4 varázslatos kastély Magyarországon

Ne hidd, hogy a nyár nem a kirándulások ideje: ha elviselhetetlen a hőség, nemcsak a Balatonban csobbanva hűtheted le magad, de ódon várkastélyok hűvös falai között is üdítő percek várnak rád. Ismerd meg múltunk fényűző és büszke kastélyait, és pillants be az egykori nemesek csillogással teli mindennapjaiba!

Ha ellátogatsz az előkelő nevű, Nógrád megyei városkába, kihagyhatatlan program a kastély megtekintése, ráadásul, ha szeretnél, akár meg is szállhatsz az egykori nemesi lakban. Szirák közönségesen jelentheti azt is, hogy szegény ember, de szó szerint annyit tesz: az apja halála után született fiúgyermek. Szirák fénykorát a romantika korában élte: sokat tettek érte előbb a Balassák, utóbb a Degenfeldek. Híres kastélyát a Királyfalvi Roth család építtette, de a Teleki család teremtette meg impozáns, végleges formáját. Kulturális értelemben is a Telekiek hoztak életet Szirákra.

Keszthely kétszer volt a világ közepe. Igaz, akkoriban az ember számára még kisebb volt a világ. Először a késő római korban esett ez meg, és meglehetősen tartósnak bizonyult. Az időszámításunk utáni második századtól a provincia, sőt, a limes mögötti területek legfontosabb erődített települése volt. A mai Keszthelyhez tartozó Fenékpusztán emelt kastély tehát nem csak erőd, hanem erődített település is volt, ami vagy kétszáz évig uralta a környéket.

Mint erőd a szlávok számára is jelentős központ maradt egészen az Árpádok érkezéséig. Számunkra azonban második fénykora tette nevezetessé Keszthelyt, mely azt követően bontakozott ki, hogy az uradalmat 1739-ben megvásárolták a Festeticsek. A lélegzetelállító barokk kastélyt hat évvel később Festetics Kristóf kezdte el építtetni. Utóda, Festetics György, az elzárkózott életmódot folytató család talán legnagyobb sarja kiteljesítette apja művét: a kórház és a gimnázium után 1797-ben létrehozta Európa első mezőgazdász-főiskoláját, a híres Georgikont.

Ezután a Balaton máig legnagyobb vitorlása, a Phoenix megépítése következett, majd a kastélykönyvtár, ezzel egy időben pedig a kastély klasszicista stílusú befejezése és kiteljesítése. Ez a felbecsülhetetlen értékű könyvtár az egyetlen főúri gyűjtemény, mely a háborúk, államosítások és magánosítások pusztításait sértetlenül átvészelte.

Olyan könyvtárosoknak köszönheti állapotát, mint az egy évtizedig, 1960-as nyugalomba vonulásáig itt dolgozó Széchenyi Zsigmond. A 19. század első évtizedének végére Keszthely igazi oktatási és kulturális központnak számított: a magyar Weimar, ahogy Berzsenyi Dániel nevezte.

Mi másról is lenne nevezetes a Győr-Moson-Sopron megyei Nagycenk, mint a Széchenyi családról? A városban lépten-nyomon emlékhelyekbe botlani, pedig a hely története nem a legnagyobb magyar családdal kezdődött. Zenk - így említi az első okirat, melyben szerepel 1291-ben. Ezt követően hat évszázadon át annyi minden volt, hogy átlátni is nehéz: Vámoscenk, Tothcenk, Dánielcenk és persze Kis- meg Nagycenk.

Még el sem vonultak végleg a törökök, amikor 1677-ben Széchényi György mindkét Cenket megszerezte. A fényes pályát befutó konzervatív főpap 103 évnél is hosszabb élete folyamán a református prédikátorokat elítélő bíróság tagjaként is emlékezetessé tette a nevét. A Széchényi család ezt követően fokozatosan uradalmi központjává tette Cenket. Az első, már ilyen minőségben ideköltözők 1741-ben gróf Széchényi Antal és felesége, Barkóczy Zsuzsanna voltak: ők építették fel a ma is álló kastélyépületet. 1785-ben ideköltözött gróf Széchényi Ferenc is, aki az első nagy lépéseket tette annak érdekében, hogy Cenk még Eszterházánál is jelentősebb legyen.

Itt felhalmozott és bemutatott hatalmas gyűjteményét adományozta 1802-ben a Nemzeti Múzeum alapjául. Az országépítő tudós gróf királyokéval vetekedő vagyonát 1814-ben osztotta fel fiai, Lajos, Pál és István között. Nagycenk, a kastély és a birtok Istvánnak jutott. Ő még apja hatalmas eredményeit is túlszárnyalta, és mintabirtokká fejlesztette az itteni uradalmat.