10 éven át elkábította feleségét, hogy idegen férfiak megerőszakolhassák – Az ORFK-t kérdeztük, mit tehet az áldozat

Tavaly mindenkit sokkolt a hír, hogy egy francia férfi, Dominique Pelicot éveken át gyógyszerekkel kábította el akkori feleségét, Gisele Pelicot-t, majd több tucat idegen férfi kezére adta, akik megerőszakolták a nőt. Az egykori férj semmilyen anyagi ellenszolgáltatást nem kért cserébe, csak azt, hogy jelen lehessen, és felvételeket készíthessen.

Az avignoni bíróság súlyos nemi erőszak miatt húsz év börtönbüntetésre ítélte az elkövetőt, akinek lánya, Caroline Darian És többé nem hívlak apának címmel írt megrázó könyvet a történtekről.

A Pelicot-ügy

Éveken át gyógyszerezte feleségét, hogy idegenek erőszakolhassák meg

Gisele Pelicot közel tíz éven át kapott a tudta nélkül nyugtatókat, altatókat a férjétől, melyeket általában a nő ételébe, italába kevert. Amíg felesége öntudatlan volt, idegen férfiakat hívott a házukba, hogy megerőszakolhassák a kiszolgáltatott asszonyt. Ehhez egy internetes társkeresőn keresett jelentkezőket.

Minderre úgy derült csak fény, hogy az elkövető egy plázában három nő szoknyája alá videózott, akik feljelentették, a rendőrség pedig átnézte az eszközeit, ezeken találták meg a felvételeket. Lányáról is találtak illetlen fotókat, de Caroline Darian azóta sem tudja, hogy ő is erőszak áldozata volt-e az évek során.

Gisele Pelicot-t legalább 200 alkalommal erőszakolták meg, átlagosan kéthetente egyszer, csaknem tíz éven keresztül. Lánya beszámolója szerint anyját több mint hetven férfi erőszakolta meg, közülük ötvenet sikerült bíróság elé állítani, és 46 vádlottat nemi erőszakban, kettőt erőszakoskodási kísérletben, további kettőt pedig szexuális zaklatásban találtak bűnösnek. Caroline leírta, hogy a kép csak utólag kezdett összeállni benne, közben semmit nem sejtettek.

Anyjának többször volt emlékezetkiesése, furcsán viselkedett a gyógyszerek miatt, de férje csak a fáradtságra és a stresszre fogta mindezt. Nem is gyanították, hogy a mintaapának tűnő Dominique Pelicot valójában egy erőszaktevő. Az áldozat lánya azóta nemcsak könyvet írt, de más, hasonló helyzetben lévő nőknek is segít.

Ugyanis a gyógyszeres visszaéléssel elkövetett szexuális erőszak gyakoribb, mint gondolnánk. Az ORFK-t kérdeztük erről, illetve arról, hogy mit tehetnek, hova fordulhatnak, és mire számíthatnak az áldozatok. ORFK Kommunikációs Szolgálatának válaszait változtatás nélkül közöljük.

Az ORFK válaszai és tanácsai

- Vannak-e arról adatok, hogy körülbelül mennyi gyógyszeres visszaéléssel elkövetett szexuális erőszak történik Magyarországon? Hány hasonló esetet regisztráltak az utóbbi években?

A kérdésében foglaltaknak megfeleltethető statisztikai kimutatással nem rendelkezünk.

- Mit tehet, aki azt gyanítja, hogy áldozat?

Minél hamarabb tegyen feljelentést. A feljelentés bárkit megillető jogosultság, amelyet megtehet jogi- és természetes személy is.

Fontos, hogy minél előbb történjen meg a feljelentés; a rendőrség azt minden esetben tartalma szerint bírálja el, így annak formája, beérkezésének módja nem befolyásoló tényező.

Személyesen bármely rendőri szervnél meg lehet tenni, a rendőrség feladata az, hogy a feljelentést az illetékes és hatáskörrel rendelkező szervhez továbbítsa.

