Aggasztó rekordot súrolt a május: a NASA szomorú adatokat közölt

A rekordok csak úgy röpködnek mostanában.

Dilemma - Izgalmas témák, különböző nézőpontok a Femina új podcastjében.
Sóbors
Ez is érdekelhet
Retikül
Top olvasott cikkek

Bár a tavalyi rekordmeleget nem haladta meg, a második legmelegebb május volt az idei a NASA 137 évre visszanyúló nyilvántartásában.

A havi elemzések szerint még így is nagyon rosszul állunk, az átlaghőmérséklet ugyanis 0,88°C-kal melegebb volt, mint az 1951 és 1980 közötti májusok, és csak 0,05°C-kal volt alacsonyabb a hőmérséklet, mint a tavalyi évben.

Az Északi-sarkon múlt

A hőmérsékletváltozásban területi eltérések is megfigyelhetők: az Antarktisz környékén például 5°C-kal emelkedett a normálérték fölé, de Afrikában, Észak-Amerikában és Európában is magas hőmérsékletet figyeltek meg, csak az Északi-sark egyes részei hűltek le.

A NASA Goddard Űrkutatási Intézetének elemzései szerint tehát az idei és a tavalyi az eddig mért két legmelegebb május, a tavalyi 0,93°C-kal volt melegebb az átlagnál. A havi kimutatások 6300 meteorológiai állomás adataiból állnak össze, beleértve tengeri és sarkvidéki műszereket is.

Az idei március a legmelegebb

Az április egyébként szintén a második helyre került a mérések szerint a tavalyi adatok után, a március azonban felülmúlta a tavalyi hőmérsékletet is, ezzel átvéve az aggasztó rekordot. Az adatot ráadásul az El Niño hatása nélkül rögzítették.

Bár az utóbbi két hónap hőmérséklete alacsonyabb volt a tavalyinál, Piers Forster, a Leeds Egyetem klímaváltozás-kutató professzora hozzátette, sajnos ez egyáltalán nem ad okot arra, hogy elbízzák magukat az emberek, az éghajlatváltozás tendenciája ugyanis hosszú távon még így is felfelé mutat.

Dilemma podcast

A Dilemma a femina.hu podcastje, mely minden adásban egy-egy megvitatást érdemlő témát jár körbe. A legújabb epizódban a nemi egyenlőtlenség és a toxikus maszkulinitás jelenségéről beszélgettünk. Mi a különbség a férfiség és a férfiasság között? Mi számít toxikus maszkulinitásnak, miért alakult ki, és vajon köze van-e a Metoo mozgalomhoz? Miért van annyira kevés női vezető, és miért csak férfias személyiségű nők kerülnek vezetői pozícióba? Többek között ezekre a kérdésekre keresi a válaszokat Szél Dávid pszichológus, Leszkovszki Máté újságíró, és Pintér Ada.

Promóció

Ezt is szeretjük