3 titokzatos, őskori hely Magyarországon

Országunk páratlan történelmi és kulturális kincsei nemcsak az elmúlt századok és évezredek emlékét őrzik páratlan formában, de képesek akár több százezer év, sőt, évmilliók távlatába kalauzolni. A következő három, világszerte ismert, egyedülálló helyen az ősidők titkai tárulnak fel előtted.

Őslények Magyarországon: Ipolytarnóc

Karancs és környéke igazi földtani ritkaságokat őrzött meg. Az igazi különlegességet az Ipolytarnóc melletti, palóc Pompejinek nevezett Csapásvölgy rejti. A terület egy része már 1954 óta védett, és a Bükki Nemzeti Park igazgatása alá tartozik. A település és környéke méltán pályázik a világörökségi címre, hiszen őslénytani leleteivel a világ egyik leggazdagabb ősállatlábnyomos lelőhelye. A szakszerűen kiépített bemutatóhelyet 1995-ben Európa-diplomával tüntették ki.

A páratlan leletegyüttesről elsőként Kubinyi Ferenc tudós-politikus adott hírt 1836-ban. 1980-ban előkerült egy 46 méteres, 7,2 méter átmérőjű, 23 millió éves ősfenyő kovásodott fatörzsmaradványa is. Az egykori trópusi-szubtrópusi esőerdő teljes pusztulását a lemeztektonikai folyamatok okozták: a szétnyíló hasadékokon keresztül forró riolittufa tört a felszínre, mely mindent maga alá temetett, ugyanakkor sok mindent meg is őrzött.

A leletekből a fa hatalmas méreteire és öttűs levelekre következtettek. A völgy 20 millió évvel ezelőtti lerakódásában 24-féle cápafog mellett krokodil- és delfinfogakra, valamint ősi orrszarvú, madarak és más állatok lábnyomaira bukkantak.

A jó 2000 ősállatlábnyom 77 állatfajtól származik, emellett megkövesült fák és egyéb növények 5000 levéllenyomata is megtekinthető. A geológiai és biológiai tanösvényeken és a védőcsarnokban helyi tárlatvezető segíti az eligazodást. A festett háttér és a különleges megvilágítás segít a sok millió éves időutazásban.

Rudi, az ősasszony otthona: Rudabánya

Már a 14. században is ezüst- és rézérckitermelés folyt itt, ezért Nagy Lajos 1378-ban szabad királyi városi rangot adományozott a községnek. Trianon után egyedül itt működött külszíni fejtésű vasércbánya, melyet 1986-ban bezártak. 1965-ben itt nyílt meg az Érc- és Ásványbányászati Múzeum, mely bemutatja a magyar bányászat történetét, a bányászat egyes fázisait pedig mozgó eszközökkel szemléltetik.

A múzeum Földvári Termében országos hírű érc- és ásványkiállítás tekinthető meg. A helybeliek szoros kötődését a bányászathoz jól tükrözi, hogy a Lux Kálmán tervei alapján épített evangélikus templom úrasztalát különleges rudabányai ásványokkal, a templom falait pedig bányászjelvényekkel díszítették.

A település leghíresebb szülötte azonban mindenekelőtt a Rudapithecus hungaricus, a népnyelv által csak Rudinak elkeresztelt őshominida, vagyis emberféle. Az elnevezés inkább utal a lelőhelyre, mint a lelet nemére: az 1986-ban előkerült koponya ugyanis egy ősasszonyé. Találtak itt más fajokat is, például egy termetesebb emberszabású és egy gibbonféle maradványait. A Rudapithecusokat újabban az emberszabású majmok egyik nemzetségébe sorolják.

A világhírű Samu lakóhelye: Vértesszőlős

Vértesszőlős, a Gerecse dombjain fekvő néhány ezer fős község hálás lehet Samunak. A főként szőlőművelésből élő lakosság hétköznapjait jelentősen megváltoztatták Vértes László régész 1962-ben kezdett kutatásai. A professzor 1962 és 1968 között több lépésben tárta fel a lelőhely jelentős részét, melyet az ő törekvései nyomán nyilvánítottak természetvédelmi területté.

A mésztufabányában végzett ásatások során a régészek egyedülálló leleteket tártak fel Európa egyik legrégebbi, 350 ezer éves előemberéről, akinek megkövesedett nyakszirtcsontját, sőt, tűzhelyét és kavicseszközeit is megtalálták. A csonttöredék alapján agya térfogatát 1300 köbcentiméterre becsülték a kutatók, azonban még nem differenciálódott oly mértékben, mint a mai emberé.

A Samu névre keresztelt lelet - a megtaláláskor ugyanis Sámuel napja volt - a Homo erectus seu sapiens paleohungaricus tudományos nevet kapta. Koponyacsont-maradványán ütésnyomok is láthatók, melyek egyes vélemények szerint arra utalnak, hogy halála után - az akkori kultikus szokásnak megfelelően - agyvelejét eltávolították.

Az igényesen kialakított bemutatóhelyen - a világon ritkaságszámba menően - közel 200 növényfaj, több mint 80 állatfaj maradványai, illetve emberi tejfogak is megtekinthetők. A kiállításon az emberi fejlődés állomásai is nyomon követhetők.

Az ősidőkből visszatérve érdemes a községben meglátogatni a szlovák tájházat is, mely a településen élő nemzetiségek népművészetét és hétköznapjait mutatja be, illetve az 1792-ben épült barokk katolikus templomot, melynek szószéke és oltára a szomszédos majki remeteség kolostorából származik.

Cikkünk a Reader's Digest Kiadó Csodaszép Magyarország című könyve alapján készült. Képek: ipolytarnoc.kvvm.hu; hu.wikipedia.org, Kit36a; www.rudabanya.hu.

• ősi
• hazai kirándulóhely
• magyar csodák
• Utazás