Ugyanakkor a feljelentés előterjesztésekor célszerűségből és a hatékony ügyintézés előmozdítása érdekében közvetlenül a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező nyomozó hatóságot javasolt felkeresni. Ennek megállapításához segítségül szolgálhatnak az alább közölt internetes elérhetőségek: 

• rendőrség: https://www.police.hu/ugyintezes
• ügyészség: https://ugyeszseg.hu/elerhetosegek/ugyeszsegek/

Lehetőség van online, így Ügyfélkapun keresztül vagy e-mailben is megtenni a feljelentést, valamint a postai út is rendelkezésre áll. Ügyfélkapun keresztül a feljelentés előterjesztésére szolgáló, IN-100016 azonosítóval ellátott űrlap a Rendőrség elektronikus ügyintézési felületén, a Bűnügyi szakterület menü Bűnügyi ügyintézés bűncselekményekre vonatkozó almenüpontban található, amely itt érhető el. A részletes ügyféltájékoztatót pedig itt találja.

A feljelentést meg lehet tenni névvel és név nélkül is.

Névvel történő feljelentés esetén a feljelentőnek meg kell adnia személyes adatait, mint például a teljes nevét, lakcímét, esetlegesen elérhetőségeit. Ez lehetővé teszi a hatóságok számára, hogy közvetlen kapcsolatot tartson fenn a feljelentővel, ami elősegítheti a bűncselekmény kivizsgálását és a további információk gyűjtését. A névvel történő feljelentés emellett biztosítja, hogy a feljelentő személyesen is részt vesz a nyomozásban, például tanúkénti meghallgatásokon, vagy szükség esetén további információkat szolgáltathat.

Névtelen feljelentés során a feljelentő nem fedi fel személyazonosságát. Ez a lehetőség főleg azoknak biztosít védelmet, akik félnek a lehetséges következményektől, például zaklatástól vagy megtorlástól, ha a feljelentett személy vagy csoport tudomást szerez a feljelentő kilétéről. A névtelenség azonban megnehezítheti a nyomozást, mivel a hatóságoknak kevesebb információ áll rendelkezésre a bűncselekmény részleteivel kapcsolatban, és nem tudnak közvetlenül kapcsolatba lépni a feljelentővel, további információk vagy részletek érdekében.

Az mind a névvel, mind a név nélkül történő feljelentések esetében fontos, hogy részletesen ismertetni kell az eseményeket, és minden rendelkezésre álló információt meg kell osztani a hatóságokkal, minél pontosabb és részletesebb adatokat adjon át a hatóságoknak, beleértve a birtokában álló bizonyítékokat, vagy azok feltalálásának helyét.

Lehetőség van a Telefontanú rendszer használatával is feljelentés tenni, amely program azon állampolgároknak nyújt lehetőséget, akik információval rendelkeznek a már megtörtént vagy tervezett bűncselekményekről, bűnelkövetőkről, körözött személyek tartózkodási helyéről, de valamely méltányolható okból nem kívánnak a rendőrséghez fordulni, személyazonosságukat a hatóság előtt felfedni.

A 06-80-555-111-es ingyenes zöldszámon a nap 24 órájában fogadják a Budapesti Rendőr-főkapitányság munkatársai a bejelentéseket.

A bejelentéseket névtelenül tehetik meg; a hívások fogadásakor a rendőrség készülékei a hívószámot nem jelzik ki, hangfelvétel a beszélgetésekről nem készül. Kollégáinknak bűnügyi szempontból fontos adatokra van szükségük, ezért irányított beszélgetés keretében a bejelentőnek kérdéseket tesznek fel (hol, ki/kik, milyen bűncselekményt követtek el, esetleges személyi vagy tárgyi bizonyítékok holléte stb.), amelyek megválaszolása a nyomozás sikerességéhez járulhat hozzá.

A névtelenség azonban nem jelenti azt, hogy a bejelentő e mögé bújva bűncselekményt követhet el. Például a közveszéllyel fenyegetés (pl. robbantás), vagy súlyos bűncselekmény elkövetése esetében a hatóság félrevezetése bűncselekményi kategória, ezen esetekben a nyomozó hatóságok, illetve a nyomozó ügyészségek eljárást kezdeményeznek a bejelentő azonosítása és felelősségre vonása érdekében.

