Milyenek voltak a középkori szerzetesek mindennapjai? A kolostorokban pontos napirend szerint haladt az élet

Bár a szerzetesi pálya lemondásokkal járt, nem volt híján az előnyöknek sem.

Középkori szerzetesek mindennapjai
Dilemma - Izgalmas témák, különböző nézőpontok a Femina új podcastjében.
Sóbors
Ez is érdekelhet
Retikül
Top olvasott cikkek

A középkorban az élet minden területét áthatotta a vallásosság, a papság kiváltságos rétegnek számított. A papok, egyházi méltóságok mellett a világtól elvonultan, kolostorokban élő szerzetesekben sem volt hiány.

Ora et labora, vagyis imádkozzál és dolgozzál - hangzik a bencések jelmondata, és tulajdonképpen ezzel írható le a meghatározott menetrend szerint, a kolostor falain belül zajló, lemondásokban és kiváltságokban egyaránt bővelkedő életük is. 

Megbecsülték a szerzeteseket

A középkor embere nagyon másként tekintett még az őt körülvevő világra: a leghétköznapibb dolgoknak is szimbolikus, gyakran a kereszténységgel összefüggő jelentést tulajdonított. A szentek legendáit, földi maradványait, vagyis az ereklyéket különös tisztelet övezte, a vagyonosabb hívők gyakran igen hosszú zarándokutakra vállalkoztak, hogy felkeressék életük fontos helyszíneit. A templomokban őrzött ereklyéiknek pedig csodatételeket, gyógyító hatást tulajdonítottak. 

A kolostorokban szigorú szabályszerűségek szerint élő, szegénységi fogadalmat tevő szerzetesekre is felnéztek. Az első nyugati szerzetesrend alapítója a 6. században élt Szent Benedek volt. A bencés rend kolostorai a világ zajától, a településektől távol, gyakran hegytetőkön, erős falakkal körülvéve álltak. Ezeken a helyszíneken nem sok dolog zavarhatta meg az elmélyült munkát és az imádkozást. Szent Benedek regulája szigorú előírásokat tartalmazott a mindennapokra, az újoncok felvételére, a szerzetesek megkívánt magatartására nézve.

A kolostorok élére az apátot nevezték ki, akinek az erényes élet felé kellett terelgetnie a rábízott közösséget, illetve kapcsolatot kellett tartania a világi elöljáróságokkal is. Bár a regula előírta a tulajdonról való teljes lemondást, az apátot felszólította arra is, hogy a testvérek minden alapvető szükségletét biztosítsa. Így aztán a szerzetesek az átlagosnál jobban éltek: tető volt a fejük felett, többnyire biztonságban tudhatták magukat, és az étkezésükről is gondoskodtak.

Mindez az általános megbecsültséggel egyetemben nagy vonzerőt jelentett a biztos megélhetésre ácsingózó ifjak számára. A kolostorok adókedvezményeket élveztek és adományokat is kaptak, az évszázadok során jelentős átalakulásokon mentek keresztül. Pontos szabályzatuk, kialakításuk, méretük földrajzi helyzetüktől is függött. A kisebbekben alig egy tucat szerzetes élt együtt, míg a jelentősebbekben, mint például a cluny apátság, a 12. század közepén több mint négyszázan. 

A Nappal keltek és feküdtek

A kolostorok eleinte önfenntartó gazdálkodásra voltak berendezkedve. Az élelmet a földeken dolgozó testvérek termelték meg, majd együtt fogyasztották el a refektóriumban. Egyes szerzetesrendek állatokat is tenyésztettek, sört, bort készítettek. Fontos feladatuk volt a kódexmásolás, sőt olykor az arisztokrata ifjak oktatása is. A középkori kultúra ápolásában, őrzésében elvitathatatlan a jelentőségük, és a másolás révén az antik tudományok, ismeretanyagok óvásában, átadásában is jeleskedtek.

Az elkészült kötetek a kolostor könyvtárába kerültek. A szent szövegek tanulmányozása a napjaik lényegi részét jelentette. A szerzetesek általában a Nappal keltek és vele együtt tértek nyugovóra a celláikban. Éjszaka is kelniük kellett, hogy imádkozzanak. Az ébrenlét óráiban az imádkozás, a munka, az olvasás, a misén való részvétel és az étkezés pontosan meghatározott periódusai váltották egymást. A legtöbb foglalatosság alatt tilos volt beszélgetniük, a kolostort egyes kivételektől eltekintve csak nyomós indokkal, az apát engedélyével hagyhatták el. 

A cikk az ajánló után folytatódik

Dilemma podcast

A Dilemma a femina.hu podcastje, mely minden adásban egy-egy megvitatást érdemlő témát jár körbe. A legújabb epizódban az AI, vagyis a mesterséges intelligencia előretöréséről, jövőjéről és esetleges veszélyeiről dilemmázzunk. Valóban elveheti a munkánkat az AI? Kell-e félnünk a mesterséges intelligenciától? Hogyan hasznosítható az oktatásban? Teremthet munkahelyeket? Többek között ezekre a kérdésekre keresi a választ Szertics Gergely AI szakértő, Kazár Zalán Kristóf, a Femina vezető szerkesztő-újságírója és Pintér Ada műsorvezető.

Promóció

Ahogy a szerzetesrendek egyre nagyobb vagyonra tettek szert, hangsúlyosabbá vált a szellemi munka a kolostor falain belül. A városokba költöző, a hívekkel szoros kapcsolatot ápoló intézmények már gyakran földbirtokok nélkül, adományokból tartották fenn magukat. Kivették részüket a szegények, elesettek istápolásából, a betegek gyógyításából, az utazók megsegítéséből, valamint az oktatásból is. 

Különleges keresztény relikviák

A szent ereklyék olykor nemcsak elgondolkodtatóak, de meghökkentőek, bizarrak is: 8 ilyet mutatunk be a következőkben.

Szűz Mária anyateje és Keresztelő Szent János feje: 8 a legkülönösebb keresztény relikviák közül

Nézegess képeket!

Elolvasom

(Képek forrása: Getty Images Hungary.)

Ezt is szeretjük