5 helyes módszer, amivel a szülő segíteni tud leküzdeni a szorongást - Van, amiről azt hiszik, jó, de árt

Sok gyerek szoronghat egy-egy új szituációtól, és minden szülő szeretne ilyenkor segíteni.

A jó szándék ellenére balul sülhetnek el bizonyos mondatok, ezért érdemes megfogadni a szakértők tanácsát arról, hogyan lehet a gyerekeket bátorítani.

Nem oldják a gyerek szorongását

Ha a gyerek fél belevágni valamibe vagy megtenni valamit, gyakori viselkedés a szülő részéről, hogy pomponlányként viselkedik, és győzködni kezdi gyermekét, hogy képes rá. Tudja, hogy gyermeke imádná a focit, aki nem hajlandó részt venni benne, ezért olyasmit mondhat, mint: „De nagyon jól focizol. Nagyon fogod szeretni az órákat." 

A legjobb szándék ellenére, mikor a gyerek szorong valamivel kapcsolatban, a szülő bátorítása csak növelheti ezt a szorongást. Ugyanis ez felerősíti a szégyent, amelyet már amúgy is érzett amiatt, hogy nem végzi azt a tevékenységet, amit a többi gyerek bátran, könnyen csinál. Ez különösen igaz a nagyon érzékeny gyermekekre, akik hajlamosak öntudatosabbak lenni. Ha a figyelem rájuk összpontosul - különösen olyankor, amikor érzik, hogy értékelik vagy elítélik őket -, kényelmetlen lehet számukra, és fokozhatja a stressz-szintjüket.

Fontos észben tartani, hogy a gyerekek nagyon ráhangolódnak szüleik mögöttes indítékaira. Tisztán átlátnak a szüleiken. Intenzíven ráhangolódnak arra, hogy mit akarnak tőlük - mitől lesz apa vagy boldog. A szülő azt gondolhatja - a logika lencséjén keresztül szemlélve a helyzetet -, hogy a gyerekét az motiválja, hogy tetszeni akar neki, és ennek megfelelően a gyerek változtat a viselkedésén.

Claire Lerner klinikai szociális munkás és gyermekfejlesztési szakértő szerint azonban a tapasztalat azt mutatja, hogy az a nyomás, amelyet a gyerekek tapasztalnak, amikor megérzik, hogy a szülő mennyire a sajátjának érzi gyereke teljesítményét, sok időt és energiát fektet ebbe, és nagyon-nagyon törődik a végeredménnyel, inkább fojtogató, nem pedig motiváló a számára. Így meg kell küzdeniük azzal a kockázattal, hogy csalódást okoznak a szüleiknek, ha nem ugranak be a medencébe a többi gyerekkel, vagy ha nem hajlandók becsatlakozni a tevékenységekbe egy születésnapi bulin. Ez egy szülő-gyerek kapcsolatban lévő vitás ponttá válhat, amely tele lesz feszültséggel. És így kevésbé valószínű, hogy a gyermek elég magabiztosnak érzi magát, hogy kockázatot vállaljon, és új kihívásokkal nézzen szembe.

5 módszer, amivel a szülő segít leküzdeni a szorongást

Nagyon fontos, hogy a szülő a gyerek érzéseit ne ítélje el. Például mondhat a szülő olyasmit az úszástól félő gyerekének, hogy „tudom, hogy félsz csatlakozni az úszótanfolyamhoz. Ugyanakkor szeretsz úszni. Gondoljuk át, hogyan segíthetnénk abban, hogy jól érezd magad a csoportban”.

Egy-egy tevékenységet célszerű előre gyakorolni. Elmehetnek a medencébe együtt, és fontos, hogy a szülő ilyenkor hagyja, hogy gyermeke felfedezze a medencét, mielőtt csatlakozna a csoporthoz. Az iskolától való félelem esetén érdemes többször ellátogatni az új iskolába az első tanítási nap előtt. Meg lehet szervezni egy előzetes találkozást a tanárral, vagy játszani az iskolaudvar játszóterén. Ha a gyerek lehetőséget kap az előzetes megnézésre és a felkészülésre, több kontrollt érez a kezében, és kompetensebbnek érzi magát, mikor csatlakozik egy csoporthoz.

Megkérdezheti a szülő gyermekét, mi segítene neki abban, hogy kényelmesebben vegyen részt a tevékenységben. Egyes gyerekek úgy döntenek, hogy csak megfigyelni akarják a tevékenységet, hogy lássák, mire számíthatnak. Vagy esetleg az interneten keresztül szeretnének utánaolvasni.

A szülő beszélgetést kezdeményezhet a gyerekkel agyának "aggódó" és "gondolkodó" részéről. Az agyunknak különböző részei vannak. Mindannyiunknak van egy "aggodalmaskodó" agya, amely olyan dolgokra gondol, amelyek elromolhatnak, vagy ijesztőek lehetnek. Agyunknak van egy "gondolkodó" része is, amely tudja, mi a valós, és mi nem, és tudatja az aggódó agyunkkal, hogy képesek vagyunk kezelni és úrrá lenni ezeken a félelmeken. A szülő ezt el tudja magyarázni a gyerekének.

Például az úszástól félő gyerek "gondolkodó agya" képes elmondani "aggodalmaskodó agyának", hogy a gyerekeket sose hagyják egyedül, mindig van valami, amibe kapaszkodhatnak, hogy a csoportban lévő tanár támaszt ad, amikor új készségeket próbálnak ki, és soha nem haragszik meg a gyerekekre. Természetesen ilyet a szülő csak abban az esetben mondhat, ha ez valóban igaz, és fontos meggyőződnie arról, hogy van-e a gyermek félelmének valóságalapja.

Ezzel a trükkel rávezetjük őket arra, hogy a félelmeiket az aggódó és a gondolkodó agy ezen szemüvegén keresztül nézzék meg, így kevésbé érzik a helyzetet személyesnek. Megnyílik a lehetőség, hogy objektívebben nézzék a szituációt, hogy megértsék, és jobban irányítsák összetett érzelmeiket, melyek kezelhetőbbé válnak ezáltal.

A szülőnek érdemes emlékeztetnie gyerekét olyan szituációkra, amikor szorongott egy új helyzet miatt, és amelyet sikeresen átvészelt. Ilyen múltbeli helyzet lehet egy új iskola indítása, új otthonba való költözés vagy egy csoportos tevékenység élvezése, amelyhez félt kezdetben csatlakozni. 

Az is hasznos lehet, ha a szülő elmesél saját életéből egy olyan időszakot, amikor izgult egy új dolog kipróbálása előtt, és kitartása pozitív eredményhez vezetett. A gyerekek szeretik hallani a szülők saját történeteit.

Amikor a szülő igazolja gyermeke érzéseit és tapasztalatait az ítélkezés helyett, megnyitja az ajtót számára, hogy biztonságban érezze magát, hogy újragondolja nézőpontját és helyzetét, és ezáltal pozitív lépéseket tegyen világa kiterjesztése felé.

8 gyönyörű bringás túraútvonal a főváros környékén, ami gyerekkel is járható

A hétvégén irány a természet: a kerékpáros kirándulás gyerekkel is jó móka.

Képek forrása: Getty Images

• gyereknevelés
• gyerekek lelki bajai
• szorongás
• pszichológia
• szülő
• szülő gyerek viszony
• Gyerek