Ha a gyerek magában beszél

Tényleg ártalmatlan?

Lassú fejlődés, koncentrációhiány, hiperaktivitás - a szülőben ezek gyanúja is felmerülhet.

Dilemma - Izgalmas témák, különböző nézőpontok a Femina új podcastjében.
Sóbors
Ez is érdekelhet
Retikül
Top olvasott cikkek

Három- és hatéves kora között számos csemetével megesik kisebb-nagyobb rendszerességgel, hogy képzeletbeli személyekhez, tárgyakhoz, netán saját magához beszél, esetleg hosszasan diskurál telefonon, holott a vonal másik végén nincs senki.

A jelenség láttán a szülő elbizonytalanodhat, netán egyenesen azt gondolja, hogy valami nincs egészen rendben a kicsivel - különösen, ha az hónapok vagy akár évek elteltével sem mutat hajlandóságot arra, hogy felhagyjon különös szokásával. Más papák és mamák viszont úgy tartják, az efféle megnyilvánulások természetes velejárói a kisgyerekkornak, és a lurkó előbb-utóbb magától kinövi őket. Tudd meg, mi az igazság!

Teremtő képzelet

Az, ha a gyerek valamiféle láthatatlan szereplőhöz vagy a játékaihoz beszél, valójában nem más, mint fantáziajáték. A kicsi, miközben nő és okosodik, újabb és újabb képességeit fedezi fel. Így többek között megtapasztalja azt is, hogy képzelete révén teremteni tud, azaz kitalálhat figurákat, illetve az élettelen tárgyakat emberi tulajdonságokkal ruházhatja fel.

Innen pedig már csak egy lépés a velük való kommunikáció, ami a kívülálló számára kissé talán ijesztő monológnak tűnhet. Ráadásul ezt a fajta párbeszédet a gyerkőc oly módon alakíthatja, hogy a végkifejlet számára a lehető legélvezetesebb legyen.

Mindez a szakemberek szerint természetes velejárója a fejlődésnek. A fantáziajátékokra legfőképpen azért van szüksége a porontynak, mert ilyenkor saját magára oszthatja az irányító szerepet.

Ezzel pedig a lehető legegészségesebb módon ellensúlyozhatja, hogy egyébként - már csak korából adódóan is - jellemzően ő az, akinek engedelmeskednie kell másoknak. Mindemellett a fantáziajátékok lehetőséget kínálnak a kiszelepelésre is.

A gyerekek 15 legkedvesebb szórakozása

Nézegess képeket!

Elolvasom

A láthatatlan figurák vagy a megelevenedett tárgyak ugyanis nemritkán rossz fát tesznek a tűzre, vagy csúnyán beszélnek, amivel a gyerek áttételes módon juttatja kifejezésre azokat az indulatait, melyeket egyébként nem tudna a környezete által is tolerálható módon levezetni.

Ha magát utasítja

A szülő szemében nem kevésbé ijesztő lehet az is, ha gyermeke különböző cselekedetekre utasítja magát - nemritkán az elmaradott fejlődés, a koncentrációhiány vagy a hiperaktivitás gyanúja is felmerül.

Lev Szemjonovics Vigotszkij orosz-szovjet pszichológus - akire a mai napig előszeretettel hivatkozik számos szakember - azonban már a múlt század első felében rámutatott: minden gyereknek minden életszakaszában vannak olyan feladatai, melyeket már meg tud oldani, illetve olyanok, melyek még előtte állnak. A kettő között van egy sáv, a kifejlődőben lévő képesség zónája, amit a kicsi csak felnőtt segítségével tud kibontakoztatni - például a szülő vagy az óvónő utasítást ad arra vonatkozóan, hogy a lurkónak mit kell tennie, majd javaslatokat tesz a kivitelezésre. A gyerek monológjaiba beépülnek ezek a szavak, mondatok, ezért, ha ugyanazt a feladatot önállóan végzi, akkor utasításokat, megoldási javaslatokat és emlékeztető információkat tud adni magának.

Amikor porontyod küszködik egy feladattal, például először veszi fel a cipőjét egyedül, elképzelhető, hogy visszahallod tőle az ismerős mondatot: „Ne menj ki mezítláb, keressük meg a cipődet!”

Aztán, ahogy egyre biztosabb lesz abban, hogy egyedül is megbirkózik a dologgal, a beszédében is csak egy-egy utasítás marad a legnehezebbnek ítélt részletek számára, a hosszú mondatok lassan elkopnak. Végül úgy is gondolhat a legfontosabb szavakra, hogy nem ejti ki őket.

A magában beszélés mindig elővehető

Ugyanígy lesz a magában beszélésből alig hallható mormolás, majd pedig belső beszéd, amit már egyáltalán nem önt szavakba. A magában beszélés azonban mindig elővehető - a nagyobb gyerekek is visszatérnek olykor hozzá.

A változókorról tabuk nélkül - Hogyan küzdj meg az életközepi válsággal nőként?

Iványi Orsolya, a menopauzaedukáció egyik legnagyobb hazai szószólója, tabuk nélkül beszél a változókor testi-lelki kihívásairól, és arról, hogyan élhetjük meg ezt az időszakot, mint új kezdetet. A Femina Klub novemberi előadásán hasznos tanácsokat kaphatsz az életközepi krízisek kezelésére, és megtudhatod, hogyan értelmezhetjük újra önmagunkat, karrierünket és kapcsolatrendszerünket.

További részletek: feminaklub.hu/

Használd az „IVANYI” kuponkódot, és 20% kedvezménnyel vásárolhatod meg a jegyed!

Jegyek kizárólag online érhetőek el, korlátozott számban.

Időpont: 2024. november 27. 18 óra

Helyszín: MOM Kulturális Központ

Promóció

Sőt, velünk, felnőttekkel is előfordul ilyesmi, ha kihívást jelentő feladattal küzdünk, vagy érthetetlennek tűnő írásos anyaggal találjuk szemben magukat. Ilyenkor magunkban beszélve próbáljuk megérteni a dolgokat, bátorítani magunkat, illetve megkeresni a megoldást - és sem nekünk, sem a körülöttünk lévőknek nem jut eszébe pszichológus után kiáltani.

Cikkünk Penelope Leach Picik és kicsik című könyve segítségével íródott.

Napjainkban a szülőknek újra és újra át kell gondolniuk, hogyan alakítható ki az egyensúly munka és otthonlét, nők és férfiak, anyák és apák között. A könyv­ kifejezetten a kisbaba és a kisgyerek szemszögéből íródott, és azt tekinti át, mi megy végbe a gyermekben születése pillanatától kezdve egészen addig, amíg átlép az iskola tágabb világába. Tárgyalja az összes testi, lelki, szellemi problémát, tudományosan megalapozott gyakorlati tanácsokat nyújt, helyes szemléletre nevel és gondolkodni tanít.

Kiadja a Park Kiadó.
Ára: 8900 forint.
A könyvet itt rendelheted meg.
Ezt is szeretjük