Magyarázza a kormány a bizonyítványt

Az ellenzék részéről sok kritika érte a kormány kezdeményezését, mely során 12 pontos kérdőívet küldenek ki a lakosságnak a készülő alkotmányról. A képviselők azt kifogásolták, hogy a kérdések homályosak, nem lehet megérteni őket.

Lapunk megkereste a Fidesz-frakciót, hogy a Blikk számításai szerint egymilliárd forintba kerülő kérdőív valóban félreérhető és homályos kérdéseit magyarázzák meg. A frakció négyoldalas levélben válaszolt, melyben pontról pontra végigmennek a problémás kérdéseken.

A válaszokból több dolog kiderül, míg más továbbra is homályban marad. Nem tudni például, hogy mit értenek a "nemzeti vagyon", illetve a "Kárpát-medence természeti sokfélesége" alatt, ahogy nem tisztázott az sem, hogy a frakció szerint melyek a gyermekvállalás költségei.

Az viszont a válaszokból kiderül, hogy az állam eladósodását hogyan korlátozná az új alaptörvény, ahogy az is, hogyan fejeznék ki "a határon túl élő magyarsággal való nemzeti összetartozás értékét". Íme, a részletek!

Az új alkotmány csak az állampolgári jogokat vagy a kötelezettségeket is deklarálja-e?

De melyek ezek a kötelezettségek? Mit értenek az alatt, hogy az új alkotmány a kötelezettségeket is deklarálja-e? Miért van erre szükség?

A frakció közölte, e kérdést azért tennék fel, mert kíváncsiak arra, hogy az emberekben mennyiben él a közösségi léttel együtt járó felelősség érzet (sic!).

- Az alkotmányos kötelezettségek alkotmányos szintű elhagyása az individualista társadalmi felfogást erősítené, míg azok alkotmányban való rögzítése a közösségben való gondolkodást is szimbolizálhatja. A választás lehetősége ebben rejlik - magyarázta a frakció.

Arra a kérdésünkre pedig, hogy melyek ezek a kötelezettségek, közölték: a haza védelme, a közterhekhez való hozzájárulás, illetve a tankötelezettség.

Az új alkotmány korlátozza-e az állam eladósodását?

De mit értenek "az állam eladósodása" alatt? Az államháztartási hiányt? És hogy tudná azt korlátozni az új alkotmány?

A frakció közölte: jelenleg Magyarország egyik legnagyobb problémája az államadósság, "melyet az előző szocialista-liberális kormányzat felelőtlen gazdaságpolitikája okozott".

A kérdés pedig arra irányul, hogy az állampolgárok igénylik-e, hogy alkotmányos garanciája legyen annak, hogy Magyarországot még egyszer ne sodorhassa senki ilyen helyzetbe.

Ha erre a kérdésre igent mondasz, akkor a jövőben a központi költségvetés végrehajtása során a kormány az állam nevében nem vehetne fel olyan kölcsönt és nem vállalhatna olyan pénzügyi kötelezettséget, amely azt eredményezné, hogy az államadósság szintje meghaladja a megelőző naptári év bruttó hazai terméke értékének felét.

Az új alkotmány vegyen-e védelem alá olyan közös értékeket, mint a család, a munka, az otthon, a rend és az egészség?

De az alkotmány hogy tudná védelem alá venni a rendet vagy a családot? Milyen formában venné védelem alá?

E kérdéssel kapcsolatban a frakció homályos választ adott, csupán annyit közölt, hogy akárcsak az első kérdésnél, ebben az esetben is egy értékválasztásról van szó.

- Amennyiben a magyar állampolgárok legtöbbje úgy gondolja, hogy a család a legalapvetőbb és legtermészetesebb közösség számukra, akkor annak intézményét alkotmányos védelem alá kell vennünk. Ez a gyakorlatban azt az állami kötelezettséget eredményezi, hogy társadalompolitikai intézkedésekkel valósul meg. Ugyancsak, ha a kérdéseket megválaszolók úgy gondolják, hogy a megújuló Magyarországnak a munka és a rend értékein kell alapulnia, akkor ezt az új alkotmánynak is tükröznie kell - írta válaszában a frakció.

