Meglepő oka van, ha valaki szeret félni - Sokan nagyon élvezik ezt az érzést

A félelem érzését szinte mindenki ismeri. Több dolog is kiválthatja, de a leggyakrabban veszélyhelyzet vagy bizonytalanság esetén jelentkezik, és az emberek többsége nagyon kellemetlennek éli meg. Vannak viszont olyanok, akik kifejezetten kedvelik a félelem érzését.

Bár a mindennapi élet is tele lehet ijesztő dolgokkal, a félelem érzésének kedvelői önmaguk ingerküszöbét is mindig próbálják feszegetni. A legtöbben ezt ijesztő helyek felfedezésével vagy rengeteg horrorfilm nézésével érik el.

Pszichológiai magyarázat a félelem élvezete mögött

Kenneth Carter klinikai pszichológus szerint az olyan, izgalmat kereső emberek típusai, akik ijesztő helyzetekben fejlődnek, sajátos szenzációkereső személyiségjegyekkel bírnak. Ez a tulajdonság határozza meg, mennyire élvezi az ember az olyan tevékenységeket, mint a horrorfilmek nézése, a hegyek legszélesebb oldalán való felmászás vagy a versenyautók vezetése.

A szenzációkereső tulajdonság gondolatát az 1970-es években eredetileg Martin Zuckerman amerikai pszichológus fejlesztette ki. A tulajdonságot négy elem határozza meg az Amerikai Orvostudományi Könyvtár szerint:

• az unalom iránt érzett ellenérzés: szükséges külső ingerek,
• hajlandóság spontaneitásra,
• tapasztalatkeresés: az a vágy, hogy új dolgoknak legyen az ember kitéve,
• izgalom és kaland keresése: az izgalmas és kockázatos fizikai tevékenységekben való részvétel ösztönzése.

Biológiai magyarázata is lehet a félelem hajszolásának

Megállapították, hogy azok az emberek, akik sokkal jobban élvezik a félelem érzését másoknál, gyakran a biológiai értékeikben is mást mutattak. Náluk sokkal alacsonyabb volt az adrenalin és a kortizol hormon szintje, viszont a neuropadmitter dopamin szintje sokkal magasabb számokat ért el. Ennek is betudható, hogy amikor ijesztő helyzetekbe kerülnek az izgalomkeresők, számukra ez több örömöt és kevesebb stresszt nyújt.

Az Anxiety, Stress & Coping című folyóiratban közzétett, 2018. évi tanulmány megállapította, hogy a szenzációkeresők nemcsak az ijesztő dolgokkal kapcsolatban viselkednek másként. Kevésbé idegeskednek, és jobban teljesítenek a magas kockázatú sportokban, de a rizikósabb munkákban is előnyükre válik az alacsonyabb stresszfaktor - mint például a sebészeknél vagy pilótáknál. Ezek az emberek sokkal nyugodtabban tudják kezelni az amúgy ijesztőnek tűnő szituációkat, és alapjában véve is higgadtabb természetűek.

Egy másik kutatás arra világított rá, hogy ez a tulajdonság már gyerekkorban, nagyjából hároméves kor körül alakul ki. Viszont hatéves korig nem igazán mutatkozik meg, főként a későbbi években válik egyre intenzívebbé. A szenzációkeresés a tinédzserévek vége felé tetőzik, nem véletlen, hogy a legtöbb horrorfilm és ijesztő látványosság ennek a korosztálynak szól, és ők is élvezik ezt a legjobban. A felmérés alapján a férfiakra erősebben jellemző a tulajdonság, ám nőknél is ugyanúgy kialakulhat.

Horrorfilmek, melyekből valódi bűntény lett: volt, aki direkt másolta a sztorit

Vannak, akik nézni sem bírják, de sajnos voltak, akik másolták is a hidegvérű, beteges gyilkosságokat.

(Képek forrása: Getty Images Hungary)

• ezo
• félelem
• ijesztő
• pszichológia
• kutatások
• Terasz