Minden idők legokosabb gyereke szomorú sorsra jutott: William James Sidis 11 évesen már a Harvardon tanult

Mozart, Picasso vagy éppen Neumann János nevét világszerte ismerik. Tudjuk, hogy csodagyerekként kezdték művészi vagy tudományos pályafutásukat.

William James Sidis neve azonban keveseknek ismerős, pedig az ukrán bevándorlók New Yorkban született gyermeke alig 11 évesen már a Harvard diákja volt.

William James Sidis, a csodagyerek

William James Sidis 1898. április 1-jén született New Yorkban. Apja Boris Sidis orvos és pszichológus doktor volt, aki zsidó származása miatt menekült az Egyesült Államokba 1887-ben. Anyja, Sarah Mandelbaum ugyancsak ukrán zsidó család gyermekeként a Bostoni Egyetem orvostudományi karán végzett 1897-ben. Egy évvel később azonban megszületett fia, William James, Sarah pedig orvosi ambícióit feladta, hogy fiából intellektuális nagyságot neveljen.

A kisfiú kiemelkedő észbeli képességei ugyanis hamar megmutatkoztak. 18 hónapos korában már olvasott, nyolcéves korára pedig folyékonyan beszélt nyolc nyelven - latinul, görögül, franciául, oroszul, németül, héberül, törökül és örményül -, és kitalált egy másikat, amelyet Vendergoodnak nevezett. Szülei sokat foglalkoztak vele, de nagyrészt a kognitív területek fejlesztésére koncentráltak, anyja gyakran mesélt görög mondákat a fiának. Apjának unortodox elképzelései voltak a gyereknevelésről, így mindazok a dolgok, melyek egy gyerek egészséges fejlődéséhez szükségesek - játék, sok mozgás - nem képezte a mindennapok részét a Sidis családban.

Az általános iskolával és a középiskolával viszonylag gyorsan végzett, kilencéves volt, amikor először jelentkezett a Harvardra. Ekkor még nem vették fel fiatal kora miatt, két évvel később, 11 évesen azonban már igen. 16 évesen cum laude végzett a Harvardon, ezzel 16 évesen ő lett az egyetem legfiatalabb diplomása.

Elsősorban a nyelvek és a matematika érdekelte, minden idejét a tudományoknak szentelte. Az egyetemen azonban nem szerzett barátokat, sok bántás érte társaitól. És ezt a helyzetet a rá irányuló fokozott médiafigyelem csak tovább rontotta.

Diplomázását követően a Rice Egyetem matematikaprofesszora lett - bár más források szerint csak asszisztensi állást kapott. Itt azonban alig nyolc hónapon át dolgozott, mert fiatal kora és különc természete miatt a diákok céltáblájává vált. Ezt követően visszament Bostonba, hogy elkezdje a Harvard jogi karát - ám ezt végül nem fejezte be.

Boldogtalan felnőttkora

Nyíltan pacifista nézeteket vallott, 1919 májusában részt vett egy szocialista, háborúellenes tüntetésben, ahol megütött egy rendőrt, melynek következtében letartóztatták. William James Sidis 18 hónapot kapott, ám apja elintézte, hogy ne kelljen börtönbe vonulnia. Helyette egy New Hampshire-i szanatóriumban helyezték el - egy évet töltött itt.

Élete során számos könyvet írt - mind saját neve alatt, mind pedig álnéven -, egyik igen figyelemreméltó darabja ezeknek egy 1925-ben kiadott kötet a kozmológiáról, melyben 14 évvel Chandrasekhar előtt megjósolta a fekete lyukakat. Ugyanakkor egyre jobban befelé fordult, a nyilvánosságtól elzárkózott, a harmincas évek elejétől pedig több olyan állása is volt, mely nem igényelt az ő kvalitásainak megfelelő szellemi képességeket - például könyvelőként is dolgozott.

Az IQ-ja rendkívül magas volt: bár hivatalosan nem nyert megerősítést, de egyesek szerint 250-300 közötti volt. Csak összehasonlításképp: Albert Einsteiné és Stephen W. Hawkingé 160-as volt. Felnőttként körülbelül 25 nyelven és dialektusban beszélt. Bár életének számos eseménye bizonyítható, ám tény, hogy sok róla szóló történetet mítoszok és féligazságok öveznek: halála után testvére, Helena például állította, hogy a világ összes nyelvét beszélte.

Az egyetlen nő, akit Sidis valaha szeretett, egy ír szocialista aktivistatársa, Martha Foley volt. A nő derűs és szenvedélyes természete, valamint a tény, hogy ugyanazon eszmék iránt vonzódtak, lángra lobbantotta a szívét. Kapcsolatuk azonban plátói maradt: Sidis csak a fejével tudott szeretni, egész életében elutasította a szexet. Martha végül 1930-ban máshoz ment feleségül.

William James Sidis alig 46 évet élt, 1944-ben agyvérzésben hunyt el. A csodagyerek fájdalmasan rövid, különös sorsáról életrajzírója, Amy Wallace - mintegy tanulságképpen - írja The Prodigy című könyvében:

- William James Sidis nem az első, és sajnos nem is az utolsó gyermek, akiből szülei trófeát csinálnak. Végtelenül szomorú, hogy az az öröm, amit kifinomult elméjének köszönhetően élete során megélhetett volna, sajnos soha nem adatott meg neki.

Híres magyar nők a történelemben

Ki védte Munkács várát? Ki volt a „nemzet csalogánya” vagy éppen az első női országgyűlési képviselő? Válaszolj a kérdésekre, és tedd próbára a tudásodat!

(Borító- és ajánlókép: Wikipedia.)

• harvard
• zseni
• történet
• Gyerek