Így vásárol a magyar: nem a minőség a legfőbb szempont a választásnál

Egy új felmérésből kiderült, hogy jóval kevesebben törekednek hazai termékek vásárlására, mint ahányan mondják.

Dilemma - Izgalmas témák, különböző nézőpontok a Femina új podcastjében.
Sóbors
Ez is érdekelhet
Retikül
Top olvasott cikkek
Egy új felmérésből kiderült, hogy jóval kevesebben törekednek hazai termékek vásárlására, mint ahányan mondják.

A magyar élelmiszer megítélése minden szempontból kiváló, mégis tudatosan csupán a magyarok alig egyharmada keresi a hazai termékeket az üzletek polcain - derül ki a Médiaunió Alapítvány legfrissebb vásárlói kutatásából. A hazai minden előtt! elnevezésű társadalmi célú kampány keretében az Ipsos a hazai élelmiszerek vásárlásával kapcsolatos attitűd és szokások megismerése céljából készített tanulmányt.

A legfőbb demográfiai változók mentén országosan reprezentatív, 1000 fő személyes megkérdezésével zajló kutatás arra kereste a választ, mennyire fontos nekünk, magyaroknak, hogy hazai élelmiszert vásároljunk. A magyar fogyasztók szinte kivétel nélkül egyetértettek azokkal az állításokkal, hogy a magyar élelmiszerek ízletesek, régre nyúló hagyománnyal bírnak, jó minőségűek, és eredetük megbízható.

A jó ár-érték arány tekintetében jobban megoszlanak a vélemények, de még így is a magyarok négyötödének álláspontja ez. Habár 95% állította, hogy szívesen vesz magyar élelmiszert, a gyakorlatban csupán 31% törekszik arra, hogy minél több hazai terméket vásároljon. Ez elsősorban a magas státuszú fogyasztókra jellemző (38%).

A felmérésből kiderült, hogy nem meglepő módon még mindig az ár a döntő a legtöbb vásárló esetében: a válaszadók közel kétharmada (72%) számára ez a legfontosabb tényező. Ez az arány a kelet-magyarországi községekben élő vásárlók közt a legmagasabb (80%), és a budapestiek számára a legkevésbé fontos, itt ugyanis az országos átlaghoz képest csak 60% számára jelent meghatározó szempontot.

A minőség - mint a második legfontosabb vásárlási tényező, a válaszadók több mint a fele, különösen a 30-49 éves korosztály számára fontos (57%), de a legfeljebb 8 általánost végzettek körében ez csupán a vásárlók 36%-át befolyásolja. A kutatás rávilágított, hogy bár a válaszadók mindössze egyötöde nézi meg a termék származási helyét, a vásárlók közel egyharmada kifejezetten törekszik a magyar termékek választására, de majdnem ugyanennyien egyáltalán nem tartják fontosnak a hazait. Az is kiderült, hogy a többség két hasonló termék közül a magyart részesíti előnyben, amennyiben tisztában van az élelmiszer eredetével.

Miből veszünk hazait?

A vásárlók jelentős része (86%) magyar zöldséget és gyümölcsöt vásárol, de hasonlóan magas arányban választanak hazai húst és felvágottat (76%), valamint tejterméket és tojást (73%). Kisebb mértékben, de van kereslet ugyanakkor az olyan hazai száraz áruk iránt is, mint a liszt, cukor, tészta (40%), emellett pedig a magyarok harmada üdítő, ásványvíz, fűszerek, margarin, olaj, zsír, illetve lekvár és méz vásárlása során keresi a magyar termékeket.

A cikk az ajánló után folytatódik

Dilemma podcast

A Dilemma a femina.hu podcastje, mely minden adásban egy-egy megvitatást érdemlő témát jár körbe. A legújabb epizódban arról dilemmázunk, hogy miért ülünk fel a legfrissebb trendekre, miért követjük megszállottan a divatirányzatokat, valamint a fogyasztás és a reklámvilág pszichológiájának is a mélyére ástunk. Pintér Ada beszélget Márton Szabolccsal az Indamedia csoport ügyfélélmény igazgatójával, és Kazár Zalán Kristóffal a Femina újságírójával.

Promóció

A kifejezetten pozitív megítélés ellenére mégis kevesen választanak tudatosan magyar élelmiszert (30%), ezért is választotta a Médiaunió idei kampányának céljául a hazai termékek felismeréséről és a választás fontosságáról szóló tájékoztatást.

Miért válasszunk hazai élelmiszereket?

Azért, mert a hazai élelmiszer finomabb, ízletesebb, ellenőrzött, jó minőségű, és az ára is megfizethető. De az sem mellékes, hogy a termék frissebb, mert kevesebbet utazik, míg a polcokra ér, s a szállításakor még a környezetterhelés is kisebb, vagyis hazai élelmiszer vásárlásával környezettudatosak is vagyunk. A Médiaunió Alapítvány jelenleg is futó magyar élelmiszerek fogyasztását népszerűsítő kampányával a magyarok 24%-a találkozott.

Átlagon felüli arányban emlékeztek rá a fővárosban élők (32%), diplomások (34%) és magas státuszúak (37%), míg az alacsony iskolai végzettséggel és státusszal rendelkezők (13% és 18%) ingerküszöbét kevésbé érte el a kampány. Azok, akik találkoztak a reklámmal, átlagosnál jelentősebb érdeklődést mutatnak a magyar élelmiszerek iránt, kiemelt fontosságot tulajdonítanak a minőségnek, és ízletesebbnek találják a magyar termékeket, mint az átlag, ami a kezdeményezés sikerességére utal.

A reklámot ugyanakkor nagyobb valószínűséggel érzékelték azok a fogyasztók, akik eleve nyitottabban állnak a kérdéshez, tehát felfedezhető kölcsönhatás a két jelenség között. Amikor a hazai élelmiszert választjuk, a hazai ipart és mezőgazdaságot támogatjuk, hozzájárulunk a vidék fejlődéséhez és az élelmiszer-választék növekedéséhez, valamint akár több tízezer munkahelyet teremtünk. Vásároljunk tehát tudatosan hazai élelmiszereket, és vegyük észre, hogy mekkora belőlük a választék!

Nézd meg ezt is - Ilyen volt a bevásárlás a 70-es években

A tengerentúlon már a negyvenes években is léteztek a mai áruházak elődjei, amelyek persze még egészen mások, de mégis a korhoz képest fejlettek voltak. Nem csoda, hogy a vásárlás kultúrája talán náluk a legmeghatározóbb.

Ilyen volt a bevásárlás a 70-es években - Ritka fotók akkoriból és még régebbről

Nézegess képeket!

Elolvasom
Ezt is szeretjük