A Börzsöny elfeledett várai az erdők mélyén bújnak meg: gyönyörű túrautakon érhetők el

A Börzsönyt behálózzák a vadregényes turistautak, amelyek káprázatos szurdokvölgyeken, szédítő magaslatokon, olykor verejtéket követelő kaptatókon vezetnek, érintve több kilátópontot, zarándokhelyet, friss vizű forrást, természeti és épített látnivalót.

A Börzsöny várairól a legtöbbeknek valószínűleg a nógrádi vár vagy Drégely vára ugrana be elsőként, pedig a sűrű erdők számos kisebb, mára az enyészeté lett erődítményt rejtenek: ezeket talán csak a környéken legjáratosabb túrázók ismerik. Nincsenek nagy tornyaik, monumentális falaik, csak bozóttal benőtt romjaik, itt-ott kivehető sáncaik mesélnek a múltról.

Damásd vára

A Szob szomszédságában található, közel 360 fős Ipolydamásd a Nyugat-Börzsöny gyöngyszeme. A település északnyugati végétől mindössze néhány száz méterre, a kék + jelzésről letérve, majd egy lépcsősoron megközelíthető kis dombon máris egy vár romjait szúrhatja ki a szemfüles kiránduló: a falmaradványok az egykori Damásd várához tartoztak.

A szinte felismerhetetlenségig romosodott építmény a leletek szerint már a 12. században állhatott, először viszont 1361-ben említik írásos formában, Búza Balázs várnagy birtokaként. Az erőd feltehetően nem játszott védelmi szerepet, nem is igazán volt alkalmas rá, inkább csak az itt vezető út figyelését és az uradalmi vadászatokat szolgálta, az Anjou-korban kedvelt vadászati helyszínként tartották számon.

Megfelelő védelmi rendszer híján a törökök könnyűszerrel el is foglalták, több alkalommal vissza-visszatérve az építménybe, később fel is gyújtották azt. A vár története itt véget is ér, hiszen sosem építették újjá, köveit széthordták a környéken zajló építkezésekhez.

Ódamásd vára, a Zuvár

Damásd várán túl még egy elfeledett erődítmény nyomai is megtalálhatók Ipolydamásd és Márianosztra között: az alig-alig kivehető romok Ódamásd várához, azaz a Zuvárhoz tartoznak. Damásd település a történelem folyamán sokáig ezen a helyen állt, erre is utal az Ódamásd kifejezés.

Érdekesség, hogy a várat nem rögzítik sehol írásos formában, csupán Damásd várát tartották így számon. Feltételezések szerint Nostra falu birtokosa lehetett az építtetője az 1200-as évek második felében. Annyi azonban bizonyos, hogy a márianosztrai kolostort és a hozzá tartozó templomot Nagy Lajos király 1352-ben építtette, melyhez egy pálos szerzetes feljegyzései szerint egy vár köveit használták fel. Az említett forrás minden valószínűség szerint a 14. századra elpusztult Zuvár lehetett.

A Zuvári-hegyre Márianosztra vasútállomása felől a piros út, majd a piros várjelzés vezet, Ipolydamásd felől a kék+ jelzést, a kék kört, majd a kék várjelzést követve érhető el. A Zuvár felkeresése után a Misa-rét és a Nagy-Galla is remek úti cél lehet.

Csehvár

A Börzsöny keleti oldalán, Diósjenőtől egy karnyújtásra, az erdő mélyén bújnak meg az elfeledett Csehvár sáncai és maradványai az azonos nevű, 526 méter magas hegyen. Az erődítmény a tatárjárás utáni nagy várépítkezések során épült meg, és kétszer is elpusztulhatott. 

Csehvárat először a 14. században hagyhatták el, újjáépítése után azonban csak a 16. század első feléig maradhatott fenn az írásos dokumentumok alapján: 1524-től már csak birtokként tartják számon az egyébként remek adottságokkal rendelkező, nehezen megközelíthető területet. Nevét egykori birtokosáról, Cseh Lászlóról vagy az épületet egykor meghódító huszitákról is kaphatta.

A vár egykori kinézetét már elképzelni sem könnyű, csupán a fél-egy méter magas sánca maradt fenn, és néhány törmelék, szakadék, terasz utal a bejáratok lehetséges helyére. A hely a zöld jelzésen vagy egy tanösvényen közelíthető meg, innen a piros várjelzést kell követni.

Kámor-hegy vára

Nehéz még tovább fokozni a titokzatosságot, a Kámor-hegy vára mégis túltesz az előbbieken: az erődítményt egyetlen írásos oklevél nem említi meg, így múltjára csak a környéken talált leletanyagok alapján következtetnek a régészek. Eredetéről annyi tudható csak, hogy 12-13. századi cserepeket is találtak itt, és vélhetően a török hódítások idején már nem állt a hegyen.

Helyi mondák viszont annál inkább őrzik a titokzatos hely emlékét. Egy legenda szerint az 1700-as években egy boszorkánynak tartott magányos öregasszony lakta a környéket, aki ismeretlen volt a helyiek számára: a súlyos vád miatt a gyanús házat felgyújtották, ám az hiába égett porig, egy apró barlangon át könnyen elmenekült az asszony. Egy másik legenda szerint a vár közelében, egy sziklahasadékban egy Kámor nevű vitéz rejtette el kincseit. Túlzó szóbeszédek Kámor várának hatalmasságáról is szóltak, úgy vélték, a vár tornya még Diósjenőről, sőt Budáról is jól látható volt egykor.

Egy biztos: jelenleg csak hegyen körbefutó sáncok, várárkok utalnak az egykori erőd helyszínére az erdők mélyén, Diósjenőtől nagyjából öt kilométerre északra. A vár a település kempingje felől a sárga jelzésű úton kis kitérővel vagy a templomtól a kék jelzéssel közelíthető meg, utóbbi azonban meredek, hosszabb jelöletlen szakaszon vezet el a vár sáncáig, így csak nagyon gyakorlott túrázóknak javasolt.

Csodás kis falvak a Cserhátban

A Cserhát hegység völgyeiben apró, festői falvak bújnak meg, melyek egy hosszabb túra alatt ideálisak a pihenésre, de önmagukban is tökéletes úti célokat jelentenek.

(Képek: Getty Images Hungary, Országalbum/Miklós Rácz, Indafotó/barocsipisti, Wikipedia/Livvyfan.)

• börzsöny
• romok
• történelmi látnivalók
• vár
• északi-középhegység
• Utazás