Hogy nézett ki valójában Wolfgang Amadeus Mozart? Több portréja is van, mégis arctalan a zeneszerző

Különös, de Mozart minden portréján más arcvonások fedezhetők fel.

Mozart arca
Dilemma - Izgalmas témák, különböző nézőpontok a Femina új podcastjében.
Sóbors
Ez is érdekelhet
Retikül
Top olvasott cikkek

Wolfgang Amadeus Mozart (1756-1791) a történelem egyik legmeghatározóbb, legjelentősebb zeneszerzőjeként írta be magát az utókor emlékezetébe.

Noha briliáns zeneművein, szonátáin, operáin, szimfóniáin keresztül bizonyos értelemben megismerhettük az arcát, fennmaradt portréi mit sem segítenek abban, hogy a dallamok mögé a szó szoros értelmében vett arcvonásokat is elképzelhessünk. Mozartot úgy szokták nevezni, mint a legtöbbet ábrázolt művész, akit a legkevésbé valósághűen festettek le: a számos róla készült portré ugyanis rendre más karaktert jelenít meg, és köztük alig, vagy egyáltalán nem is fedezhető fel hasonlóság.

Ennek oka, ahogyan Vincent de Louise, a Yale Egyetem művészet- és zeneprofesszora írja tanulmányában, a portréfestészet lényegének változásában is keresendő. A műfaj aranykora az 1400-as évektől kezdődött, és az 1600-as években teljesedett ki, amikor is fontos szerephez jutott az anatómiai pontosság. Az 1700-as évek végére, Mozart korára azonban az ábrázolás új funkciót kapott: jellemző volt az idealizálás, és nem csak a külső, hanem a lélek megjelenítése vált fontossá. Az a változatosság tehát, amit a portréin látni, a zeneszerző belső világának megjelenítése is lehet.

Cliff Eisen zenetudós, Mozart-szakértő egy másik elmélettel állt elő: szerinte a zeneszerzőről készült képek zöme inkább azt festi le, ahogyan a zenéjét kedvelők szerették volna őt elképzelni, és nem azt, ahogy igazából kinézett. Mozart ugyanis - mint Vincent de Louise írja - viszonylag nagyobb fejű, kicsi kezű, hosszú orrú, sápadt férfi volt, arcbőrén pedig a gyerekkori himlőből eredő forradások voltak láthatóak.

Mozart ezernyi arca

Vajon melyik ábrázolás lehet az, amelyik a leginkább megközelíti a zeneszerző igazi kinézetét? Nem könnyű a válasz, hiszen még saját családja is meglehetősen zavaros képet nyújtott róla egykor: mintha csak tréfát akartak volna űzni az utókorral, és arctalanságban hagyni Mozartot, mind másik képet véltek róla leghitelesebbnek. Nővére, Nannerl azt mondta a portrék láttán, hogy egyik sem adja vissza igazán a művész valós arcát. Felesége, Constanze az egyikben mégis felismerni vélte férje igazi vonásait. Apja ugyanakkor egy másik, egészen eltérő alkotást vélt tökéletes másnak. A következő összeállításban bemutatjuk a zeneszerző különböző arcait: hogy melyik lehet az igazi? Talán az a legokosabb, ha a látottakat megpróbáljuk magunkban közös nevezőre hozni. Így tett egy tehetséges grafikus, akinek a döbbenetesen élethű Mozart-rekonstrukciójával zárjuk a képek sorát.

A legismertebb Mozart-ábrázolást Barbara Krafft festette 1819-ben, mintegy harminc évvel a zeneszerző halála után. A posztumusz ábrázolás egy családi kép alapján készült.
Fotó: Imagno / Getty Images Hungary
Íme a mintaként szolgáló családi kép, Johann Nepomuk della Croce munkája. Krafft a portré festése során szándékosan öregített Mozart vonásain.
Fotó: wikipedia.org
Ezt a festményt Mozart sógora, Joseph Lange készítette a zeneszerzőről 1782-83-ban. Constanze, Mozart felesége erről a képről mondta azt, hogy a leginkább visszaadja férje valós vonásait.
A Bologna-portréként ismeretes ábrázolás egy 1777-es, ismeretlen festő készítette másolat. Elveszett eredetije annak a zeneszerzőkről készült képsorozatnak a része, melyet Padre Martini rendelt galériájába. A portré különlegessége, hogy Mozart apja szerint tökéletesen visszaadta fia vonásait.
Ezt a portrét 2008-ban fedezték fel. Családi levelezések alapján 1783-ban készítette Joseph Hickel festő, aki valószínűleg hálából, egy zeneműért ajándékozta meg vele Mozartot. A kép Joseph Lorenz Hagenauer, Mozarték barátja családjának birtokában volt. Cliff Eisen professzor hitelesnek véli.
Egy újabb rajz, egy újabb karakter sok váratlan vonással: ezt a portrét Doris Stock készítette a zeneszerzőről, amikor 1789-ben Drezdában tartózkodott.
Fotó: Imagno / Getty Images Hungary
Ezt a festményt, Johann Georg Edlinger munkáját vélik a zeneszerző utolsó, 1790-ben készült portréjának. Rossz egészségéről megtört vonásai árulkodnak. Hihetetlen, de a kép hetven évig várakozott észrevétlenül egy müncheni galériában, mire rájöttek, kit ábrázol, és felismerték a jelentőségét.
Végül egy rendkívül valóságos 3D-arcrekonstrukció, melyet vétek lenne kihagyni: a művész, Haidi Karimi több olyan portré vonásait összegezte, melyekről a leginkább valószínűsítik, hogy Mozart valódi arcát adják vissza. Az eredmény bámulatos!
Fotó: Instagram.com/Haidi Karimi art

Képek: Getty Images, wikipedia.org, Instagram.com/Haidi Karimi art.

Ehhez a cikkhez ajánljuk

Ezt is szeretjük