors sem fogadta kegyeibe A magyarok bejövetelét.
Szerencsére az 1970-es évektől kezdve több lépcsőben teljes restauráción esett át, és 1995-ben az ópusztaszeri Nemzeti Emlékparkban került kiállításra, olyan körülmények között, melyek valóban méltók a nemzeti történelmünk iránt elkötelezett festőművész egyedülálló alkotásához.
Képek: www.orszagalbum.hu, gjulia, SZAMár, Hajdara István, spurca; hu.wikipedia.org Feszty-körkép szócikke.

Összeválogatja mindazokat a szimbólumokat és hagyományokat, természeti csodákat és személyeket, melyek meghatározzák, miként látják a magyarok nemzetünket, és miként tekint ránk a nagyvilág. Felsorakoztatja legbecsesebb kincseink javát, melyek kiemelt helyet birtokolnak a szívünkben, és büszkeséggel töltenek el bennünket.
Kiadja a Szalay Könyvkiadó.
A könyv ára 1800 forint.
A könyvet itt rendelheted meg.
OLVASD EL EZT IS!

- város
- templom
Itt égették meg az egyik utolsó magyar boszorkányt

- falu
- magyar csodák
3 tündérszép, eldugott zug Magyarországon

- fürdő
- természeti csoda