Soha ne vedd meg a gyereknek, csak kárt okoz: sokakat érint a pszichológus tanácsa

Bármi legyen is a gyermeknek szánt karácsonyi ajándék, akár játék, ruha vagy épp digitális eszköz, mindegyikre igaz, hogy jóval többet jelent puszta tárgynál, és jócskán túlmutat önmagán. Ezek ugyanis a gyermek fejlődésének eszközei, melyek értékrendjét és önértékelését éppúgy formálják, mint kapcsolatait, így e téren is különösen fontos felelősségteljes, tudatos szülői döntéseket hozni. 

A témában Teveliné Horváth Melinda pszichológus osztotta meg velünk értékes gondolatait, nem csak arról, milyen a jó ajándék, és mely típusai lehetnek károsak, de olyan fontos kérdésekben is, minthogy miként formálhatjuk a gyermek értékrendjét a tárgyakhoz való viszonyulásában, miközben a kortárshatások áramlatai sem könnyítik meg túlságosan a dolgot.

Miért fontos az ajándékozásban is a tudatosság?

A szakember szerint a gyermek környezete, beleértve a tárgyakat is, aktív résztvevője a szocializációjának. Minden vásárlás egy üzenet, mely értékeket közvetít: amikor megvesszük a sokadik műanyag játékot, akarva, akaratlanul is azt üzenjük, a mennyiség és az új inger fontos. Amikor viszont együtt készítünk egy ajándékot, az együttműködés, a kreativitás és az odafigyelés értékét közvetítjük.

Az új tárgyak a belső motiváció kialakítására is hatással lehetnek, illetve anyagias értékrendet alakíthatnak ki. A külső jutalmazás - új játék - rendszeres használata elnyomja a belső motivációt, vagyis könnyen lehet, hogy a gyermek nem azért csinálja majd jól a dolgokat, mert örömét leli benne, hanem, hogy kapjon valamit. Ha pedig a boldogságot és szeretetet folyamatosan anyagi dolgokkal fejezik ki a szülők, a gyermek megtanulja, hogy az önértékelése és a szeretet megszerzése a tárgyakhoz köthető.

Milyen ajándékok lehetnek hosszútávon károsak?

Teveliné Horváth Melinda szerint káros lehet minden olyan ajándék, játék, mely túl sok és túl korai ingert jelent. A gyermek korának nem megfelelő, fényes, hangos, túl sok funkciójú játékok túlterhelik az idegrendszert, csökkentik a koncentrációkészséget, és gátolják a saját játékötlet fejlődését. Egy egyszerű fakocka sokkal több fantáziát ad, mint egy sok funkcióval rendelkező elektronikus játék.

Károsak lehetnek a korhatáros játékok vagy épp filmek is, egy ijesztő film vagy egy erőszakos videojáték tartalma mély nyomott hagyhat a gyermek lelkivilágában. A félelem, az álmatlanság vagy épp az agresszió gyakran ezekből fakad, így fontos felhívni a figyelmet, hogy a korhatárjelzések nem csupán üres formaságot jelentenek.

Nagyon fontos az is, milyen üzenetet közvetít az adott ajándék, ha például a biztonság álcázását jelenti, és a szülői félelemből fakad, például azért vesznek drága, márkás, különleges dolgokat a gyereknek, mert bántják az iskolában, óvodában, azt üzenhetik vele, a gyermek értéke nem önmagában rejlik, hanem a tárgyaktól függ, és a megoldást is mindig azok jelentik. 

Szintén negatív hatása lehet, ha a gyerek mindent, amit akar, azonnal megkap, így ugyanis nem tanulja meg, mi az a tolerancia, a türelem, a kitartás, a halasztás és a vágyakozás, miközben ezek a készségek alapvetőek a későbbi életben a célok eléréséhez és a frusztrációtűréshez.

