5 téma, amiről soha ne beszélj!

Az Állítsátok meg Terézanyut! című film egyik jelenetében a főhősnő az egyik állásinterjún szinte vért izzadva tűri, hogy a munkaadó a gyermekvállalási terveiről faggassa, holott éppen akkor szakított párjával, de nem hitt neki senki. Legalábbis az interjúkon.

Alighanem neki is azonnal valamelyik emberi jogi szervezethez vagy hatósághoz kellett volna fordulnia, hiszen a jelenleg hatályos esélyegyenlőségi törvény tiltja a közvetlen hátrányos megkülönböztetést a foglalkoztatást megelőzően, így az állásinterjún is. A magánéletedre, a tervezett gyermekvállalásra, a szexuális szokásaidra, a származásodra, a vallási vagy politikai meggyőződésedre vagy az egészségi állapotodra vonatkozó kérdésekkel valójában megkülönböztethetnek a többi jelölttől, a legtöbbször hátrányosan.

A magánélet és a gyermekvállalás kérdése

Már az önéletrajzodban feltüntetett családi állapotból is hátrányos következtetést hajlamosak levonni a munkaerő felvételével foglalkozó, vagy vezető beosztású munkatársak. Az állásinterjún elhangzó Mikorra tervezik a babát? kérdés pedig egyenesen felháborító, és a törvény szerint meg is tagadhatod válaszod. Az esetek túlnyomó többségében ugyanis nőket érint ez a kérdés, ami érthető is, hiszen a mai jogszabályok szerint egy nő akár három évig is otthon maradhat szülés után. Ez plusz anyagi terhet és kieső munkaerőt jelent a cég számára. Mindazonáltal semmi joguk azt feltételezni, hogy a GYES vagy a GYED miatt pályázol az állásra.
A legkönnyebben úgy háríthatod az ilyen kérdéseket, hogy aki állást keres, az valószínűleg nem szülni akar.

Hogy van mostanság?

Ha munkaképes vagy, de van olyan betegséged, amelyről nem szívesen beszélsz, ám az semmiben nem korlátoz - például a cukorbetegség -, az állásinterjún sem vagy köteles mindezt közölni. A munkáltatókban gyakran él az a tudatosan fenntartott sztereotípia, hogy a valamilyen gyengeséggel küzdő munkatárs többet hiányzik, hajlamos figyelmetlenül, felületesen végezni a munkáját. Ha hasonló helyzetben vagy, egyáltalán nem baj, ha nem kötöd leendő munkáltatód orrára a dolgot.

Ha mégis válaszolsz az ilyen jellegű kérdésekre, legyél nagyon rövid, és mondj igazat, de soha ne mondj el részleteket személyes vagy családi, esetleg magánügyeidről, sem jövőbeni terveidről vagy egyéb kötöttségeidről.

Tudtad?

Az angolszász országokban a munkaerőforrás alkalmazásával foglalkozó munkatársak a jelentkezőről annak nevén és elérhetőségén kívül semmi mást nem tudhatnak. Az önéletrajzon még a jelölt képe és neme sem szerepelhet, ahogy bőrszíne, családi állapota sem, hiszen így válik objektívvé a kiválasztás. Magyarországon szinte kivétel nélkül fényképes önéletrajzzal lehet egy állást megpályázni.

Származás és pártpreferenciák

Ha egészségedről nem esett szó, végképp nem befolyásolja a munkavégzésedet az, hogy milyen származású vagy. Ne hagyd magad, ha ilyen kérdéseket tesznek fel, esetleg visszakérdezhetsz, hogy az adott munkakör betöltését mennyiben befolyásolja az, hogy milyen választ adsz a kérdésre. Ha esetleg leendő munkaadód a pártpreferenciáról érdeklődik, tanácsos semlegesnek maradnod: ne legyél kritikus, de támogató sem, hiszen nem tudhatod, mi is az adott helyzetben a helyes válasz.

Ha viszont a munka jellege, különlegessége miatt tesznek fel hasonló jellegű kérdéseket, lehet, hogy nem a diszkrimináció vezérli a kiválasztást végző munkatársat.

Ilyen például, ha egy politikai párt hirdet meg állást, vagy egy vallási közösség keres oktatót. Az sem mindegy, hogy egy strapás munkára jelentkező mennyire terhelhető, képes-e például a családdal töltött idő ellenében plusz munkát vállalni.

• jog
• család
• tabu
• álláskeresés
• állásinterjú
• karrier és siker
• pénz és munka
• Terasz