Honnan látod, melyik a hamis méz? A méhész elmondja, mire kell figyelni

Sok helyen bele lehet futni a cukorszirupokkal felhígított, esetleg vizezett, színezett, vagyis a közbeszédben hamisnak nevezett mézbe, de kevesen tudják, pontosan mikor kell gyanakodni a rossz minőségű termékre. 

Sokat hallani arról, hogy világszinten válságban van a méhészet, és egyre csökken a méhek száma. Magyarországon reményteli, hogy évről évre többen foglalkoznak a szakmával: 2016-ban már 804 ezer méhcsalád vett részt a hazai méztermelésben a KSH adatai szerint, bár sajnos az importmézek máig problémát jelentenek.

Hamisított méz

A mézhamisítás nagy üzlet, hiszen a táplálék egészségügyi előnyei közismertek, kiszúrni viszont már nehezebb a csalást, hiszen a felvásárolt, jó minőségű termék hígított változatai ízben, állagban és színben is tökéletesnek tűnnek. Sőt, néha pont a jó termékek látszanak silányabbnak.

Sokan tévesen azt hiszik, hogy a kristályosodás egyértelmű jele a hamisításnak, pedig ez egy természetes folyamat - árulta el kérdésünkre Pusztai Ferenc méhész, aki arra is felhívta a figyelmet, hogy ez az állagváltozás minden méznél máskor megy végbe.

Melyik szilárd, melyik folyékony?

A legtovább az akác marad folyós, a leggyorsabban a repceméz kristályosodik. Utóbbinál ráadásul habosodás, enyhe erjedés is megfigyelhető, de ez nem romlást jelez, a hab eltávolításával a méz éppoly értékes és egészséges marad. A jó minőségű napraforgóméznél pedig két fázisban megy végbe a kristályosodás: felül folyékonyabb, alul sűrűbb réteg válik el egymástól.

Ritka kivételekkel tehát gyanúra épp az állandó folyékony állag adhatna okot: ha a kézre cseppentve szinte vízszerűen elfolyik a méz, nagy eséllyel nem tiszta termékről van szó. A virágmézeknél ráadásul sokszor melegítéssel érik el a kívánt folyékonyságot, ami így meg is marad, csakhogy az értékes tápanyagok elillannak.

Nem ritka a melegítés

Pusztai Ferenc hozzátette, hogy sajnos neki is volt ilyen tapasztalata: a nagy méztermésükből ugyanis felvásárlókhoz is került, a később visszakapott hordóikon pedig messziről látszott a forrósítás nyoma. Ez természetesen még nem jelent egyet a hamisítással, praktikus szempontok is dominálnak, hiszen így könnyebb üvegekbe tölteni, de a túlmelegítés csakugyan sokat árt a végterméknek.

Éppen ezért a legbiztosabb, ha az ember közvetlenül egy méhésztől vásárolja meg a mézet, akár piacról vagy ismerősök útján, így sokkal nagyobb eséllyel kaphat valóban jó minőségű terméket. A méz minden bajra gyógyír, és nagyon sokszínű: egy repceméz például hasfájás esetén segít, a selyemfűmézet pedig gyulladáscsökkentésre is hasznosnak tartják.

Miből van az akácméz?

Azt is tévedés lenne hinni, hogy egyes fajtamézek 100%-os tisztaságúak, és ez nem is hamisítási kérdés: a virágmézek pollenszázaléka adja a típust. A vezetőpollen minimumarányát régen szigorú szabványokban határozták meg, mára ez sokat változott: ha az összes pollen 10-18%-a akác, a végterméket már jó minőségű akácméznek nevezik.

Érdemes tehát odafigyelni arra, hogy az üzletben melyik üveg felé nyúl az ember, de a mézet megannyi értékes tulajdonsága miatt kár volna kihagyni az étrendből, különösen a késő őszi szezonban, amikor az immunerősítésben is kiemelt szerepet kaphat.

• méz
• hamisítvány
• egészséges táplálék
• hamis
• Otthon