A történelem 3 legnagyobb tévhite
Te is elhitted mindazt, ami a tankönyvekben áll? Akkor itt az ideje, hogy lerántsuk a leplet a legnagyobb tévhitekről!

Nyereményjáték

Nyerj családi belépőt a szentendrei Skanzenbe: 2 darabot sorsolunk ki! (x)

Nyerj páros belépőt az októberi Femina Klubra, ahol eláruljuk a sikeres karrierváltás titkát!

Nyerj éves BBC History előfizetést! Az egyik legnépszerűbb történelmi magazin lehet a tiéd (x)

összesen 4 db játék
Ez is érdekelhet

Finn életérzés a legjobb finn ételekkel a Bartókon: régi Nokiák, pannukakku és igazi, finn kávé (x)

Ősszel még jobb a Balatonra menni? Nincs tömeg, és rejtett kincseket rejteget a vidék (x)

Házilag is enyhíthetők a pollenallergia tünetei - Mutatjuk a leghatékonyabb módszereket (x)

Megvannak a 2017-es ősz divatszínei: gyönyörű színek jönnek, bár a szürke még marad picit

Mivel foglalkozzon a gyerek iskola után? Mutatunk pár hasznos kikapcsolódást a kicsiknek

beauty and style

Inspiráló képeken a legjobb őszi szettek edzőcipővel »

Házi fátyolmaszk rizspapírból: simább, ragyogóbb bőr, pillanatok alatt »

Ha így teszel, alapozó nélkül is ragyogni fog a bőröd! Tippek egy őszinte szépségbloggertől »

retikül.hu
Top lájkolt cikkek
bmi kalkulátor
nem

A te BMI-d:

Alultápláltságot jelent. Mindenképp fordulj orvoshoz, hogy feltárd az okokat!

A testsúlyod ideális, törekedj a mostani alkatod megőrzésére.

Fokozottan vagy kitéve az infarktusnak és más betegségeknek. Csökkentened kell a testsúlyodat!

Veszélyeztetett kategóriába tartozol, mielőbb fogyókúrába kell kezdened!

Az egészséged közvetlen veszélyben van. Azonnal orvos által felügyelt diétába kell kezdened!

számolújraszámol

Alig akad olyan ember manapság, aki ne hallott volna már legalább egy városi legendát például arról, hogy miből készül valójában a virsli, vagy arról, hogy a kóla és a Menthos együttes fogyasztása robbanást okoz a belekben.

Egyes legendákról már messziről látszik, hogy igen kevés a valóságalapjuk, néhány azonban évtizedek, sőt, évszázadok óta tartja magát. Ezúttal három legendás tévhit eredetének jártunk utána.

Einstein valóban megbukott az iskolában?

A 20. század végén a Time magazin Albert Einsteint választotta a század emberének. Einstein valódi, hiteles szuperagy volt. Azt beszélik, hogy a relativitással kapcsolatos munkájáért még a Nobel-díjat is megkapta.

Azt is beszélik, hogy megbukott az iskolában. Iskolás gyerekek nemzedékei vigasztalódnak ezzel, amikor rossz osztályzatot kapnak. Csakhogy mindkét állítás - a Nobel-díj és a bukás az iskolában - teljesen téves.
Először is, Einstein nem kapta meg 1921-ben a fizikai Nobel-díjat a relativitással kapcsolatos munkájáért, hiszen elmélete még ekkor is nagy port kavart. A díjat a fotoelektromosság törvényéért és az elméleti fizika területén kifejtett munkásságáért kapta.
Másodsorban pedig Einstein egyáltalán nem volt rossz tanuló. 12 éves korában már matematikai számításokat tanult, amit általában csak a 15 éves diákok tanulnak. 1895-ben felvételét kérte a nagyhírű zürichi Federal Polytechnich Schoolba, ahol fizikából és matematikából kiugróan jó eredményt ért el, de a természettudományos tárgyakból elvérzett - korábbi gyenge iskolájának köszönhetően.

Így az aargaui kantoni iskolában folytatta tanulmányait, keményen tanult, és végül felvételt nyert a Federal Polytechnichbe - osztálytársainál egy évvel fiatalabban. Einstein nem bukott meg az iskolában, és nem volt rossz tanuló. Honnan akkor a tévhit? A megoldás egyszerű. 1896-ban, az utolsó évben, amelyet Einstein az aargaui iskolában töltött, az osztályzatokat megfordították. A 6-os besorolás lett a legjobb, ami korábban a legrosszabb volt, és a korábban jónak számító 1-es lett a legrosszabb. Einsteinnek egyetlen 1-es körüli jegye sem volt...

Vajon valóban igaz a Holdra szállást megkérdőjelező elmélet?

Az amerikai FOX televíziós csatorna 2001. február 15-én sugározta az Összeesküvés-elmélet: vajon leszálltunk a Holdra? című műsorát, amely nem kevesebbet állított, minthogy a NASA csak szimulálta a Hold-projektet, és egy filmstúdióban vették fel az egészet.

