Az elmúlt év legkomolyabb parlamenti döntései

Az alábbi döntések szinte kivétel nélkül mindenkit érintenek. Így változott itthon az élet.

Dilemma - Izgalmas témák, különböző nézőpontok a Femina új podcastjében.
Sóbors
Ez is érdekelhet
Retikül
Top olvasott cikkek

Nem volt egyszerű dolga 2012-ben a parlamenti tudósítóknak, hiszen szinte futószalagon tárgyalták az új törvényeket és rendeleteket a Tisztelt Házban.

A számos kezdeményezés közül három olyat emeltünk ki, amelyek talán a legnagyobb horderővel bírnak, hiszen jóformán minden magyar embert érintenek. Íme, ezen dolgoztak honatyáink az elmúlt évben.

Új választási törvény

A Fidesz-KDNP benyújtotta az új választási eljárásra vonatkozó törvényjavaslatot, rögzítve az előzetes feliratkozás intézményét. A kormánypártok a regisztráció alkotmányos alapját is megteremtenék - számolt be róla szeptemberben az MTI.

Az indítvány tartalmazza egyebek mellett az előzetes választási regisztráció intézményét és a megújuló ajánlási rendszer szabályait, amelyek értelmében az országgyűlési választáson kétszáz ajánlás lenne szükséges az egyéni jelöltállításhoz, az európai parlamenti voksoláson pedig ötezer ajánlást kellene összegyűjteni.

A választópolgárok előzetes feliratkozására - amely ahhoz szükséges, hogy részt vehessenek a voksoláson - a szavazás előtti 15. napig lesz lehetőség. A törvényjavaslat, pontosabban a regisztráció elleni tiltakozása kifejezéséül Gyurcsány Ferenc éhségsztrájkba kezdett.

A második Orbán-kormány legmeghatározóbb döntései

Nézegess képeket!

Elolvasom

Életbe lépett az új Munka Törvénykönyve

Az MTI információi szerint az új Munka Törvénykönyve miatt 60%-kal is csökkenhet a létrejövő munkahelyek száma, és 80 ezer állás megszűnését okozhatta az új szabályozás, elsősorban a kölcsönzött munkavállalók körében.

A július 1-jével életbe lépett törvénykönyv értelmében a szabadságolások is változtak: ugyan a szakértők szerint összességében rugalmasabbá vált a szabadságok kiadásának kezelése, ám van a törvénynek olyan része is, amely a munkavállaló hátrányára változtat a jelenlegi szabályokon.

Az új Munka Törvénykönyve ugyanis megengedi, hogy az életkor alapján járó pótszabadság mértékétől a kollektív szerződés akár a munkavállaló hátrányára is eltérhessen.

Ráadásul az ígértekkel szemben a törvénykönyv  lehetőséget biztosít a munkáltatóknak arra, hogy rendes felmondással kirúgják azt a kismamát, aki gyermeke hároméves kora előtt megy vissza dolgozni.

Sárgacsekk-adó

2012-ben döntöttek a pénzügyi tranzakciós illeték bevezetéséről is. A többször módosított törvény értelmében 2013. január 1-jétől illetéket kell fizetni átutalás, beszedés, készpénzkifizetés fizetési számláról, a fizető fél által a kedvezményezett útján kezdeményezett fizetés után, a Posta Elszámoló Központot működtető intézmény útján kezdeményezett készpénzbefizetés után, készpénzátutalás, okmányos meghitelezés és készpénzfizetésre szóló csekk beváltása után is.

Dilemma podcast

A Dilemma a femina.hu podcastje, mely minden adásban egy-egy megvitatást érdemlő témát jár körbe. A legújabb epizódban a nemi egyenlőtlenség és a toxikus maszkulinitás jelenségéről beszélgettünk. Mi a különbség a férfiség és a férfiasság között? Mi számít toxikus maszkulinitásnak, miért alakult ki, és vajon köze van-e a Metoo mozgalomhoz? Miért van annyira kevés női vezető, és miért csak férfias személyiségű nők kerülnek vezetői pozícióba? Többek között ezekre a kérdésekre keresi a válaszokat Szél Dávid pszichológus, Leszkovszki Máté újságíró, és Pintér Ada.

Promóció

Orbán Viktor először azt mondta, a bankok kénytelenek lesznek lenyelni majd a többletkiadásokat, azt nem háríthatják át az ügyfelekre, de a Bankszövetség gyorsan reagált, és azt mondta, a bankszektor nem bír már el több terhet. Később Matolcsy György elismerte - ha nem is ilyen direkten -, hogy az adót áthárítják a bankok.

Ezt is szeretjük