Ki volt a titokzatos, kalapos férfi Van Gogh festményén? 8 igaz történet, amiről a művész képei mesélnek
Vincent van Gogh egyedi stílusú képeinek történetét érdemes megismerni.
Sóbors
Ez is érdekelhet
Retikül
Top olvasott cikkek
-
01 -
02 -
03 -
04 -
05
1853. március 30-án született Hollandiában, Groot-Zundertben, hat testvér közül az elsőként. Első olyan rajzait, melyek megcsillantották tehetségét, 1862-ben készítette, ez a Kutya volt és A falra mászó macska.
Zevenbergenben vett rajzórákat. Idővel teológus akart lenni, apja után. Betegápolóként és oktatóként dolgozott, ám bármit is csinált, szabadidejében mindig rajzolt. Első műtermét Hágában rendezte be, ekkor már festészeti tanulmányokat folytatott, ahogyan később Párizsban is. Ott ismerkedett meg Toulouse-Lautreckkel. A szép színek és fények reményében Arles-ba költözött, ahol magányosnak érezte magát, így Paul Gaugent is maga után invitálta. Idegi problémái lettek, egy Gaugennel folytatott vita után levágta a bal fülét. Elmegyógyintézetbe, majd betegsége miatt szanatóriumba került.1890-ben hunyt el, utolsó kívánságára napraforgókkal vették körül a ravatalát.
A Van Gogh-képek története
Érdemes a posztimpresszionista művész alakjához és életéhez festményein keresztül egy lépéssel közelebb lépni. Nyolc kép igaz története sokat segít ebben.
1800-1881-ben több másolatot készített Millet festményéről, mely egy zivatart ábrázolt, majd 1888-ban maga is festett két képet a témában, de később színtelennek találta őket. A képen egy mezőn vető paraszt látható. Ezzel jelezte Millet iránti tiszteletét és ragaszkodását a modern művészet vidéki jeleneteihez, de utalt a Bibliára is, illetve Émile Zola La Terre című regényére, amely a vetés és a betakarítás ciklusai köré épül.
Fotó: Heritage Images / Getty Images Hungary
Ezen a portrén Julien Tanguy festékkereskedő látható kalapban. Ő eredetileg egy bretoni parasztember volt, aki Párizsban telepedett le. A Rue Clauzelen lévő boltját gyakran látogatták a leghíresebb festőművészek, festményeik egyfajta galériája lett. Tanguy ugyanis letétbe helyezte a festményeket mint hitelt az általa szállított anyagokért.
Fotó: wikipedia.org
1890 júniusában írt Gauguinnek egy levelet, melyben megemlítette az Út ciprusokkal című képet, melyen munkások láthatók az éjjeli ég alatt. Utolsó kísérletnek nevezte egy csillagfestményre, nem hiába, hogy sok motívuma osztozik a figyelmen kívül hagyott Csillagos égbolttal.
Fotó: Getty Images
A postás feleségének - aki akkoriban szült - portréját 1888 végén tervezték, de csak 1889 elejére készült el. Bár eredetileg családi portrésorozathoz tartozó festmény lett volna, Gauguin 1888. őszi látogatása miatt elhalasztották a készítését.
Fotó: Getty Images
1888 tavaszán és nyarán rendszeresen levelezett Émile Bernarddal. Barátjának beszámolt a folyamatban lévő munkáról, és ismertette színkísérleteit, például ezt a csendéletet. A kék és narancssárga, sárga és ibolya egymást kiegészítő párja könnyen felismerhető ezen a festményen, és kitért a piros és zöld színek kiemelő szerepére is.
Fotó: Print Collector / Getty Images Hungary
Arles városának meghatározó eleme a rajta keresztülhaladó Rhône. A folyó partját jelenítette meg a rakpartról és a rakodó férfiakról készült festménye. A festmény érdekessége, hogy a bárkák és munkásaik alaposan kidolgozottak, de a beállítás minimális és befejezetlen. Semmi sem jelzi biztosan, hol zajlik a jelenet.
Fotó: Print Collector / Getty Images Hungary
1888 októberében Van Gogh végre rávette Paul Gauguint (1848–1903), akit Párizsban ismert meg, hogy menjen el Arles-ba, és segítsen neki stúdiót alapítani. Az év december elején Van Gogh egy pár festményt készített székekről, Gauguinét és a sajátját.
Fotó: Getty Images
1889 áprilisában, nem sokkal azelőtt, hogy elhagyta Arles-t, Van Gogh megfestette a város távoli képét. A virágzó gyümölcsösök és kertek a magas fák ágain keresztül láthatók.
Fotó: Getty Images