Bár az elméletnek csupán elenyésző számú követője lett, ők a mai napig mindenféle bizonyítékra hivatkoznak a felvetésüket igazolandó.
Az egyik ilyen például, hogy egyetlen olyan fotón sem láthatóak csillagok a fekete égbolton, amely állítólag az asztronautákat mutatja a Hold légkör nélküli felszínén. A magyarázat egyszerű: még a mai legjobb minőségű filmek sem képesek egyszerre egy nagyon fényes - fehér űrruha a napfényben - és egy nagyon halvány tárgyat megmutatni.

A megtévesztés hívei azt is állítják többek között, hogy az amerikai zászló hullámzása - ahogyan az álló fotókon látszik - azt bizonyítja, hogy a leszállás egy filmstúdióban készült hamisítvány, egy zászló ugyanis csak mozgó levegőben lehet hullámos. Csakhogy ahogy a Holdon, úgy a filmstúdióban sincs szél, ha pedig szélgépet használtak volna, akkor az űrhajósok lábánál lévő por is felkavarodott volna.
A zászló lobogása véletlen baleset volt. A houstoni űrközpontban a nejlon amerikai zászlót függőleges és vízszintes rudakhoz erősítették, amelyek teleszkóposok voltak helytakarékosság céljából. A központban indulás előtt vesződtek a vízszintes rúddal, és nem tudták teljesen kihúzni, ami adott egy hullámot a zászlónak. Mivel a zászló viszont így valóságosnak látszott, később az Apollo legénysége szándékosan nem húzta ki a vízszintes rudat.

Tényleg 21 gramm a lélek súlya?

A 2003-ban készült 21 gramm című film kezdete igencsak hatásos, ám teljesen hamis állítással kezdődik:
"Azt mondják, a halál pillanatában mindnyájan 21 grammot veszítünk el."
Ez velős, melodramatikus és figyelemfelkeltő - de a kijelentésnek nincs tudományos alapja.

Évszázadokon, talán évezredeken át az emberek úgy hitték, a léleknek határozott fizikai megjelenése van. De csak 1907-ben történt, hogy egy bizonyos dr. Duncan MacDougall a Massachusetts-i Haverhillből ténylegesen megpróbálta megmérni a lelket. Ehhez a vizsgálathoz hat, a végét járó beteget verbuvált össze.

A rendelőjében állt egy speciális ágy, kemény keretre helyezve, amelyet egy precízen kiegyensúlyozott hídmérlegre épített. Mivel tudta, hogy egy haldokló esetleg fészkelődhet, olyan betegeket keresett, akik erős kimerültséggel járó betegségben haldokoltak, így a halál semmilyen izommozgással nem járt. Dolgozatát, amelyben azt állította, hogy a halál beálltakor súlyveszteséget mért, ami összefügg a lélek testből való távozásával, az American Medicine című folyóiratban publikálta 1907 áprilisában. Ám még mielőtt MacDougall dolgozata megjelent volna, a New York Times leközölt róla egy cikket, ami szintén megalapozta a hírnevét. Ennek eredményeként vált köztudottá a "tény", miszerint a lélek 21 grammot nyom.


Csakhogy van néhány kidolgozatlan részlet MacDougall munkájában. Egyrészt: csupán hat emberen végezte el a mérést, amely szám statisztikai szempontból nem lehet mérvadó. Másodszor: valójában a hat emberből mindössze egyetlen egy veszített visszavonhatatlanul súlyt halála pillanatában. Két eredményt technikai nehézségekre hivatkozva vetett el, egy ember csak ideiglenesen veszített a súlyából, két másik pedig az elsőt követően később még több súlyt veszített. MacDougall tehát csak azt az egy eredményt tartotta meg, amely alátámasztani látszott igencsak megkérdőjelezhető elméletét.

Cikkünk a Legendás tévhitek című könyv alapján készült.

Valóban megbukott Einstein az iskolában? Csakugyan járt ember a Holdon? Vajon a vécéülőke tisztább az irodai asztalnál? Igaz, hogy 21 grammot nyom az emberi lélek a halál pillanatában? Valóban csak a 10%-át használjuk ki agyunk kapacitásának? Létezik igazságszérum? Szembeszegülve az élet mítoszaival és sületlenségeivel, ez a könyv arra törekszik, hogy leleplezze a széles körben elterjedt legendás tévhiteket.
Ráadásul nem is akárki által. A könyv szerzője Dr. Karl Kruszlenicki ausztrál fizikus, a Sidney-i Egyetem tanára. A szellemes tévhitológus állandó műsorral jelentkezik az ABC Rádióban, és rendszeresen feltűnik a BBC adásaiban is. Érdemes hinni neki!

Kiadja a Partvonal Kiadó.
Ára 2690 forint.
A könyvet itt rendelheted meg. »
Blog.hu ajánló