Az állapot, amit az emberek nagy része átél: károsítja az agyat, ha állandósul

A Society of Neuroscience éves találkozóján mutatták be annak a kutatásnak az eredményeit, mely forradalmasíthatja az elképzeléseinket a magányos életvitel hatásairól. A kutatók egy hónapra elválasztottak egereket a társaiktól, majd megvizsgálták az agyukat. A magányos egerek idegsejtjeinek száma elkezdett csökkenni az agyuk bizonyos területein.

Richard Smeyne és Thomas Jefferson a Philadelphia Egyetem neurobiológusai egerek generációit nevelték fel laboratóriumukban, melyeket a felnőttkort elérve kiemeltek a populációból. Ez a hirtelen változás, a kiragadás egy közösségből a teljes magányba drámai változásokat eredményezett az egerek agyában. Alig egy hónap leforgása alatt az egerek neuronjainak száma 20%-kal csökkent.

Smeyne és munkatársai azonban egyéb érdekes eredményekre is bukkantak. Bár a neuronok száma csökkent az egerek agyában, az idegsejtek közötti összekötő pályaként funkcionáló dendritek - ezeken keresztül szállítódik az ingerület egyik idegsejtről a másikra, a szerk. - száma megnövekedett. Ez azt is jelentheti, hogy az egerek agya próbálta megmenteni saját magát, és így igyekezett semlegesíteni a csökkenő idegsejtek károsító hatását.

Azonban három hónap elteltével a dendritek száma is visszaesett, jelezve, hogy az agy saját túlélést szolgáló akciója nem járt sikerrel. Tehát az öngyógyítás hosszú és tartós izoláció esetén esélytelen. Ezen eredmények egyelőre nem feltétlenül állíthatók párhuzamba az elszigetelten élő emberekkel, ugyanakkor, ha nálunk, embereknél is hasonló folyamatok mennek végbe tartós izoláció esetén, az például új kapukat nyitna az öregeknél jelentkező demencia megértéséhez és megelőzéséhez.

Azt már ma is tudjuk, hogy a hosszú távon fennálló magányosság depresszióhoz, szorongáshoz és pszichózishoz vezethet. Sőt, a magányos emberek olyan nehézségekbe is ütközhetnek, mint emlékezeti problémák, tájékozódási képtelenség vagy a megfelelő kifejezési készség elvesztése. A kutatás eredményei egyértelműen bizonyítják, hogy egyes fajoknál, melyek általában csapatokban élnek - lásd, mi magunk is társas lények vagyunk -, az elszigeteltség nagymértékben károsítja az agyat.

- Nem fér kétség ahhoz, hogy a magány teljesen átformálja az agy struktúráját - állítja Huda Akil, a Michigan Egyetem neurobiológusa. Smeyne és munkatársai azonban további longitudinális vizsgálatokkal szeretnék feltárni a magányosság hatásait az agyra, valamint azt is meg kívánják vizsgálni, hogy az elszigeteltség hatásai visszafordíthatók-e, ha az egerek visszakerülnek a közösségükbe.

Fotók: Getty Images Hungary.

Idős emberek, akik évtizedek óta egyedül karácsonyoznak

Az egyedüllét miatt kialakuló depresszió elhatalmasodása ellen egy fiatalokból álló csoport rendszeresen jár látogatni azokat, akiket már mindenki régen elfeledett. Ehhez a csoporthoz csatlakozott Ricardo Ramos fotós is, aki a könnyfakasztó történetekhez illusztrációt is készített.

• magány
• káros
• hatás
• kutatások
• lélek
• tudomány és technika
• Terasz