Végül, de nem utolsósorban a sok ajándék épp olyan káros lehet, mint a rossz ajándék, a tárgyakkal való elhalmozás ugyanis csökkenti a kreativitást és a tárgyak értékét, megbecsültségét, emellett elősegíti az unalom érzésének kialakulását, ami paradox ugyan, de igaz: minél több játéka van egy gyereknek, annál gyakrabban unatkozik, mivel nem tanult meg önállóan, kreatívan, a kevés játékot is ötletesen kombinálva szórakozni.

Szabad digitális eszközt ajándékozni?

Pszichológus szakértőnk szerint a digitális eszközök nem ördögtől valók, nagyon hasznosak, de szigorúan korhoz kötött szabályozást igényelnek. Hároméves korig kerülni kell a képernyőt, az agy fejlődése ugyanis zajlik, ennek alapjait pedig a valódi, érzéki tapasztalatoknak kell építeniük. Három- és hatéves kor között csak nagyon korlátozott ideig, minőségi tartalmat fogyasszon a gyerek, mindig szülői felügyelettel. Ebben a közös megbeszélés a kulcs.

Iskolás korban is világos szabályokat kell lefektetni - mennyi ideig, mikor és mire lehet használni az eszközöket -, a tartalom felügyelete pedig továbbra is alapvető. A határ nem a napi 10 percről szól, hanem arról, hogy a digitális világ ne legyen a valódi élet - mozgás, barátok, hobbi - versenytársa, hanem annak csak egy kis része.

Mindezek fényében, egyéni mérlegelés után érdemes eldönteni, vesz-e valaki a gyereknek digitális eszközt, azonban megfogalmazható, hogy jó, ha a minél később, annál jobb elve érvényesül e tekintetben. A digitális eszközökkel való ismerkedést érdemes minél későbbre halasztani, ugyanakkor nem kell tiltani, csupán az érettséggel arányosan, az adott gyermekre szabva bevezetni.

Hogyan érdemes kezelni a divatos vagy drága kívánságokat?

Amikor a gyerek azt mondja: „Mindenkinek van, én is akarom!”, akkor nem a tárgyat, hanem a valahová tartozás érzését kívánja. A szakértő szerint ilyenkor érdemes érdeklődni, és validálni az érzelmeit: „Értem, hogy nagyon szeretnéd ezt a Labubu-figurát, mert Petinek és Annának is van, és félsz, hogy kimaradsz, ha neked nincs.” Ez nem egyetértést, hanem megértést jelent, ami csökkenti a feszültséget. 

Ne mondj azonnal nemet, de igent se, tereld át a fókuszt a megoldás keresésére: „Ez egy drága játék. Beszéljük meg, hogyan kerülhetnénk közelebb ehhez a pénzhez. Talán félreteheted a zsebpénzed egy részét, vagy segíthetsz egy kis plusz házimunkában."

Érdemes alternatívákat tanítani a valahová tartozásra - „Ha a barátaid csak azért fogadnak be, mert van egy bizonyos játékod, az milyen barátság? Miért ne hívhatnád át őket hozzánk, hogy együtt készítsünk valami különlegest?” -, illetve erősíteni az egyéniségét, egyediségét, megdicsérve azon tulajdonságait, melyekért szeretik a barátai, legyen az a segítőkészsége, a kedvessége, a humora. Mutasd meg, hogy az értéke egyáltalán nem egy tárgyban rejlik.

Mit tegyél, ha más hozzátartozók máshogy állnak hozzá?

Teveliné Horváth Melinda szerint ez egy nagyon érzékeny téma, mely az adott kapcsolatokról is szól. Nagyon fontos előre megbeszélni az ajándékozás témáját, nyugodt hangnemben, nem kritizálva, hanem megmagyarázva a miérteket. „Nagyon hálásak vagyunk, hogy annyira szeretitek az unokátokat. Tudnátok segíteni abban, hogy...” Érdemes konkrét alternatívákat néven nevezni, felhívva a figyelmet arra, hogy így sokkal nagyobb örömet tudnak szerezni a gyereknek hosszútávon. Jó, ha közös frontot alkottok, például feltéve a kérdést, ők milyen értékeket szeretnének átadni neki.

