3 titokzatos, őskori hely Magyarországon

Ha hazánk legősibb, több millió éves tájain akarsz barangolni, őslények és emberszerű szerzetek társaságában, kirándulj a következő helyekre!

Húsvéti tojásvadászat
Sóbors
Ez is érdekelhet
Retikül
Top olvasott cikkek

Országunk páratlan történelmi és kulturális kincsei nemcsak az elmúlt századok és évezredek emlékét őrzik páratlan formában, de képesek akár több százezer év, sőt, évmilliók távlatába kalauzolni. A következő három, világszerte ismert, egyedülálló helyen az ősidők titkai tárulnak fel előtted.

Ipolytarnóci leletek
Ipolytarnóc
Rudabánya
Vértesszőlős

Őslények Magyarországon: Ipolytarnóc

Karancs és környéke igazi földtani ritkaságokat őrzött meg. Az igazi különlegességet az Ipolytarnóc melletti, palóc Pompejinek nevezett Csapásvölgy rejti. A terület egy része már 1954 óta védett, és a Bükki Nemzeti Park igazgatása alá tartozik. A település és környéke méltán pályázik a világörökségi címre, hiszen őslénytani leleteivel a világ egyik leggazdagabb ősállatlábnyomos lelőhelye. A szakszerűen kiépített bemutatóhelyet 1995-ben Európa-diplomával tüntették ki.

A páratlan leletegyüttesről elsőként Kubinyi Ferenc tudós-politikus adott hírt 1836-ban. 1980-ban előkerült egy 46 méteres, 7,2 méter átmérőjű, 23 millió éves ősfenyő kovásodott fatörzsmaradványa is. Az egykori trópusi-szubtrópusi esőerdő teljes pusztulását a lemeztektonikai folyamatok okozták: a szétnyíló hasadékokon keresztül forró riolittufa tört a felszínre, mely mindent maga alá temetett, ugyanakkor sok mindent meg is őrzött.

A leletekből a fa hatalmas méreteire és öttűs levelekre következtettek. A völgy 20 millió évvel ezelőtti lerakódásában 24-féle cápafog mellett krokodil- és delfinfogakra, valamint ősi orrszarvú, madarak és más állatok lábnyomaira bukkantak.

A jó 2000 ősállatlábnyom 77 állatfajtól származik, emellett megkövesült fák és egyéb növények 5000 levéllenyomata is megtekinthető. A geológiai és biológiai tanösvényeken és a védőcsarnokban helyi tárlatvezető segíti az eligazodást. A festett háttér és a különleges megvilágítás segít a sok millió éves időutazásban.

Ide kirándulj a pároddal! 15 romantikus piknikezőhely itthon

Nézegess képeket!

Elolvasom

Rudi, az ősasszony otthona: Rudabánya

Már a 14. században is ezüst- és rézérckitermelés folyt itt, ezért Nagy Lajos 1378-ban szabad királyi városi rangot adományozott a községnek. Trianon után egyedül itt működött külszíni fejtésű vasércbánya, melyet 1986-ban bezártak. 1965-ben itt nyílt meg az Érc- és Ásványbányászati Múzeum, mely bemutatja a magyar bányászat történetét, a bányászat egyes fázisait pedig mozgó eszközökkel szemléltetik.

A múzeum Földvári Termében országos hírű érc- és ásványkiállítás tekinthető meg. A helybeliek szoros kötődését a bányászathoz jól tükrözi, hogy a Lux Kálmán tervei alapján épített evangélikus templom úrasztalát különleges rudabányai ásványokkal, a templom falait pedig bányászjelvényekkel díszítették.

A település leghíresebb szülötte azonban mindenekelőtt a Rudapithecus hungaricus, a népnyelv által csak Rudinak elkeresztelt őshominida, vagyis emberféle. Az elnevezés inkább utal a lelőhelyre, mint a lelet nemére: az 1986-ban előkerült koponya ugyanis egy ősasszonyé. Találtak itt más fajokat is, például egy termetesebb emberszabású és egy gibbonféle maradványait. A Rudapithecusokat újabban az emberszabású majmok egyik nemzetségébe sorolják.

A világhírű Samu lakóhelye: Vértesszőlős

Vértesszőlős, a Gerecse dombjain fekvő néhány ezer fős község hálás lehet Samunak. A főként szőlőművelésből élő lakosság hétköznapjait jelentősen megváltoztatták Vértes László régész 1962-ben kezdett kutatásai. A professzor 1962 és 1968 között több lépésben tárta fel a lelőhely jelentős részét, melyet az ő törekvései nyomán nyilvánítottak természetvédelmi területté.

A Világörökség magyar helyszínei

Nézegess képeket!

Elolvasom

A mésztufabányában végzett ásatások során a régészek egyedülálló leleteket tártak fel Európa egyik legrégebbi, 350 ezer éves előemberéről, akinek megkövesedett nyakszirtcsontját, sőt, tűzhelyét és kavicseszközeit is megtalálták. A csonttöredék alapján agya térfogatát 1300 köbcentiméterre becsülték a kutatók, azonban még nem differenciálódott oly mértékben, mint a mai emberé.

A Samu névre keresztelt lelet - a megtaláláskor ugyanis Sámuel napja volt - a Homo erectus seu sapiens paleohungaricus tudományos nevet kapta. Koponyacsont-maradványán ütésnyomok is láthatók, melyek egyes vélemények szerint arra utalnak, hogy halála után - az akkori kultikus szokásnak megfelelően - agyvelejét eltávolították.

Az igényesen kialakított bemutatóhelyen - a világon ritkaságszámba menően - közel 200 növényfaj, több mint 80 állatfaj maradványai, illetve emberi tejfogak is megtekinthetők. A kiállításon az emberi fejlődés állomásai is nyomon követhetők.

Az ősidőkből visszatérve érdemes a községben meglátogatni a szlovák tájházat is, mely a településen élő nemzetiségek népművészetét és hétköznapjait mutatja be, illetve az 1792-ben épült barokk katolikus templomot, melynek szószéke és oltára a szomszédos majki remeteség kolostorából származik.

Cikkünk a Reader's Digest Kiadó Csodaszép Magyarország című könyve alapján készült. Képek: ipolytarnoc.kvvm.hu; hu.wikipedia.org, Kit36a; www.rudabanya.hu.

Ezt is szeretjük