Vészjósló dolgot vettek észre az Antarktiszon - Jég helyett valami egészen mást találtak
A kontinens többé nem az örök fehérség birodalma.
- Ismét összefogtak a Fressnapf vásárlói: közel 12 millió Ft adomány a Kutyák Határok Nélkül Alapítványnak (x)
- Korábbi évadkezdéssel és bővebb műfaji kínálattal nyit a Margitszigeti Szabadtéri Színház (x)
- Színésznőként ismertük meg, most mesekönyvet illusztrál - A karantén alatt Korponay Zsófi ezzel foglalkozik
- Leszámol a pattanásokkal és a szem alatti karikákkal: filléres csodaszer a bőrnek a petrezselyem zöldje »
- Extra nőiesen öltözködik a duci blogger: pedig csak a régi korok divatjából szemezget »
- 61 évesen is gyönyörű, és minden porcikájára büszke: fehérneműben is bátran megmutatja magát a karcsú jógatanárnő »
- KRESZ-tábla-kvíz: tudod, melyik a várakozni tilos tábla? Teszteld tudásodat!
- Dér Heni gyönyörű menyasszony volt: különleges ruhában ment férjhez
- Galambos Lajos házassága 22 év után válságban van - Ezért romlott meg a kapcsolatuk Boglárkával
- Kvíz! 8 ismert gyerekdal jogásznyelvre lefordítva: mennyit találsz el közülük?
- 122 éves koráig élt a francia asszony: különös képeken mutatjuk hosszú életét
Zöldellő mohás vidéket találtak a kutatók az Antarktisz egy északi félszigetén. A megfigyelések azt mutatják, hogy az elmúlt 50 év során a kontinens egyes területeinek biológiai működése és tája jelentősen megváltozott, és mindezt csupán a kezdetnek vélik a tudósok.
Az Antarktiszon az utóbbi időben két mohafajt is beazonosítottak, ám megdöbbentő változásokat jegyeztek fel a növekedési mintájukban: ami egykor kevesebb mint 1 millimétert nőtt évente, ugyanennyi idő alatt ma átlagosan 3 millimétert nő.
Mégsem az örök jég birodalma
Matthew Amesbury, a brit Exeter Egyetem kutatója elmondta, hogy - bár az emberek úgy gondolnak az Antarktisztra, mint egy egybefüggő jeges helyre -, úgy tűnik, akad rajta zöld terület, ami minden bizonnyal egyre nagyobb lesz. Hiába tűnik úgy, hogy ezek az ökoszisztémák távol esnek az embertől, a klímaváltozásban ugyanúgy érintettek.
A Current Biology című tudományos szaklapban közzétett tanulmány szerint a kontinens kevesebb mint 1 százaléka alkalmas a növényi életre, a félsziget 640 kilométeres területén viszont többször is fagypont fölé emelkedik a hőmérséklet, ami segíti a rétegekben egymásra növekvő mohák megélését.
Vissza a Pliocénbe?
Rob DeConto, a Massechusetts Egyetem glaciológusa a The Washington Postnak elmondta, hogy a légkör széndioxid-szintje olyan magas, ami a Pliocén óta ismeretlen a Földön. 3 millió évvel ezelőtt a jégtakaró sokkal kisebb, a tengerszint jóval magasabb volt. Ha tehát az üvegházhatást okozó gázok kibocsátása továbbra sem csökken, a kontinens gyakorlatilag visszamegy a geológiai időben.
A kutatók hozzátették azt is, hogy az Antarktiszon talált mohás terület egyébként még mindig csekélyebb, mint az Arktiszon felfedezett zöld térség, amit még a műhold is képes volt lefotózni.
OLVASD EL EZT IS!
- globális felmelegedés
- nasa