Azt, hogy a feljelentő számára melyik a leghatékonyabb módja a feljelentésnek a fentiek közül, azt minden egyes ügyben neki szükséges mérlegelni. Bármelyik utat is választja, mindig a lehető rövidebb időn belül és a legtöbb információt ossza meg a hatósággal. Fontos azonban, hogy amennyiben azonnali rendőri intézkedést igénylő esetet kíván bejelenteni, azt személyesen a legközelebbi rendőrkapitányságon vagy az ingyenesen hívható 112 segélyhívó számon tegye meg!

- Hogyan, mivel készüljön az áldozat, mielőtt a rendőrségre megy feljelentést tenni? Mire számíthat, aki ezzel a gyanúval megy feljelentést tenni a rendőrségre? Hogy zajlik a folyamat, van-e erre protokoll?

A büntetőeljárás a nyomozással indul, amelynek két szakasza van: a felderítés és a vizsgálat. A felderítés célja annak tisztázása, hogy valóban történt-e bűncselekmény, és ki az elkövetője. A szükséges adatok összegyűjtését követően sor kerülhet a gyanúsításra, amelyet a vizsgálat követ. Ennek célja a bizonyítékok összegyűjtése.

A nyomozás során minden tárgyi bizonyítékot felkutatnak és lefoglalnak kollégáink, majd azt követően azok értékelése és vizsgálata is megtörténik. Ha mindehhez speciális szakértelemre van szükség, akkor igazságügyi szakértőt rendel ki a nyomozó hatóság. A fentiekkel párhuzamosan tanúként hallgatnak ki mindenkit, aki a cselekménnyel kapcsolatban információval rendelkezhet.

A sértettet is tanúként hallgatják ki, orvosi vizsgálatát rendelhetik el, vagy vizsgálatára igazságügyi pszichológus szakértőt rendelnek ki, aki vizsgálja, hogy az általa elmondottak milyen hatással voltak rá, valamint azok saját élményből táplálkoznak-e, élményszerűek-e.

Amennyiben a beszerzett személyi és tárgyi bizonyítékok értékelésének eredményeként kialakított, konkrét személyt terhelő meggyőződés a bűncselekmény elkövetésének megalapozott gyanúját támasztja alá, a gyanúsítható személyt gyanúsítottként hallgatják ki.

Vele kapcsolatban kényszerintézkedést rendelhetnek el, így a bűncselekmény jellemzőin alapulva bűnügyi őrizetbe vehetik, kutatást végezhetnek nála és lefoglalhatják a nála talált bizonyítékokat.

A gyanúsított igazságügyi pszichológus, avagy elme szakértői vizsgálatára is sor kerülhet.

A gyanúsított és védője védekezése során indítványozhat eljárási cselekményeket, így például további tanúk kihallgatását, szakértő kirendelését. Fontos az is, hogy a nyomozás során a tanúvallomásokban, vagy a gyanúsított által elmondottakban, illetve esetlegesen a szakértői vélemények kapcsán felmerülő ellentéteket tisztázni kell, ennek módja lehet pl.: a szembesítés.

Gyermeket, mint különleges bánásmódot igénylő személyt felnőtt elkövetővel nem szembesít a nyomozó hatóság, ilyenkor elétárjuk a másik vallomását, így próbáljuk meg tisztázni az ellentmondást.

Amennyiben minden fellelhető személyi és tárgyi bizonyíték beszerzésre került, az eljáró nyomozó hatóság értékeli azokat. A nyomozás eredménye vagy az eljárás megszüntetése, vagy a vádemelés. A büntetőügyek döntő többségében az ügyészség emel vádat, mert az ügyészség a közvádló.

- Ha valaki ilyen esetet jelent, megvizsgálják-e a gyanúsított eszközeit bizonyítékokért?

A nyomozás során minden személyi és tárgyi bizonyítékot beszerez az eljáró nyomozó hatóság, valamint kutatást rendelhet el a gyanúsítottnál. A kutatás során a nyomozó hatóság a kényszerintézkedéssel érintett személy házát, lakását, egyéb helyiségét, az azokhoz tartozó bekerített helyet, valamint az ott elhelyezett járművet átkutatja, illetve a számítástechnikai rendszert vagy ilyen rendszer útján rögzített adatokat tartalmazó adathordozót átvizsgálja. A házkutatás nem csak a terhelttel, hanem bárkivel szemben alkalmazható.