Ha mégis adnak valamit, amivel nem értesz egyet, megoldás lehet, ha a gyerekkel közösen megállapított szabály érvényesül: „Nagyon kedves nagymamától, hogy ezt megvette. A mi szabályaink szerint ez egy különleges játék, amivel csak hétvégén játszhatsz.” A szülői következetesség a legfontosabb.

Ilyen a jó ajándék a pszichológus szerint

A szakember tökéletesen megfogalmazza a lényeget: a legjobb ajándékok nem a polcon porosodnak, hanem a gyermekben fejlődnek. Ilyen az idő és a figyelem, például közös program, sütögetés, kirándulás, egy esti társasjáték formájában, mely azt üzeni: „Veled szeretek lenni.” A közös élmények közös emlékké formálódva szintén hatalmas értéket képviselnek, legyen szó bérletről a színházba, uszodába vagy épp egy túráról egy érdekes helyre. 

Ha tárgyi ajándékról van szó, Teveliné Horváth Melinda szerint érdemes olyat választani, mely nem készterméket, hanem csak alkatrészt jelent, például festék, textilanyag, kövek, melyek lehetővé teszik, hogy a gyermek ne csak fogyasszon, hanem alkosson is. Szintén jó ajándék a könyv, melyben nem csak maga a történet, de a közös olvasás és a kapcsolódás is értékes, emellett olyan játékokat is bátran választhatnak a szülők, melyeket a gyermekkel együtt kell játszani - akár társasjátékot, akár sportjátékot -, ezek ugyanis szintén a kapcsolatteremtés eszközei.

Hogy tanítsd meg a gyereket, hogy értékelje, amije van?

Teveliné Horváth Melinda szerint a fenti kérdésben a szülő az elsődleges minta, ha például ő is folyamatosan új telefont, új ruhát vesz, miközben panaszkodik, hogy semmije sincs, a gyermek is ezt veszi majd át.

A pozitív minta átadása mellett segíthet, ha szülőként hangsúlyozod a nem anyagi értékeket, érdemes például nem kizárólag a gyermek eredményeit, de erőfeszítéseit is dicsérni, öleléssel, és annak elmondásával jutalmazni új játék helyett, hogy mennyire szereted.

Az esti rutin részévé lehet tenni az úgynevezett hálagyakorlatot is, melynek keretében mindenki elmondhat három dolgot, amiért aznap hálás volt, legyen az bármi, egy jó barát, egy finom ebéd, egy szép naplemente.

A tárgyi dolgok rendezése és eladományozása is jó példát állíthat a gyerek elé, épp ezért sokat segíthet, ha ő is részt vesz saját ruháinak, játékainak rendszerezésében. Ne legyen kényszer, de érdemes megkérdezni tőle, melyiket használja még, és melyiket adná oda szívesen egy rászoruló gyereknek - ez a nagylelkűség és az elengedés tekintetében is sok mindenre megtaníthatja.

Záró gondolatként szakértőnk kiemeli, hogy a tudatos ajándékvásárlás egyáltalán nem a megvonásról, hanem a lelki egészségbe való befektetésről szól. Az ugyanis a legnagyobb ajándék, ami egy gyermeknek adható, ha megtanulja, értéke önnönmagából fakad, a boldogság forrása pedig a kapcsolatokban, a kreativitásban és a belső békében rejlik, nem a polcon. Ne legyünk hát a tárgyak rabszolgái, hanem igyekezzünk szabaddá tenni gyermekeink lelkét.

Képek: Getty Images Hungary.

• karácsonyi ajándék
• gyerek
• gyereknevelés
• ajándék
• káros
• digitális
• pszichológus
• szakértő
• Karácsony