Engedje-e az új alkotmány a gyermeknevelés költségeinek megadóztatását, vagy sem?

De mire gondolnak, amikor a "gyereknevelés költségeit" említik? Mely kiadások tartoznak ebbe a kategóriába?

Arra, hogy mely költségek a gyermeknevelés költségei, a frakció nem adott választ, ellenben azt megtudhattuk, hogy a kérdés mire irányul.

Eszerint ezzel a kérdéssel Magyarország demográfiai problémáira akarják felhívni a figyelmet, az alkotmányban pedig azt rögzítenék, hogy "a gyermeket nevelők esetében a közös szükségletek fedezéséhez való hozzájárulás mértékét a gyermeknevelés kiadásainak figyelembevételével kell megállapítani". Hogy ez pontosan mit jelent, az a frakció válaszból ugyancsak nem derült ki.

Az új alaptörvény vállaljon-e kötelezettséget a jövő nemzedékek után?

De mit értenek "a jövő nemzedékek utáni kötelezettségvállalás alatt"? Az új alkotmány milyen módon tudna kötelezettséget vállalni a jövő nemzedékek után?

A válasz szerint "vannak természeti erőforrások, melyek életünkben még talán elegendőnek bizonyulnak, azonban lehet, hogy unokáink életvitelünknek köszönhetően már nem részesülhetnek a javakból".

Ha pedig az emberek úgy gondolják, hogy alkotmányszinten állampolgári kötelezettség az erőforrásokkal való ésszerű gazdálkodás, akkor az új alkotmány deklarálni fogja, hogy a természeti erőforrások megőrzése mindenki kötelessége a jövő nemzedékek számára.

Az új alkotmány fejezze-e ki a határon túl élő magyarsággal való nemzeti összetartozás értékét?

Hogyan, milyen formában fejezné ki ezt az értéket a dokumentum?

A válasz szerint, ha az emberek úgy gondolják, hogy a határon túl élő magyarsággal való nemzeti összetartozás érték, akkor az "új alkotmányunkban meg kell fogalmazni, hogy Magyarország a nemzeti összetartozás eszméjétől vezérelve felelősséget visel a határain túl élő magyarok sorsáért, elősegíti közösségeik fennmaradását és fejlődését, támogatja magyarságuk megőrzésére irányuló törekvéseiket, előmozdítja egymással és Magyarországgal való kapcsolattartásukat".

Az új alaptörvény védje-e a Kárpát-medence természeti sokféleségét?

De mit értenek a "Kárpát-medence természeti sokfélesége" alatt? És hogyan tudná ezt védeni az alaptörvény?

A frakció e kérdéseinkre kitérő választ adott. Csupán annyit közöltek: "a biológiai sokféleség, valamint a kulturális értékek a nemzet közös örökségét képezik. Egy nemzet kultúrájának és önazonosságának ez is része."

Az új alkotmány védje-e fokozottan a nemzeti vagyont?

De mi számít nemzeti vagyonnak? Mi tartozik ebbe a körbe?

A válaszból ez esetben sem derül ki, hogy mire is vonatkozik a kérdés, a frakció nem tudta megmondani, hogy mit ért "nemzeti vagyon" alatt, csupán annyit közölt, hogy a nemzeti vagyon pontos körét külön, sarkalatos törvényben kell meghatározni.

A nemzeti vagyon fokozott szintű alkotmányos védelmét pedig "az állami vagyonnal egyéni érdekek mentén való múltbéli gazdálkodás" indokolhatja.

A frakció mindemellett hangsúlyozta: valamely alapjog vagy intézmény alkotmányos védelme azt is jelenti, hogy a deklaráltak lényeges tartalmát törvény nem korlátozhatja, illetve tényleges érvényesülésüket az államnak aktív fellépéssel kell segíteni.

Mit kell tenned a kérdőívvel?

Ha megkaptad a kérdőívet, akkor két hét áll rendelkezésedre, hogy azt visszajuttasd, a postaköltségért nem kell fizetned. A kérdőíven igennel vagy nemmel kell felelned, ugyanakkor lehetőséged van arra is, hogy röviden kifejtsd a véleményed. Ezt a dokumentum végén teheted meg.

• kormány
• fidesz
• belföld
• Terasz