- Van-e protokoll arra, hogyan kell eljárni, ha egy áldozat csak napokkal vagy hónapokkal később jelenti be az esetet, mert csak akkor válik számára világossá, mi történt?

Minden nyomozást az ügy egyedi körülményeire figyelemmel folytat le a rendőrség.

- Indítanak-e nyomozást akkor is, ha már nincs kimutatható mértékű szer a vérében?

Igen, mivel más, közvetett bizonyítékok beszerzésével sikeres lehet a bizonyítás.

- A Pelicot-ügyben úgy derült fény a férj tetteire, hogy három nő feljelentést tett a rendőrségen azért, mert a szoknyájuk alá videózott egy bevásárlóközpontban, és ezután vizsgálták meg a férfi telefonját, számítógépét, ezeken találtak bizonyítékokat. Magyarországon hogy zajlik egy ilyen folyamat? Mi a protokoll, ha hasonló bejelentéssel érkezne egy nő, vagyis azzal, hogy egy férfi egy nyilvános helyen videózott a szoknyája alá?

Minden nyomozást az ügy egyedi körülményeire figyelemmel folytat le a rendőrség.

- Tovább irányítja-e a rendőrség az áldozatokat pszichiáterhez vagy más támogató szervezethez? Milyen támogatást kapnak az áldozatok? Milyen pszichológiai támogatás áll az áldozatok rendelkezésére a nyomozás ideje alatt?

A rendőrség az intézkedés vagy első eljárási cselekmény alkalmával tájékoztatja a sértettet az áldozatsegítés lehetőségeiről, illetve átadja az áldozatsegítő szolgálat tájékoztatóját.

Amennyiben az eljárás tárgyát képező cselekmény a bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről szóló 2005. évi CXXXV. törvény (a továbbiakban: Ást.) 43/A. § (1) bekezdésében felsorol bűncselekménynek valamelyikének minősül, lehetőség nyílik az áldozat közvetlen elérésére is. Ebben az esetben – ha a sértett személyesen tesz feljelentést, akkor a feljelentés megtételekor, egyébként az első tanúkihallgatásakor – a nyomozó hatóság tájékoztatja a sértettet arról, hogy amennyiben nem ellenzi, személyes adatait a közvetlen kapcsolatfelvétel céljából továbbítják az áldozatsegítő szolgálat részére.

Az Áldozatsegítő Központok munkatársai két munkanapon belül felveszik az áldozattal a kapcsolatot, és az Ást. 26/B. §-a alapján – többek között – érzelmi segítséget is biztosítanak számára, amelynek részét képezi a pszichológiai szolgáltatás is.

- Van-e a rendőrségnek célzott tájékoztató kampánya a tudatmódosító szerekkel, gyógyszerekkel elkövetett szexuális bűncselekményekről?

A rendőrség nem rendelkezik kifejezetten ilyen jellegű kampánnyal, ugyanakkor – például a fesztiválszezon alkalmával – kiemelt figyelmet fordítunk azon bűnmegelőzési üzeneteink minél szélesebb körben történő közvetítésére, amelyek arról szólnak, hogyan kerülhető el, hogy bárki (ilyen jellegű vagy más) bűncselekmény áldozatává váljon. Ezzel kapcsolatban ajánljuk szíves figyelmébe honlapunkat , illetve közösségi platformjainkat – Facebook , Instagram , TikTok –, ahol rendszeresen közzéteszünk hasonló tartalmakat.

- Milyen konkrét bűncselekménynek minősül, ha valaki gyógyszerrel vagy bódító szerrel követ el szexuális erőszakot? Milyen büntetésre számíthat, ha bizonyítást nyer a bűncselekmény?

A Büntető Törvénykönyv 2012. évi C. törvény XIX. fejezet

A nemi élet szabadsága és a nemi erkölcs elleni bűncslekmények jogsértései

vonatkoznak a fenti kérdéskörre. Minden nyomozást az ügy egyedi körülményeire figyelemmel folytat le, és minősít be a rendőrség.

Képek: Getty Images Hungary.

• szexuális erőszak
• gyógyszer
• pelicot ügy
• orfk
• exkluzív
• interjú
• rendőrség
• nők elleni bűncselekmények
• nők elleni erőszak
• Lélek&Test