Ez marad a babából az anyai testben a terhesség után – Megdöbbentő tudományos tény

A fetomaternáis mikrochimerizmus vagyis magzati mikrokimérizmus nevű jelenség lényege, hogy a terhesség kilenc hónapja alatt a fejlődő magzat sejtjei az anya testébe áramlanak. Ezen folyamat eredményeképpen akár évtizedek múltán is kimutathatók az anya testéből a baba sejtjei.

Magzati mikrokimérizmus

A magzati sejtek átvándorlása az anyai szervezetbe a megtermékenyítést követő 4- 5. héten kezdődik el és a várandósság alatt, illetve a szülés során is folytatódik. Tehát még a terhesség korai szakaszában bekövetkező vetélések is nyomot hagynak maguk után: az embrióból, aki az első trimeszter során elköszönt, maradnak sejtek az anyai szervezetben.

A mikrokimerizmus során az anya a magzatától kap sejteket, és az anyai sejtek is bejutnak a magzati szövetekbe, ahol hatással lehetnek az agy és az immunrendszer fejlődésére. A tudósok találtak már magzati sejteket anyai vesében, májban, lépben, tüdőben, szívben és agyban is. Bár ezeknek a kiméra sejteknek a szám a szülést követően csökken, ám kis számban évtizedekig megmaradhatnak.

Magzati sejteket találtak már kutatók császármetszést követően az anyai hegszövetben, melyről azt feltételezik, hogy szerepet játszhatnak a gyógyulásban és a szövetek regenerálódásában. De megfigyelték őket Hashimoto-kórban szenvedő nők pajzsmirigyében is, ami a magzati mikrokimerizmus és az autoimmun betegség közötti összefüggésre utal. Ezen kívül felbukkantak már tüdő-, bőr-, méhnyak- és emlőrákokban, melynek nyomán a kutatók különféle hipotéziseket állítanak fel, miszerint ezek a sejtek daganatellenes hatást fejtenek ki az angiogenezis vagy más szöveti növekedési formák elősegítésével.

A mikrokimerizmusnak - vagyis amikor kisszámú sejt genetikailag eltér a szervezet többi részétől - van más módja is, például vérátömlesztés vagy szerátültetés. 

A magzati mikrokimérizmus tudományos haszna

Tény, hogy a magzati sejtek szerepét az anyai szervezetben még a szakemberek sem pontosan ismerik, ugyanakkor a magzati mikrokimerizmus lehetőséget ad a tudósoknak arra is, hogy alapvető kérdésekre válaszoljanak az emberi immunológiával kapcsolatban.

Petra Arck, a Hamburg-Eppendorf Egyetemi Orvosi Központ anyai és magzati immunitás kutatója szerint: „Maga a terhesség az immuntolerancia csodálatos természetes kísérlete.”

A magzati mikrokimerizmus megértése nem csupán az anyák szempontjából lényeges, hanem azért is, mert ha a kutatók rájönnek, hogyan alakít ki az anya immunrendszere hosszú távú toleranciát ezekkel a sajátjaitól genetikailag eltérő sejtekkel szemben, az új terápiás stratégiák megalkotását teszi lehetővé. Segíthetnek például az autoimmun betegségek kezelésében, illetve abban is, hogyan lehetnek sikeresebbek a szerv transzplantációk a jövőben - a gazdaszervezet immunrendszere miként tudja jobban tolerálni az átültetett szervet.

És persze túl a tudományos eredményeken, a magzati mikrokimérizmus ismeretében talán az olyan lelki működések, mint az anyai megérzés is könnyebben érthetővé válnak. Hiszen a fetomaternáis mikrochimerizmus eredményeképpen anya és gyermeke láthatatlan módon kapcsolódnak össze egy egész életre. A magzati sejtek örökre bírják magukat az anya biológiai működésébe.

(Képek: Getty Images Hungary)

• terhesség
• tudomány
• vetélés
• sejtek
• Gyerek